Gitáros kakaóivás

Egyre jobb napjai vannak az én kincsemnek a bölcsiben. A reggeli sírás lassan el fog maradni, úgy érzem, és már a saját lábán megy be a csoportszobába, nem az én nyakamba kapaszkodik. Haladás! Ma megkóstolt minden kaját, ami ízlett, azt megette, ami nem az ő szájíze volt, azt kiköpte! Haladás! Három órákat alszik, a játékidőben játszik, és iszonyatosan sokat nevet/nevettet! Vagyis a móka miki énje is megmaradt! Éljen! A múlt héten új öltözőszekrényeket kaptak, és a héten már felkerültek a nevek és a jelek is a szekrényajtókra. Így jöhet ismét a móka, amit Barna nagyon szeret. Rámutatok egy jelre, megkérdezem, hogy "mi ez?", Barna pedig válaszol. :-P

A biciklizést imádja. Kihasználva a jó időt, apuciért is elmentünk ma, és amikor meglátta Krisztiánt, közölte, hogy "apa, jöttem, bicikli". ;-) Mivel a pláza mellett van egy hatalmas tó, nem maradhatott el a kacsaetetés sem, ami lassan napi programmá válik. Mindig vinni kell nekik valami finomságot, amivel eteti őket. Persze ilyenkor támadnak a galambok és a verebek is, úgyhogy nagy bulit tart Barna a tóparton. Kergeti őket ész nélkül! Hazafelé útba ejtettük a játszóteret, megnéztük kismanónk haverjait. Szépen mondja, hogy "Gabi, Nándi", de érdekes mód nem hajlandó velük foglalkozni. Bezzeg a nagyobb gyerekekkel! Minden lépésüket figyeli és leutánozza, amit csinálnak. És imádja a napszemüvegét! Ha süt a nap, már kéri is, teszi fel és ebben tetszeleg.

Este sikerült egy nagyot alakítania! Illetve kettőt! A vacsorát két részletben ette meg! Persze zabált! A második részletet pont fürcsi előtt fogyasztotta el. Apuci már a fürdővizet engedte, de Barna folyamatos ingázást tartott a kajcsi és a fürdőszoba között. Édes pofa volt! A kakaót egy gitáros film közben itta, így rögtön ő is gitárt ragadott, mint a filmben a fiúk. Amíg ő pengette a húrokat, addig apuci tartotta a poharat, ő pedig szépen kortyolgatta a kakaót. ;-)

Tollas szett

A bölcsiben ma nagyon jó napja volt. Reggel szinte már nem is sírt, amikor elváltunk, nagyon büszke voltam rá. Marcsi elmondása szerint nagyon huncut volt ma, többször is "rá kellett szólni", pl. volt, hogy dobost játszott az asztalnál - a ritmusbotokkal dobolt az asztalon (a kis kreatív) -, a csoportszobában az asztalok között motorozott, az udvaron pedig belement a legnagyobb sárba. ;-) Délután uzsi után kellett érte mennem, hisz lassan megyek vissza dolgozni, és nem tudok pont akkor ott lenni érte, amikor felébred. Hát, volt is sírás. Engem akart mindenáron, még az asztalhoz sem volt hajlandó odaülni uzsizni. Remélhetőleg ezt is megszokja, és nem lesz gond. Aztán pedig hat lóval sem akart eljönni a bölcsiből, mert az udvaron kint voltak a motorok és nekiállt motorozni. Ki érti ezt!!!

És ma végre sikerrel jártam farmerkabát ügyben. Már több napja, hete járom a várost, hogy farmdzsekit szerezzek Barnának, de mindeddig semmi. De ma! Rátaláltam egy nagyon vagány kabátkára, amit miután felpróbált kiskoma, le sem akart vetni. Ment a tükör elé, és nézegette benne magát. De ha már a tükörnél járunk, imádja! Folyamatosan ott áll előtte, nézi, ahogy sír, nevet, huncutkodik, saját magát elszórakoztatja. Nagyon édes!

Edittől ma kapott gyerek tollas szettet. Nagy volt az öröm, ütötte is ezerrel a labdákat. Nagyon tetszett neki, meg is tanulta gyorsan kimondani, hogy "ütő". Kicsit veszélyes a lakásban eme sport, de amíg nem csinál semmi kárt, addig játszhat. Tudja, hogy a labdát a nappaliban csak gurítjuk, remélhetőleg erről nem feledkezik meg.

Eredmények a bölcsiben

Egyre eredményesebbek vagyunk a bölcsiben, azt hiszem. Reggel nem a kezemben kellett vinni a csoportszobájába, hanem szépen besétált a szobába, elköszöntünk egymástól, és fél percnyi sírás után ment a dolgára, játszani. A reggelit megkóstolta. Vajas-lekváros zsömle volt, 3 falatnyi kajcsi le is csúszott a pocijába. Ez már haladás. Az ebédnél ugyan csak a gyümölcsöt eszi meg, de hátha majd egyszer eljön annak is az ideje, hogy zabálni fog. Ebéd után saját maga megy a kiságyához, leveti a cipőjét és már alszik is. Ma is pl. 3 órát szundizott. Nagyon édesen alszik. Hason persze, teljesen átölelve a párnáját. Egész nap jókedvű a bölcsiben és játszik. Azt hiszem, jól állunk.

A szobatisztaság kérdése nálunk eddig nem merült fel, mert úgy voltunk vele, elég sok(k) volt neki a bölcsi, majd később. Viszont megkértük, hogyha kaka van a pelusban, akkor szóljon, de még jobb volna, ha előtte közölné. És szól is. Több napja. Közli, hogy "kaka", és már ropog is a gatya. ;-)

A "ráhagyom, majd szól, ha éhes" elv bejött. 6 órakor közölte, hogy "anya, hamm", és jött is a fincsi fasírt. Imádja a menzás fasírtot. Leült szépen és majd egy órán át evett. Nem kellett vele veszekedni, szépen ült és evett. Majdnem megevett 2 fasírtot és egy szelet kalácsot, amit tőlünk "lopott". Öröm volt nézni.

A kis kertészlegény

Edit úgy gondolta, hogy ideje bevezetni Barnát a kertészkedés rejtelmeibe. Legalábbis a virágültetésébe. Háááááát! Szerintem többet nem kéri meg a keresztfiát, hogy segítsen. Élvezte kismaci nagyon a virágföld lapátolását ... csak épp kevés került a cserépbe. Inkább mellé. Vagy a virág tetejére. Vagy az erkélyre. ;-) Aztán önállósította magát, és az erkélyládában kezdett el tevékenykedni. Ahhhhhh! A tobozokat, amik díszként funkcionáltak a ládában, fogta és ledobálta a második emeletről. Még jó, hogy nem vágott vele senkit kupán. De manócska nagyon élvezte a bulit!

