A kis punk

Barna ma is alkotott. Miután apucival hazaértek a játszótérről, és levetette a sapkát, mókás frizura tárult a szemünk elé. Igazi kis punk volt, ugyanis feltöltődött elektromossággal a haja, és az égnek állt. Nagyon édes pofa volt! Persze rögtön kérte is, hogy örökítsük meg. Hát, íme a végeredmény:

És mivel megérkezett Józsi papa, ereszd el a hajam van! :-D

Palacsinta buli

Ritka pillanat az, amikor kismanónkat hat lóval sem lehet távol tartani a konyhától. De ma! Apuci kitalálta, hogy csinálhatnánk palacsintát. Barna azonnal átalakult kiskuktává, ment apucinak segíteni. Felütötte a tojásokat, adagolta a hozzávalókat, keverte a tésztát. Majd leült az asztalhoz, és türelmetlenül várta a palacsintákat. És amikor kész lett, nagy zabálás vette kezdetét! Öröm volt ránézni, ahogy először körberágta a palacsintát, majd jött a közepe. 2 palacsinta simán lecsúszott a pocakba, meg még jó pár falat a délután során. :-D

Az új szobája továbbra is nagyon tetszik Barnának, mivel a falra sikerült ma tuti jó dekorációt szereznünk, majmosat. De mégis a legnagyobb öröm egy hinta volt, ami a bölcsiben is van. Felfúrta apuci a szobája közepére, és hintázott mint egy kismajom. :-D Nagy volt a boldogság.

Szobatisztaság terén pedig csak annyi, hogy egész nap szólt, ha pisilnie, vagy kakilnia kellett. :-P

Ez a hét is elmúlt ...

Hát, nem egy egyszerű hét van a hátunk mögött.

A szobatisztaság most is messze elkerülte házunk táját. Barna a múlt héten kezdte, hogy egyszerűen mindig minden a gatyába szaladt. A bölcsiben és itthon is. Egyáltalán nem szólt, ha kérdeztük, hogy "kell-e pisilni", közölte, hogy nem, majd becsurgott minden a gatyóba. A bölcsiben pl. mosolyogva mondta Juditnak, hogy bepisilt. Már az sem zavarja, ha be van pisilve, akkor sem szól. Hiába próbáltunk vele beszélni, mondta, hogy nem ígéri meg, hogy nem fog bepisilni. Napi 4-5 garnitúra ruha került így a mosóba. Így Judittal arra jutottunk, hogy egy kis időre kerüljön vissza rá a pelus. Így sok idő után kénytelenek voltunk pelust venni. Nadrágpelenkát vettünk, dinósat és a vicc, hogy most meg szobatiszta. Nem értem!!!

A dackorszak is erősen beköszöntött nálunk, "in medias res". A bölcsiben pl. Juditnak a szemébe nevet, ha valami "rosszat" csinál, nem hatja meg. Mint ahogy az sem, ha különültetik a többiektől, mert az a "bünti". Itthon is próbálkozik ilyen dolgokkal, és úgy gondolja, hogy megússza, de téved. Ilyenkor jön a büntisarok, mert ez tényleg bevált, ez az egyedüli dolog, amikor tényleg rájön, hogy rosszat csinált. Hatalmas sírások vannak ilyenkor, aztán bocsánatkérések, és a pocakomon való megnyugvás.

Pénteken pedig szabadságolta magát a bölcsiből. Reggel melegnek éreztem a buksiját, a pocakját, de a hőmérő csak épp egy kis hőemelkedést mutatott. De kicsit nehezen vette a levegőt is. Így jobbnak véltük itthon tartani. Elmentünk a doktornénihez, de semmi komoly. Szépen viselte a vizsgálatot, bár igencsak bágyadt volt. Okosabbak persze nem lettünk, a szokásos gyógymód, sok folyadék, C-vitamin, köptető, tantum verde, és ha kell, orrszívás. Az étvágya hála istennek azért jó, a kedve is határtalan, csak kicsit lassú felvétel volt délelőtt. Estére már kutya baja volt, huncutkodott, nevetett, és Ani mamát elnevezte "mami mamának". :-D

És túl vagyunk egy nagy projekten is. Majdnem egy éve készült el a "második" szobája, amikor is a fal új színt kapott, és új dekorációt. Hát most nagyobb változás történt/történik. A fal ismét új színt kapott, mégpedig zöldet, mivel Barna kedvenc színe a zöld. A faldekoráció is változik, de még kialakulóban. És új bútort is kap kismanónk, mivel a "pelusozókomód" még jó volt az 56-62-es ruháknak, de a 92-eseknek már igencsak szűk. Így új, vidám bútor kerül a régi helyére. Barna persze imádta az ötletünket, mindig kérdezte apucit, hogy "kész van már a szobám?". Amikor pedig "végleg" kész lett, akkor egy nagy "húúúúúúúúúú" volt a reakció, valamint a "zöld lett a szobám", és "hol az ágyam?" mondatok hagyták el pici száját. Szóval, bejött neki az új Barna-lak.