Ebédnél ma túltejesítette önmagát kismanónk. Rengeteg hagymakarikát tömött magába, egy kis sültkrumplit és egy kis húsit. A saláta levét pedig majdnem teljesen megitta. Illetve kanállal kikanalazta. - Hozzáteszem, apucija régi macis kanalával evett, amit tegnap kapott meg Ani mamától. - Saláta ugyan nem került a kanálra, azt félretolta, de már ez is eredmény. :-P

A mai legaranyosabb húzása Barnusnak pedig az volt, hogy ebéd előtt megkértem, legyen szíves a babáját a helyére tenni, és aztán ebédelhetünk. Látta, hogy milyen fini az ebéd, így fogta a babát, és úgy behajította a szobájába, hogy csak úgy nyekkent. Aztán rohant enni. ;-P

Barnus szótárában van néhány szó, ami tolmácsolásra szorul, mint pl.: pattog = labda, gogo = gördeszka, pumpa = trambulin. ;-) Valamint ha keresek valamit, és megkérdezem Barnától, hogy hol van/hová tette, a válasz rögtön megérkezik hatalmas mosollyal: "elbújt". ;-D

Mindennapos nálunk a kukucsos játék, de azt hiszem, ma tökélyre fejlesztettük a mókázást. Na ki van a képen a mászóalagútban? Hát persze, hogy apuci. :-D

És igaz, még messze van a húsvét, de Barna ablaka már teljes húsvéti díszben pompázik.

Imádja az állatokat!

Úgy látszik, Barnus örökölte tőlünk az állatok iránti szeretetet. A nagy kedvenc most épp a lovacska. Ma meglátogattuk az egyetlen dédimamánkat, akinek az utcájában lakik egy népes család, sok gyerek, és egy lovacska. Épp lovagoltak a csajok, így Barnusnak lehetősége volt pacit simogatni, etetni, és meglovagolni. Alig tudtuk elszakítani a pacitól. Folyamatosan ment a "nyihaha". Egyszerűen imádja őket. De találtunk nagyon szép levelibékát is, ami szintén felkeltette kismacink figyelmét, így gyorsan a nyomába is eredt, és megfogta, megnyomkodta, megsimogatta. Semmitől sem fél. Mázli! Cicakergetés is volt dédinél, a két cica hat felé szaladt, amikor kismanónk utánuk futott a kertben. És persze Lacinál nem maradt el a nagy Gömbi imádat sem! Annyira szeretik egymást a fekete pulikutyussal, hogy hihetetlen! Barnus amikor fenékre huppan, Gömbi rohan, bújik hozzá, lefekszik mellé, vagy amikor épp futásra invitálja Barna Gömbit, akkor megy hozzá, megfogja a tappancsát, és közli, hogy "Gömbi, gyere"!

Ma szert tett egy frizbire is, Ani mamával nagyon szépen eljátszott. Főleg az tetszett, amikor fennakadt a fa tetején a frizbi, és onnan szépen potyogott le. Na ezek után szegény mamának mindig a fa tetejére kellett irányítani a játékot.

És megvannak az első igazi társaságjátékai is Barnának. "Színek és formák" címmel kapott egy szuper játékot, ami végre leköti a figyelmét. E játék során a gyerekek szórakozva barátkozhatnak a "színek és formák" világával. A játék lényege, hogy a geometriai alakzatokat szinük és formájuk szerint kell a táblára illeszteni. Imádja! És kapott még egy társasjátékot "Sajtverseny és maci a gyümölcsösben" címmel. Ezt majd holnap kipróbáljuk!

Valamint amennyire nem érdekelte korábban az újonnan kapott kisbiciklije, ma annyira rá akart ülni, tekerni, és menni vele. Ez lehet annak tudható be, hogy az összes kishavernak előkerült a biciklije, és valószínűleg megtetszett neki.

Kaja téren pedig feladtuk a küzdelmet Barnussal szemben. Ő nyert! Eldöntöttük, hogy hétvégenként nem csak az ő kedvenc kajái kerülnek az asztalra, hanem minden egyéb finomság is. Eszi, nem eszi. Befejeztük a "tömést", akkor és annyit eszik, amennyit akar. Remélhetőleg ez az elhatározás sokáig kitart, mert nehéz látni, amikor nem sok kajcsi kerül a pocijába naponta.

Nem mellesleg pénteken 3 órát szundizott a bölcsiben! És ma lett 25 hónapos a kis drága!

Az új napszemüveg

Bölcsi ügyben semmi változás. Élvezi, egész nap nem sír, csak reggel, amikor elválunk, játszik, nevet, néha megpihen egy baba társaságában. Az alvással sincs gond, ma 2 órát szundizott, és vidáman ébredt. Éljen! Enni sajna még mindig nem eszik, ennek már nem csak az az oka, hogy válogat, hanem hogy jön a foga. Egész nap a szájában turkál, és még a kedvenc ételeit sem eszi meg.

Kapott egy szuper kis napszemüveget a minap, amit ma előszeretettel viselt a napsütésben. Rájött, hogy így nem vakul meg, lát és még csinos is benne. ;-)

Ma nagy felfedezést tett azzal, hogy a telefonom lehet rádiót is hallgatni. Na, mondhatom, egész délután az ő kezében volt a telefon, hallgatta a zenét és riszált rá.

Délutánonként pedig kimarad a programunkból a játszótér, mert inkább játszik itthon szépen, vagy a ház előtt. Illetve ma, amikor összetalálkozott Katával és Pötyivel, akikhez még Niki is csatlakozott, eldöntötte, hogy akkor menjünk el hozzájuk játszani, ahol nagyon jól érezte magát. Gyönyörűen eljátszott a 4 gyerek hol egymással, hol egymás mellett.

Esténként pedig programváltozás állt be a napirendünkbe. Mégpedig az, hogy fél 8 után már pancsi van - amik mostanában nagyon rövidek -, és egy kis kakaóivás után negyed 9-kor már szundizik is Barna. Elfárad a nap végére, hiszen ő is majdnem 8 órát dolgozik. :-P Az éjszakákat végigalussza, bár hetente 2 alkalommal minimum átjön hozzánk éjfél körül, ott alszik 1 órát, majd visszaviszem a saját kiságyába és ott pihen tovább reggelig.

Az én ügyes macim!

Amennyire féltem, annyira nem kellett volna! Mert Barna ma nagyon ügyesen, teljes hiszti nélkül ott aludt a bölcsiben. És másfél órát sikerült is szundiznia! Éljen! Ebéd közben mondta neki Marcsi, hogy hozzák neki az "ollós" ágyat, megkapta a kedvenc párnáját, amit vittem neki - enélkül nem hajlandó aludni -, játékból Marcsi "rádobta"az ágyára a párnájával együtt, és egy kis bohóckodás után elaludt. ;-) És amikor felébredt, mosolyogva, a párnájával jött ki a csoportszobából, utánam kutatva. Imádom! Enni sajnos még mindig nem eszik, habár ma már nem adtak neki főzeléket, csak krumplit és husit, de ez sem jött be. Viszont a narancs annál inkább. Még az egyik kispajti narancsát is meg akarta enni! ;-) Sírás a reggeli búcsúzkodásnál van már csak, az is inkább csak nekem szól, mert ahogy kiteszem a lábam a szobából, már nem is sír.

A bölcsi eredménye, hogy délután nem nagyon akaródzik otthonról kimozdulni. Legalábbis a játszótérhez nem sok kedve van. Vagyis a játszótér még csak okés lenne, de a sok gyerek nem. Vagy legalábbis a vele egykorú pajti nem. Mert az idősebb gyerekekkel mindig nagy koma. Mint ahogy ez ma is történt. Minden nagyfiúnak megmutatta a Verdás autóját, akikkel utána jót kukucsozott, fogócskázott.

Barnus biztonságérzete fokozódik. Ha autóval megyünk valahová, addig nem indulhat el az autó, amíg nem csatoltam be rendesen az ülésébe. Kisebb korában épp azért volt hiszti, mert nem akarta, hogy bekössem, most meg ... De ugyanígy van a bicikliülésével is. Ha véletlenül menet közben kikapcsolódik a lábszíja, akkor jelzi, hogy gond van, így csak úgy tudunk továbbkerekezni, ha megállok vele, és becsatolom a lábát.

És két nagyon édes dolog tőle: Ha meghallja azt a kérdést, hogy "mit csinál Gömbi, ha elfáradt?", akkor elkezd lihegni, mint ahogy azt Gömbi kutyus is teszi Ani mamánál. ;-) Ha pedig azt a kérdést tesszük fel neki, hogy "hogy gondolkodsz?", akkor az állát simogatja, mintha kecskeszakálla lenne, és azon húzná végig a kezét. Zabálnivaló! ;-P

Az én kis gitárosom

Barnus már több napja nem kímél bennünket, együttest kell alapítanunk és rendületlenül zenélnünk. Az övé a gitár, az senki másé nem lehet. Vagy a dob. Mindenkinek a kezébe nyomja a maga zeneszerszámát és indul a tombolás. Leginkább valami keményebb zenére. Kezében a gitárral úgy néz ki, mint egy igazi rocker. Úgy fogja a gitárt, mint egy nagy művész, na és a beállásai ... ;-) Kész vagyunk teljesen tőle! :-D

És a videók, melyek bizonyítják, hogy van tehetsége a zenéléshez:

A bölcsiben szerencsénkre minden rendben, semmi sírás, csak reggel. De az is leginkább csak nekem szól, mert mire kiérek az öltözőbe, már abba is hagyja. Evés téren semmi változás, bár Marcsi azt mondta, hogy nem azért nem eszik, mert nem akar, hanem mert válogatós. Anyja fia! Én sem szeretem a főzelékeket! És nem hiszem, hogy bárki szeretné a karalábé-, a zeller-, a gyökér-, a paszternákfőzeléket. Pfúj! Így holnap megkérem Marcsit, hogy hagyjuk a főzeléket, szedjen csak neki husit és krumplipürét. Édes pofa volt ma, mert az ebéd végén a nyugdíjba vonuló dadus hozott nekik piskótatallért, amire viszont nem mondott nemet. És még lufit is kapott, amit ezerrel lóbált a kezében hazafelé a bicikliülésében. :-P Holnaptól pedig megpróbálkozunk az ottalvással! Szurkoljatok! Egyébként Marcsit imádja, vigyorog rá ezerrel, dobja neki a puszikat!

Imádja mostanában végigmutogatni a testrészeit, főleg a pocakját és a cicijét. Annyira édesen mondja ráadásul a testrészek neveit, hogy meg kell zabálni!

Visszakaptuk Marcsit!

Hogy miért van szuper gondozónőnk? Hát többek között azért, mert Barnust mintha kicserélték volna a múlt héthez képest. Igaz, reggel nagyon sírt, de nagyon gyorsan megnyugodott Marcsinál, egész délelőtt játszott, és semmi sírás nem volt. Ma zenedélelőtt volt, így megmutatta, hogy mekkora dobos! És szépen főzőcskézett is. Délben pedig vigyorogva jött ki hozzám!!! Enni evett is, meg nem is. Szóval úgy érzem most, nem lesz itt sokáig nagy baj. Csütörtökön próbálkoznánk meg először az ottalvással, most épp erről "beszélgetünk" Barnussal. Nem mellesleg puszit dobva váltunk el Marcsitól!!!

És ami az "igen" szót illeti, abszolút nem hajlandó kimondani! Csak a "nem" hagyja el pici száját. De az jó sokszor.

Amikor belelendül ...

Ha Barna egyszer elkezd játszani, akkor kő kövön nem marad. Mindenkinek van valami feladata, senki nem lustálkodhat. Kisfőnököt játszik, és megmondja, hogy ki mit csináljon. Mint ahogy ez ma délelőtt is történt.

Először zenekart alapított. Ő volt a dobos, és a leghangosabb. Edit és Krisztián is kapott egy-egy hangszert, ők voltak még az együttes tagjai. Megmondta mindenkinek, hogy hova álljon, és hogy hogy üsse a ritmust. Volt nagy buli! :-P

Aztán két szék és egy takaró segítségével építettünk neki sátrat, ami fordítva sült el, mint ahogy mi gondoltuk, mivel Barnus egyik székről át akart mászni a másikra, de bebújni a "sátorba" nem állt szándékában. Viszont ha már mi ilyen "kreatívak" voltunk, Barna is kitalált egy szuper játékot. Kell hozzá egy szék, és egy létra. Ő szépen felmászik a létrára, közli, hogy "csúszás", és a létra tetejéről átmászva a szék tetejére lecsúszik a fotelba.

De még ettől sem fáradt ki - Edit és Krisztián már igen -, előszedett egy kis "taligát", amibe beleült, apucinak pedig folyamatosan gyorsulva tolnia-húznia kellett, miközben Edit a "szellemvasútban ijesztgette". Volt nagy kacagás rendesen! ;-)

Bölcsis szöszök

Háááát, nem haladunk valami fényesen a beszoktatással. A mi gondozónőnk, Marcsi egész héten szabadságon volt. Ráadásul ugye hosszú hétvége is volt, ahol eseménydús 4 napot töltött együtt a család. Szóval, ezek az apróságok nem igazán segítették, hogy jó kedve legyen a bölcsihez. Vannak jobb napjai, és vannak rosszabb napjai. Sajnos még mindig sírva válunk el, viszont gyorsan megnyugszik, és napközben alig sír már. Ez is valami. Ha van kedve, játszik, ha nincs, akkor csak fekszik és nézi a többieket. Elég kevesen voltak a héten a csoportjában, mindenki beteg. És az ő kedvence, Regina sincs. Ő ugyanolyan mozgékony, és vele lehet jókat bohóckodni. Viszont van egy új kislány is, Lara, akitől mostanában alig tud elszakadni. Imádják egymást! Enni eszik is, meg nem is. Csütörtökönként, amikor leves van és süti, semmi gond nincs. De egyébként ... Itthon meg zabál. De itthon sem mindig. Elvileg jövő héten megpróbálkoznánk az ottalvással, de nem tudom mi lesz belőle. Majd meglátjuk!

Megkésve bár, de ...