A szövege továbbra is határtalan, mostanában a kedvenc szavajárásai: "mindjárt", "azt hiszem", "ötletem van". :-D

Volt már jobb is ...

A hét nem igazán a mi hetünk volt, legalábbis szobatisztaság terén. Majd mindennap volt valami kisebb baleset a bölcsiben, így egész héten mostam, vasaltam, mostam, vasaltam. A hétvége sem volt ez másként, közölte is, hogy ő nem ígéri meg, hogy nem fog bepisilni. Na erre mit mondjak? Hála istennek a kakit jelzi, így az oda megy, ahova mennie kell. Öröm az ürömben!

Az étvágya sem volt a héten az igazi, hol evett, hol nem. Leginkább nem. Murphy törvénye, hogy ha valami elromolhat, az el is romlik. Akár hányszor leírom, hogy jó étvágya van Barnának, zabál, az másnap már abszolút nem így van. Ahhh!

Az energiáját is nagyon nehéz volt lekötni a héten, hisz a rossz idő beálltával a bölcsiben sem voltak kint annyit a szabad levegőn, amennyi segített volna rajtunk. Így jött az ötlet, kempingezés a nappaliban. Felállítottuk a nappaliban a strandra járós sátrunkat, ami ugye a nap ellen véd. Babzsák bele, apuci és anyuci bele, és már kész is a móka. :-D Az új autópálya is segített a szórakoztatásban, pláne, hogy kreatívak lévén átalakítottuk színváltós autópályává. Ez minimum két felnőttet igényel, plusz hideg és meleg vizet, és egy nagy törölközőt. :-D Elindul a pálya tetejéről a színváltós autó, jön egy hurok az autópálya közepén, majd csobbanás a hideg- vagy meleg vízbe és már színt is váltott az autó. :-D

Aztán hétfőn reggel közölte, hogy neki papa kell, aki meg is érkezett pénteken, így ment ám egész hétvégén a nagy hancúr. Nem tudom ki fáradt el jobban, papa vagy Barna, de a lényeg, hogy nagyon élvezték egymás társaságát!

Bölcsis életképek

Juditnak köszönhetően ismét betekintést kaphattunk Barnus bölcsis életébe.

A héten sok ünnepelnivaló volt, mert mindig volt szülinap, ami - mint a mellékelt kép is mutatja - rengeteg finomsággal örvendeztette meg a "bandát".

De mégis a legjobb pillanat az volt, amikor Barna úgy döntött, hogy az ágya mellett kényelmesebb lesz aludni. :-D Judit mesélte, hogy amikor végignézett az alvó gyerekeken, Barnát nem találta. Történt ugyanis, hogy egy nagyobb fordulatot véve legurult az ágyáról, és ott folytatta tovább a délutáni sziesztát. Fel sem ébredt. :-D

Juditnak köszönhetően továbbra is mondóka hegyekkel kápráztat el bennünket. De néha költ saját maga is versikéket. Így született meg a Villám Mcqueen mondóka is, ami mindig változik. :-D

Bölcsi előtt és bölcsiben

Ma beszéljenek inkább a képek helyettem.

Az első képegyveleg a bölcsi előtti csendéletet tükrözi: trónolás közben autópályázás. Igazi pasi. Még mindig. :-D

A következő kollázs pedig a bölcsiben készült, amit Juditnak köszönhetünk. Volt itt szülinapozás, és tenyérlenyomat készítés is. :-D

Nem szeretünk öltözni

Barna imádja a bölcsiben a gondozónőjét, Juditot. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, amikor csak fényképen látja, mégis kukucsozik vele, produkálja neki magát, színészkedik neki. És elmeséli neki a vele megtörtént vicces eseteket. :-D Pénteken este teljesen "elmentek neki hazulról", amikor meglátta Judit fényképét egy közösségi portálon. :-D

Sajnos megjött a hideg idő, ami egyértelművé tette, hogy már nem elég egy kis kabát Barnának. Amit viszont kismanónk nem hajlandó elfogadni. Eddig semmi gond nem volt vele öltözés terén, de most ... Egyáltalán nem szeret öltözködni. Pontosabban nem szereti, ha meleg ruha kerül rá. Azt hiszem nehéz télnek nézünk elébe. Ugyanakkor ha már kint vagyunk a szabad levegőn, akkor rájön, hogy milyen jó is, hogy melegen fel van öltözve. :-D