... feljutottunk Budapestre, hogy kismanónk megkapja a 2. születésnapi ajándékát tőlünk. Mégpedig egy látogatást a Tropicariumba. Teljes extázisban volt Barna, ahogy meglátta, hogy milyen szuper helyre jöttünk. Szépen végignézett minden halat, krokodilt, tengeri malacot, majmot. A legjobban a krokodilok tetszettek neki, egyiktől futott a másikig. A körülötte lévő aranyhalakat még meg is etette. Nagyon tetszett neki az az "alagút", ahol körülötte, és felette úsztak a cápák és a gyönyörű halak. Folyamatosan nyúlt értük, és "simogatta" őket. Teljesen odáig volt. De mégis a nagy kedvenc, a rájákkal teli medence volt. Imádta simogatni a lapos halakat, az egyikkel még bokszolt is. Alig tudtuk visszatartani, hogy beugorjon a medencébe. Szóval telitalálat volt az ajándékunk. :-D

De talán még nagyobb örömöt okozott neki, amikor rátalált egy pénzbedobós Verdás autóra. Rögtön közölte is, hogy "anya, pénz". Tett pár kört a kedvenc autójával. A legjobb, hogy nagyon valóságos autóhangja volt a verdának, klassz gáz- és fékhangokkal, valamint dudaszóval. Imádta!!! :-P

A szuper kis pesti délutánunk itt még nem ért végett, hisz egy jókora fogócskázás következett az IKEA-ban, és jó kis vacsora is. És egy hatalmas meglepetés! Szuper kis játékok vannak a gyerekeknek kitéve az áruházban, pörgetős kirakók, és "számítógép", ahol lehet ujjal rajzolni, kifestőzni, memóriajátékot játszani. Barna pedig teljesen egyedül és önként félig lejátszotta a memóriajátékot. Egymás után találta meg a kártyák párjait. Teljesen elvoltunk tőle ájulva! ;-P

És mi lehet jobb egy hazaút előtt, mint trambulinozni, focizni, kosarazni, gördeszkázni egy hatalmas sportboltban. ;-) A hazafelé úton sem volt vele semmi gond, hisz mesét nézett. A fürdés ideje kitolódott a kis kiruccanásunk miatt, így nagyon fáradtan, de élménydúsan tért nyugovóra kiskománk!

Vadaspark és "disznóvágás"

Hirtelen ötlettől vezérelve ma beiktattuk délutáni programnak a Vadaspark meglátogatását. Vittük magunkkal Editet is, mert mindig jó, ha sokan vagyunk Barnával, így mindig van, aki fusson utána. Mert hát ugye a motort is vittük. És ha egyszer ráül, akkor ... reszkessetek ősök. Nagyon szépen motorozott, ment és megkereste a ketrecekben az állatokat, mondta nekik a magáét, vigyorgott nekik ezerrel. Ha elfáradt, akkor apuci vagy az én karjaimban megpihent. A nagy kedvenc egy pici paci és egy csacsi volt, akiket megetetett almával, és nagyon szépen simogatta őket. Azt hittük, hogy el sem fogunk innen mozdulni, annyira rajongott értük. De a malacokat sem hagyta éhezni, nekik is rengeteg almát dobált be, amik mindig az etetőjükben landolt. :-) A kisállat simogató is nagyon bejött kismanónknak, ki sem lehetett robbantani a tengeri malacok közül. Folyamatosan ment utánuk, simogatta, etette őket, és bújócskát is játszott velük. Édes pofa volt. :-P Persze a büfére is rátalált, és a játszótérre, ahol hatalmasat alkotott. Felmászott egy várba, ahonnan le szeretett volna csúszni, ehelyett megkapaszkodott a csúszda feletti kapaszkodóba és a testét így lógatta, majd felhúzta magát, mint egy izompacsirta. ;-P

Este pedig tartottunk egy kis "disznóvágást", vagyis levágtuk Barnus haját. Iszonyatosan rosszul viseli mostanában a fodrászkodást, habár nem most került rá először sor. Eleinte semmi gond nem volt, de mára már eljutottunk oda, hogy mi is előre félünk, hogy hogyan fogja viselni kiskoma az új frizura elkészülését. De a végeredmény egy nagyon csini fickó lett. ;-D

"Anya, pénz"

Az új szavak listája vezethetetlenné vált, mivel annyi új szava, mondata van Barnának, hogy követhetetlen. De megjelent a mondandójában a "pénz" szó. Tudja, hogy mire való, mert ha a Tesco-ban járunk, és meglátja a kampós játékot, jön hozzám, és közli, hogy "anya, pénz". ;-) Ha a kislabda automatánál járunk, szintén. ;-) Csillától kapott csoki játékpénzt, hozzá egy bocis perselyt. Mondanom sem kell, hogy reggelente ez a legjobb játék, amíg mi éledezünk apucival.

Aktuálissá vált egy új cipő vásárlása Barnának, mert a régit "szétrúgta", pontosabban "szétmotorozta". Rájöttünk, hogy ez nem egy könnyű program. Na nem azért, mert Barnus nem viseli jól a cipőpróbálást, mert igen. Hanem a kínálat valami borzalom. Egy csomó cipőboltot megjártunk, de hihetetlen csúnya, otromba cipőket lehet most kapni. Ráadásul manócskánknak elég magas a lábfeje, így nem minden cipő jöhet nálunk számításba. Ahhhhh! Már majdnem feladtuk, amikor végre-végre ráleltünk a megfelelő, klassz, vagány cipőre. Tartja a bokáját, bőr, könnyen fel lehet adni rá. Mert ugye ez is fontos szempont. De a legfontosabb mégis, hogy Barnának tetszik, hisz ahogy felpróbálta a boltban, alig tudtuk levenni róla!!!

Az első cirkuszi élményem

Nagy meglepetést okoztunk ma Barnának, amikor közöltük vele, hogy az esti program nem más, mint egy cirkuszi látogatás. Épp Szegeden állomásozik az Eötvös cirkusz, így ez jó alkalom volt arra, hogy jó kis élményt szerezzünk magunknak. Egy kicsit tartottunk attól, hogy Barna hogy fogja viselni a közel 2 órás műsort, de kismacink mindig bebizonyítja, hogy tud nekünk még ő is meglepetést szerezni. Felváltva, hol az én, hol apuci ölében ülve, pattogatott kukoricát majszolva, teát iszogatva végigülte (!!!), végignézte, végignevette, végigkommentálta a műsort. Nagyon tetszettek neki a lovas műsorok. Teljes extázis volt. Nagyon tetszett neki az a műsorszám, amikor a lovak hátán akrobaták mutatták be a különböző mutatványaikat. Imádta, amikor tüzes karikán ugrottak át a szereplők, és szépen visszaérkeztek a paci hátára. Az elefántok műsora is nagyon lekötötte. Annyira, hogy az elefántok idomárának minden kézmozdulatát leutánozta. Nagy kedvencek voltak a zsonglőrök, itt szerintem szíve szerint rohant volna a porondra a labdákért. És imádnivaló volt, amikor a bohóc legutolsó poénján hatalmasat kacagott. A levegőakrobaták mutatványát is tátott szájjal figyelte. Tényleg nagyon jó volt, hogy nem volt egy műsorszám sem túl hosszú, egy műsorszám pont addig tartott, ameddig egy két éves figyelmét is fenn lehet tartani. Mázlinkra nem volt túl hangos a zene, élvezhető volt. Szóval, bizton állíthatom, hogy nem ez volt az utolsó cirkuszi látogatásunk.

Ismét egy szép ajándék

Hiába, Barna mindig tudja, mikor kell valami széppel meglepni valakit. Mintha tudná, kinek mikor van valami születés- vagy névnapja. Ma apucinak azzal okozott hatalmas örömöt, hogy ebédnél teljesen egyedül, nagyon kevés maszat nélkül megevett egy hatalmas tál makarónit. Nagyon büszkék voltunk rá! Délután pedig Ani mamánál ült le önszántából az asztalhoz, és evett ismét egyedül gyönyörűen levest, majd egy lekváros palacsintát! Pedig a lekvár eddig nem volt a kedvence! Jó hatással van rá a bölcsi! :-P

Süt a nap. Ráadásul ereje is van a napnak. Így egyre kevesebb ruha kerül Barnára. Amit nagyon élvez. Ma még a kalap is lekerült a fejéről, és megcsillant a napfény a kissé szőkébe hajló haján. :-P És mi csinál az ember, ha süt a nap? Naná, hogy kint van a szabadban. És mi a legjobb móka? Hát kavicsot dobálni a tóba, és lovagolni a kedvenc kutyusunkon, Boncán, vagy versenyt futni Gömbivel, akinek a nevét torkaszakadtából kiabálja, valamint Ani mamát megfuttatni. ;-)

Mostanában a nap végére annyira elfárad Barna, hogy szinte csak be- és kiszáll a kádba/kádból. Ilyenre régen került sor. És már fél 9 környékén az álmok mezején jár. Lehet kicsit túl mozgalmasak a napjai?

És véletlenek nincsenek. Jó féléve vettünk Barnának kisgatyát, hogy próbálkozzunk a szobatisztasággal. Nem jártunk sok sikerrel, nem is nagyon erőltettük, de a kisgatya ugye megmaradt. A minap ismét előkerült, és nagyon jót mosolyogtunk. Hogy min? Hát milyen kisgatyát vettünk Barnának? Amin Toy Story szereplők vannak. Pedig akkor még nem is látta a filmet. És melyik a kedvence Barnának? Hát, amin Buzz van! ;-)

Pihik

Az én tündérkémnek a legjobb pihenéséhez pár dologra mindig szükség van, pl. a párnájára, vagy a hasamra. Mert legnagyobb mázlimra, még mindig nagyon szeret a déli szundiból felébredve a hasamon sziesztázni. Pedig már ugye elmúlt két éves! De imádom ezeket az összebújásokat!

Miből lesz a cserebogár?!

Több mint féléve kapott Barna egy gördeszkát, azóta kitartóan gyakorol, edz, tanulja szorgalmasan a különböző figurákat, nézi a gördeszkás filmeket. Szóval függő. Totálisan. Így egyértelmű volt a ma délelőtti program, hisz hétágra sütött a nap. Elmentünk a Ligetbe, a Játékok kertjébe. Vittük persze magunkkal az ő kis gördeszkáját, amit titokban csempésztünk a kocsiba. Volt ám öröm. Nagy mázlinkra voltak ott gördeszkás fiúk, akik remek partnerei voltak kismacinknak, hogy még ügyesebb gördeszkás legyen. Tanították, játszottak vele, kölcsönadták a gördeszkájukat, mert hát az övéké óriási volt, és persze, hogy ez kellett az én tündérkémnek. :-P Jó buli volt!

Ráadásként még egy videó, hogy mennyire komolyan gyakorol az én Barnám:

Csak megjön az az étvágy! :-)

Barnus ma két hete bölcsis. És szerintem szereti. Igaz, reggelente még sír, amikor elválunk, de nagyon jól érzi magát a kispajtásokkal. Ráadásul az étvágy is megjött. Ma reggelizett - igaz csak a sonkát a szendvicsről, de ez is valami -, tízóraizott, és ebédelt is. Először egyedül kezdte a kajálást, de aztén besegítettek neki egy kicsit. És a kezdeti hisztik, amikkel délutánonként kitüntetett a múlt héten, teljesen elmúltak. Ismét vidám, jókedvű, kiegyensúlyozott.

A bölcsi eredménye pedig:

• próbálkozik nagyon szépen az egyedül öltözéssel, egyre ügyesebb;
• majdnem "folyékonyan" beszél, most már mindent mond utánunk, nagyon imádom.

Mivel megjött a jó idő, ezerrel süt a nap, ezért ma rengeteget voltunk kint a szabadban. Hintáztunk egyet, ahol megtanulta egyedül lökni magát a hintában. Nagyon ügyes. Játszótereztünk, ahol - meglátni, hogy bölcsis a lelkem - nagyon szépen eljátszott hol egyedül, hol a többiekkel. Végre sikerült Gabi komával találkoznia, akivel nagyon szépen homokoztak, ettek, koccintottak, fociztak. Dórival is találkoztunk, akit rögtön hívott is játszani. Vele mérleghintázott is. Jó buli volt.

De mégis a legjobb, hogy most 4 napot együtt lesz a család. És rengeteg programot terveztünk, amit remélhetőleg az időjárás nem fog meghiúsítani. Holnap például gördeszkázni szeretnénk Barnussal a ligetben. :-P

A legszebb ajándék

Ma valami fantasztikus történt! Megtört a jég! De kezdjük az elején! Reggelente a bölcsibe menet mindig társalgunk Barnussal. Rendszerint a következő beszélgetés zajlik le közöttünk:

Barna: Apa?
Én: Apa dolgozik.
Barna: Edit?
Én: Edit is dolgozik.
Barna: A mama?
Én: A mama is dolgozik.
Barna: A papa?
Én: A papa is dolgozik.
Barna: Nonó?
Én: Nonó otthon van Kingával és dolgozik.
Barna: Anya?
Én: Anya is megy dolgozni.
Barna: A baba? (Itt magára utal.)
Én: A baba is megy a bölcsibe dolgozni.
Majd jó nagy kacagás. ;-)

A bölcsiben a búcsúnál egyre kevesebb sírás van. Aranyos, mert miután megpuszilgattam, megszeretgettem, a karomból már megy is át Marcsi karjába. Teljesen magától. Imádom!

Ma is mosolyogva fogadott délben, ráadásul nagyon klassz hírt mondott nekem Marcsi. Barnus tízóraizott és ebédelt is!!! Hurrá! Tízóraira megevett egy fél narancsot, délben pedig egy jó nagy tányér levest és egy túrós sütit, valamint körtét nyammogott el. Ráadásul ma orvost játszott, ugyanis rátalált egy orvosi készletre, így ma minden kis cimbit megvizsgált sztetoszkóppal, illetve a térdkalapáccsal. Az udvaron pedig motorozott. Úgy látszik, kezd hozzászokni az új felálláshoz. Egyébként gyorsan alkalmazkodik ő minden új helyzethez, de szerintem lelkileg a tőlem való elválás volt a legnagyobb ludas a bölcsibe való beilleszkedésben.

Kezdünk megedződni

Napjaink még mindig a bölcsibe való beszoktatásról szólnak leginkább. Vannak könnyebb, és vannak nehezebb napjaink. Ez igaz mind a délelőttökre, és mind a délutánokra is. Még mindig sír, amikor eljövök a bölcsiből, de egyre hamarabb megvigasztalódik Marcsi ölében. Amit mostanában teljesen kisajátított. ;-) Egyre jobban elvan a többiekkel. Ma pl. tornaszobában voltak, kint az udvaron motoroztak, tehát volt nagy öröm kismacim számára. És ma már mosolyogva fogadott. Ez nagy szó! Enni még sajnos mindig nem eszik. Tízóraira, ha gyümölcslé van, abból előszeretettel megiszik 2 pohárral, de se reggeli, se ebéd. Ellenáll. Itthon próbálom rávenni az evésre, de nagyon nem kell, mert zabál. Nem tudom mikor adja fel a kis drága a kajasztrájkot. Lehet, nem kellene itthon sem megebédeltetnem, amikor hazahozom? De hát ezt meg nem bírom ki. Nehéz. Viszont ma nagyon édes pofa volt, puszit dobott Marcsinak, amikor elhoztam délben a bölcsiből. Kétszer is. Szóval haladunk, de lassan. A legrosszabb, hogy Marcsi egész jövő héten és már pénteken is szabin lesz, nem tudom, ez hogy fogja érinteni Barnust. Az ott alvás kérdése még várat magára. Mivel van elég szabadságom és időm, hogy ne siettessem a beszoktatást, ezért megvárjuk először, hogy jól érezze magát délelőtt a bölcsiben, talán ezt követően már enni is fog, és akkor jöhet az ottalvás is.

Doktornőnél is voltunk, mert az a fránya köhögés még mindig nem múlt el. A diagnózis, hogy egy kicsit piros a torkunk, de egyébként semmi okosat nem mondott. Ugyanazokat a gyógyszereket mondta, hogy szedje Barna, amiket már eddig is szedett. Szóval, akár ki is hagyhattuk volna ezt a látogatást. Ráadásul rengetegen voltak a doktornőnél, remélem semmi új betegséget nem szedtünk ott össze. És igaznak bizonyul az a mondás, hogyha a gyerek beteg, akkor a szülő is beteg. Nekem semmi hangom, apucinak kapar a torka, mindkettőnk orra el van dugulva. Éljen!

És persze nőnapoztunk is. Marcsi volt az első, akit felköszöntött Barnus, vitt egy szép jácintot és egy kis csokit is neki. Annyira édes volt, amikor odaadta Marcsinak az ajándékot, hogy majd megzabáltam. Kérdezte Marcsi, puszi lesz-e, de Barnus kerek-perec kijelentette, hogy "nem". Aztán este kis nőnapi bulit tartottunk, elmentünk virágot venni, majd egy kósza ötlet következtében kikötöttünk a Burger King-ben, ahol még nem volt kiskoma. De bizton állíthatom, hogy ide is el fogunk még párszor látogatni. Nagyon jóízűen evett, még táncolt is kajálás közben, valamint nagyon jót játszott a játszóházban, ráadásul Nonóval, akivel itt futottunk össze. A legjobb játék az volt, hogy a babzsákokat Nonó a csúszda aljára tette, Barnus pedig lecsúszva a csúszdán ennek ment neki. És Editet is felköszöntötte Barna! Annyira cukor volt, amikor Editnek is átadta a cserepes virágot, hogy teljesen kész voltam tőle!

Új szokássá vált nálunk, hogy Barnus videóit nézegetjük, amin az én drágám nagyon jókat kacag. Saját magát kineveti! ;-)

És mivel végre hétágra kezdett sütni a nap, a héten már biciklivel mentünk mindenhova. Nagyon szereti hála istennek a biciklizést, folyamatosan éljenez közben.

Disznótoros pálinkafesztiválon

Ma sikerült egy szuper jó programot szerveznünk délelőttre. Szegeden disznótoros pálinkafesztivál van a Széchenyi téren, amire ki is látogattunk. Edit is jött velünk, így sok mindenki tudott Barna után futkározni.

Mondanom sem kell, hogy hihetetlen jól érezte magát a kiskoma.

Sikerült mangalica kismalacokat simogatnia. Nagyon tetszett neki. Az egyik még a cipőjére is rábukott. Ide többször visszalátogattunk.

Aztán meglátta a szakajtós hintát, ahol előre-hátra ment a hinta vele, néha pedig nagyon behintáztatta a hintát kezelő bácsi. Jókat kacagott. Aztán persze átvette az irányítást, és ő tekerte a hintát.

Fajátékokat is kipróbált. Volt egy tekerős csiga versenyes játék, ahol először még szépen tekerte fel a csigákat, de aztán haladósra vette a figurát, és betolta a célba a csigukat. Apucival kipróbált egy olyan "sílécet" is, amire mind a ketten fel tudtak állni, és egyszerre tudtak lépkedni. Nagyon bejött neki.

Persze nem maradhatott ki a kürtöskalács evés sem. Édes pofa volt Barna, mert végig kellett nézni, ahogy sül az ő kürtöskalácsa. És mindent folyamatosan kommentált, informált bennünket, mi történik.

És még vásárfiát is kaptam, egy klassz fa állatos nyomdát. Ahogy a kezeimbe kaptam, mondtam is, hogy "köszönöm".

És ha kutyát látunk, üvölti torkaszakadtából, hogy "Gömbi", mivel minden kutyát úgy hívnak, mint Ani mama kutyáját.

Mivel vasárnap, elmaradhatatlan volt ma is az amerikai palacsinta. Még mindig nagy kedvenc.

Sajna a hasmenés nem akar alábbhagyni nála, viszont ennek köszönhetően ma poénból ráültettem a bilire, hátha, mivel mostanában nagyon érdeklődik a bili iránt, és láss csodát, bele is kakilt. Nagyon büszke voltam rá, és ő is magára.

A bölcsi hatása

A bölcsiről néhány szó:

Nagy szerencsénkre egy tündér gondozónőt fogtunk ki Marcsi személyében. Nagyon kedves, mosolygós, nyugodt. Annyira szigorú, amennyire kell.

A bölcsi maga szuper. Nagy az udvara, ahol sok a játék, klassz a csoportszoba - mindenféle szuper játékkal -, szuper a mosdó - Barnusnak ez a kedvenc helyisége -. És tiszta. Vannak szabályok is, pl. el kell pakolniuk a gyerekeknek maguk után, nem vehetik el egymástól a játékot. Ez nagyon jó!

Rengeteg foglalkozás van a gyerekek számára, így nem sok idő van unatkozni. Barnusnak szerintem a héten a tornaszoba és az udvaron motorozás jött be a legjobban.

Kezdeményezett foglalkozások a Törpike csoportban:
Hétfő: ének-mondóka, ritmushangszerekkel, zenehallgatás; délután gyurmázás és rajzolás zsírkrétával
Kedd: Sószoba - festés, nyomdázás, számokkal való ismerkedés; délután ceruzás rajzolás, ismeretadás színekről
Szerda: Tornázás a tornaszobában, eszközös torna a szobában; délután mesélés, ismeretadás könyvek segítségével
Csütörtök: Bábozás, mesélés, gyümölcsnap: tapasztalás, ismeretadás, gyurmázás és éneklés, mondókázás; délután zenehallgatás, gyurmázás és rajzolás
Péntek: Rajzolás a sószobában, finommotorika fejlesztése: fűzés, Pötyi-kirakózás; délután ceruzás rajzolás, ismeretadás, kommunikáció fejlesztése

A bölcsi hatása Barnusra: elkezdett verekedni, harapni, és egyre többet hisztizik. Viszonylag jól kezelhetők a kisebb kirohanásai, de azért büntet bennünket rendesen a bölcsi miatt. Nehéz!!! Ráadásul nem igazán alszik jól délután! Remélem, ez hamarosan megváltozik, hisz jövő héten már a délutáni szundik is a bölcsiben lesznek! A bölcsis ágy nagyon tetszik neki, de várjuk ki a végét, mit szól majd ahhoz, ha nem csak játékból fekszik bele, hanem ott is alszik. Sajnos az esti alvások is nehezek lettek, csak úgy alszik el az ágyikójában, ha valaki mellette van, amíg rá nem lép az álmok mezejére. Itthon is egy kicsit kajastopot tart, de ebben közrejátszik az is, hogy épp milyen kedve van.

Hála istennek a móka miki énje még mindig megvan. A Tesco-ban nagyon tetszik neki egy napszemüveg, amit állandóan felpróbál és ebben sétál, mint egy modell. Ma még hozzá egy bmx-re is rápattant, így teljesen úgy nézett ki, mint egy szelíd motoros. :-P Ráadásul a csajozós technikáját is továbbfejlesztette. Ma meglátott egy kb. vele egy korú kiscsajt, miközben napszemüvegben tetszelgett az üzletben. Majd egy kicsit lehúzta a szeméről, ránevetett a kislányra, visszatette a szemüvegét és ment a dolgára. Hát nem cuki?

És egy esti kis párbeszéd, amelyre a fürdőszobában került sor:

Barna: Tükör! (Ma mondta ki először!)
Apuci: Nagyon ügyes vagy!
Barna: Köszönöm! ;-)

Elég volt!!!

Azt hiszem egy véleményen vagyok Barnussal, hogy jó lett volna, ha ez a nap meg sem történik.

6 órakor felkukorékolt az én drága fiam, és nem tudtam visszaaltatni. Tudtam, hogy ennek még böjtje lesz, mert fáradt lesz egész nap és nyűgös. Nagy szerencsémre hőemelkedés nélkül ébredt Barna, csak az orra folyik még iszonyatosan, és köhög.

A bölcsi. Huuuuuuu! 15 percet voltam Barnával, aztán jöhettem is el. Ő meg megkezdhette az ordítást. Mert ma nem volt olyan ügyes, mint tegnap. Hiába, fáradt volt, és egészségileg sem az igazi! - Mára még egy kis hasmenés is befigyelt! - Annyira, hogy Marcsi ölében el is aludt a sószobában. Hiába voltak kint a levegőn is, csak egy kis ideig motorozott, utána Marcsi karjaiban ismét nyugovóra tért. A finommotorikát fejlesztő játék során azonban lenyugodott. Az ebédjénél sem voltam bent, Marcsi etette meg. Előkét gondolom nem nagyon tűrt meg magán, mert a ruháján láttam, mi volt az ebéd. Pár kanál kajcsit sikerült belediktálnia a gondozónőnek, sőt, még banánt is. Aztán egyszer csak kikísérték hozzám, amikor meglátott, épp hogy legörbült a szája, belebújt a nyakamba, és onnantól mosolygott. Hát, nincs két egyforma napunk. Jövő héten már reggelire megyünk, és egész délelőtt ott lesz nélkülem. Már előre félek! De bízok Barnusban!

A jó alvó fiamnak pá-t intettem, ugyanis mióta bölcsisek vagyunk, azóta délután csak másfél, jobb esetben két órákat alszik. Sziesztázik még egy kicsit a hasamon, de visszaalvásról hallani sem akar. De érdekes mód, elég jól bírja a fürcsiig!

És megszületett egy újabb puszi, mégpedig apucinak!

Így már jobb!

Korán, hajnalban, pontosabban 6 órakor jelezte az én lurkóm, hogy ő ébredne. Átvittem magamhoz az ágyba, és mondtam, hogy aludjunk, mert még sötét van. Nagy szerencsémre mellettem nagyon jót szundizott, egészen fél 8-ig. Apucit kereste, így felhívtuk telefonon, majd a lakásban kergetőztünk, mert nem akarta a mobilt visszaadni, ő még beszélgetni akart és informálni mindenről apucit. Miután megszereztem a telefont, fel kellett hívni papát és mamát. :-P

A reggeleink teljesen hisztimentesek, hisz tudja, hogy megyünk a "játszóházba". Örül is neki, és nincs ellenvetés. Ma nagy meglepetés ért, ugyanis amikor megérkeztünk a bölcsibe, Marcsi közölte velem, hogy 15 perc és mehetek is ki a szobából. Kicsit leizzadtam. Mikor eljött az idő, Barnustól szépen elköszöntem, Marcsi magához ölelte, és csupán 3 perc (!!!) sírás után teljesen megnyugodott. Kisebb sírások csak azért voltak, ha épp egy új helyzet jött, pl. tízórai, gondozás, levegőzés. Illetve, ha Marcsi nem volt szem előtt!!! Egyébként már most sokat tanult a bölcsiben, tudja, hol a szekrénye, melyik az ő kiscipője, nagyon szépen megtanult kezet mosni, fésülködni , öltözködni egyedül. Engedte Marcsinak, hogy tisztába tegye állva, és még tetszett is neki. És Marcsinak megfogja a kezét! Voltak ma kint levegőzni, és most motorozhattak is a gyerekek az udvaron. Barnus volt a vezér. Nagyon élvezte. Nagyon-nagyon büszke voltam rá! Ebéd előtt mehettem vissza a szobába hozzá, és amikor meglátott, elsírta a panaszait. De utána elmesélte, hogy volt kint motorozni. Amivel nem haladunk, az a kaja. Ma elvittem az ő előkéjét, és emiatt nem is volt hiszti, és még 4 kanál levest hajlandó is volt megenni, de ennyi. Pedig süti és gyümölcs is volt az ebédhez. Még meg kell tanulnia, hogy ha nem eszik, akkor éhes marad, valamint azt is, hogy amíg esznek a gyerekek, addig neki is az asztalnál kell ülnie.

Sajnos a napközbeni hőemelkedésnek még nem intettünk pápát. Érdekes, mert délelőtt semmi gond a bölcsiben, sem hőemelkedés, sem láz. A délutáni alvásából már hőemelkedéssel ébredt, ami estére ismét visszatért. Ráadásul csak 1 órát sikerült szundiznia, így elég bágyadt volt. De mindig vigyorgott.

Ma voltunk pelenkát venni, ahol a drogériában édes pofa volt Barna, mert hozott magának a méretének megfelelő tologatós bevásárlókocsit, így ebbe is rakodtunk. De ő maga is pakolt a kosarába, mégpedig verdás fogkefét. :-P

Könnyű kezdet után ...

Az este senki nem aludt. Éjfél környékén kezdett el Barna sírni, csimpaszkodott belém, mint egy kismajom, és alig lehetett megnyugtatni. Kiderült, hogy van egy kis hőemelkedése. Lázcsillapító be, majd álomba simogatás. Kis idő múlva sírás, majd álomba simogatás, sírás, álomba simogatás. A sokadik megnyugtatás után azonban fogtam, és vittem át magunkhoz a nagy ágyba, ahol viszont rögtön megnyugodott. Megfogta az apucija ujját és aludt. Párszor felébredt és kért inni, alig kapott levegőt, mert az orra is be volt dugulva. Mint ahogy a bölcsiben mindenkinek. 6 óra után nem sokkal pedig felébredtünk, mert közölte, hogy "kész". Ismét volt egy kis hőemelkedése, így azon tanakodtam, hogy mitévők legyünk, bölcsibe vagy doktornénihez menjünk, de mivel nagyon jó volt a kedve, az étvágya, és a hőemelkedése lázcsillapító hatására elmúlt, így a bölcsibe vettük az irányt.

Ahol megkezdődött a feketeleves. Semmi gond nem volt a tornaszobában, ahol az én gyerekem volt a leghangosabb és legaktívabb. Minden tornaeszközt kipróbált, nagyon élvezte. Főleg a tüskés, lábmasszírozó hidat, illetve labdát, párnát. Tízóraira most érdekes mód nem nagyon kellett neki a narancslé, de azért ivott belőle pár kortyot. Majd fájó búcsút vettem tőle, és kimentem a csoportszobából. Barna bent pityergett, én pedig kint. Nem csak a gyereknek fárasztó ez a bölcsi kezdet, de azt hiszem nekem is. De nekem erősnek kell lennem, nem láthatja rajtam, hogy el vagyok keseredve. Egy kis idő múlva kijött egy gondozónő, kérte a vigasztaló eszközöket, vagyis a párnáját és a Verdák könyvet. Ez hatott, mert kis idő múlva nem hallottam az "anya, anya" kiáltásokat, és a sírás is abbamaradt. Hallgatóztam, és mint kiderült, a gondozónő elkezdte olvasni a Verdák könyvet, ami közben az én tündérmazsolám bealudt. Kérdezte Marcsi, mit csináljanak, de mondtam, hadd aludjon, hisz elég fárasztó éjjele volt, és reggel is korán kelt. 1 órát szundizott, majd felébresztettem, alig tért magához. De aztán Dante-val nagyon jót kukucsozott. Viszont jönni akart haza. Az ebédet megvártuk, de akkora hisztit levágott, hogy ilyet még nem csinált. Kaporfőzelék volt, májjal, és az istenért nem volt hajlandó enni. Én sem szeretem a főzeléket, megértem. Miután ráhagytuk, befeküdt ismét Barnabás ágyába, betakarózott és ha hagytam volna, tuti aludt is volna. Azt hiszem, holnap nem sok kedve lesz menni reggel a bölcsibe a mai nap után. De majd meglátjuk. Ne legyen igazam!

Este nagyon nehezen aludt el. Először eltört az ujjgördeszkája, és ez borzalmas volt, majd én akárhányszor kijöttem a szobájából, ment a sírás, és az "anya, anya" felkiáltás. Kíváncsi vagyok, este hányszor fogunk találkozni.

Délután voltunk vásárolni, és érdekes mód kedve volt Barnának játszóházba menni. Pedig azt gondolná az ember, hogy elég volt a délelőtti "játszóház". De nem! És nagyon jól szórakozott!

És még mindig nagyon szereti papát, Jutka mamát, Editet! Ahogy meghallja a kapucsengő pittyenését, rohan az ajtóhoz és nyitja, kiabál, hogy "papa, mama, Edit". ;-)

Náthásan

Az éjszakánk kicsit izgalmas volt, mert Barna sokat köhögött, felsírt, anyuci kellett. Kapott egy kis gyógyszert a köhögésre és utána viszonylag jót aludt reggelig. Aggódtam, hogy reggelre nehogy belázasodjon, mert akkor a bölcsis életünk igen rövid életűnek bizonyult volna.

Aranyos, mert reggel tudja, hogy ha felöltözött, akkor megyünk a játszóházba. Mi legalábbis így hívjuk a bölcsit. Egyenlőre. Most sem volt gond a megérkezéssel, rögtön oda is ment Marcsihoz, hogy akkor ő most fogat mosna. :-P A csoportszobában is rendben volt minden, ment szépen játszani, és dumálni. Mert tegnap óta nagyon megeredt a nyelve. Jó hatással vannak rá a kispajtik. Regina és Dante bizonyul a legjobb cimbinek, ma is velük játszott. Voltak ma sószobában is, ahol gyurmáztak és rajzoltak, és kint a hóesésben is volt játék. Barnusnál pedig sírás. Bizony! Nekem be kellett mennem az igazgatónőhöz még pár papírt kitölteni, és amikor nem látott az én tündérem, ment a sírás. És vigasztalhatatlan volt. A gyomrom összeszűkül, hogy mi lesz holnap, amikor hosszabb időre kiküldenek majd a szobából. De ezen is túl kell esni! Most lesz igazán elvágva ama bizonyos köldökzsinór!

Kaja téren a helyzet nehéz. A tízórait szépen megette, hisz banán volt. Délre viszont iszonyatosan elfáradt - mind fizikailag, mind szellemileg nagyon megterhelő a bölcsi -, és hát ugye a betegség is ott bujkál benne, így ebédelni nem nagyon akart. A kisszékén nem volt hajlandó megülni, így az ölemben ette meg az a 4-5 kanálnyi ételt, amit sikerült beleimádkoznom. Volt alma is ebéd után, azt viszont jóízűen megette. Majd meglátta a többiek kiságyát, és egybe rögtön bele is fészkelte magát. Szépen betakarta magát és közölte, hogy "kész". Így egy kis sírással jöttünk haza, mert az ott alvással még csak a jövő héten fogunk megpróbálkozni.

A bölcsi meghozta a délutáni "hisztiket". Nem igazán hiszti ez, inkább csak fáradtság. Ráadásul még anyásabb lett, eddig két lépést sem tudtam megtenni tőle, ez most kb. fél lépésre igaz. És bújós lett nagyon. A hisztiket pedig bölcsi ide, vagy oda, büntisarokkal kezeljük. Ami használ. Mert amikor megnyugszik, közli, hogy "kész", és indulhat a játék. Lehet, hogy gonoszul hangzik, de lássuk be, van értelme.

És egyre inkább igényli a nagyszülőket. Még itt vannak az én szüleim Szegeden, így délután csak papa és Jutka mama kellett. Ja és Edit. Akinek már nagyon tudjuk a nevét kiabálni. Kapott hulahopp karikát, amibe ma előszeretettel pakolta a labdákat a földön. Persze bújócska is volt. És a két nap bölcsi eredménye, hogy leül egyedül is és lefoglalja magát.