És nem tudni, hogy mi történt, de egy igazi zabagép lett. A bölcsiben képes megenni a mákrémes kenyeret káposztával, amiről itthon hallani sem akar. Mindent megeszik, és még repetát is kér. Gyümölcsből pedig nincs az a mennyiség, amit ne tudna elfogyasztani! Éljen!!! Remélem ez sokáig így marad. :-D

Az is megállapításra került, hogy most már kezd szégyenlős lenni a fényképezőgép előtt, mert néha kéri, hogy ne fotózzam. Inkább szeret lenni a kamera túloldalán. Azért néha sikerül róla képet csinálni, mint amikor délután épp a kedvenc könyvét "olvasta". :-) - Szerintem mindenki rájön, hogy hol szégyenlős, és hol nem. :-D -

Kedvenc képem a héten az esti pancsi során készült, bár szerintem itt is látható, hogy mikor pózol, és mikor unja a "banánt". :-D

Kismanónk szórakozásai

Azt hiszem nagy szerencsénk van a bölcsivel, ahova Barna jár. Igaz, hogy mostanában elég sok gondozónőcserét kellett megélnie kismanónknak, de mindenkinek tudunk valamit köszönni. A jelenlegi gondozónőt, Juditot nagyon szereti. Ma reggel pl. úgy indult a bölcsibe, hogy "megyek Judithoz". Nem tudjuk apucival eldönteni, hogy a mondókázás, éneklés mennyire Judit hatása, illetve mennyire életkori sajátosság, de tény, hogy minden nap egy új mondókával kápráztat el bennünket, amit el is mutogat, és persze mikor máskor, mint "trónolás" közben. :-D Bemutatta azt is, hogy hogy szoktak tornázni a bölcsiben a kispajtikkal. Szóval nem unatkozik. Nagy szerencsénkre.

A szövege még mindig nagyon aranyos. Mostanában, ha valamit nem tud megcsinálni, vagy épp nem "akarja", akkor mindig azt mondja, hogy "kicsi vagyok én". A mimikái még mindig utánozhatatlanok, ezért szoktuk neki mondani, hogy "nagy színész vagy", amit meg is tanult tőlünk, így a minap tényként közölte velünk, hogy "színész vagyok". A kedvenc gyümölcse most a banán, 2 perc alatt (!) simán megeszik egy egész banánt, és miután hatalmas pocakja lesz tőle, jön és közli, hogy "picit nagy a pocakom", amit még ki is nyom. Szóval nem unatkozunk mellette. :-D

És eljött az apás időszakunk. Ha játszani kell, akkor apuci kell, ha bújni, akkor anyuci. A fiúk nagyon klassz autópályákat építenek együtt, ahol hatalmas nagy autóversenyt folytatnak nap mint nap. Így jött a színváltós autópálya is, amivel a fürcsi során szoktunk szórakozni. Betettünk a vízbe ugyanis egy "autópályát", amin a színváltós autók bele tudnak gurulni a meleg vízbe, és ezáltal színt váltanak. A jégkocka gyártásába nagy segítség Barna, mert ugye a színváltós autókhoz hideg vízre is szükség van. Így nálunk nincs olyan nap, hogy ne lenne jégkocka. Egyébként .... nagyon leszidna Barna bennünket. :-D A Verdás kirakók is előkerülnek mindennap, nagyon ügyes benne. És nagyon büszke, amikor megtapsoljuk, hisz sikerélménye van. :-P Gyurmázni és festeni egyaránt nagyon szeret, és kéri is, hogy üljünk le vele, és kreatívkodjunk.

Tetszik, hogy el tudja mondani, mit szeret, mitől fél, ha valami fáj neki, ha örül valaminek. Imádjuk a hangját hallani!

Nagyon szerencsénkre pedig van fűtés a lakásban, így már nem kell félnünk attól, hogy kismanónk megfázik, mert takaró ide, paplan oda, mindent le tud magáról venni alvás közben. A hálózsák pedig szóba sem jöhet, mert abból meg kibújik. De hogy hogy? :-D

Hétköznapok

Kiskománk még mindig tud nagyokat alakítani. A hét legaranyosabb történése az volt, amikor hallom, hogy az egyik éjjel hajnal fél 3-kor szedelőzködik, hogy jön át hozzánk, de még 10 perc elteltével sem érkezett meg. Gyanús volt a helyzet, így átmentem hozzá. És hogy milyen kép fogadott? Hát ... lefeküdt a földre, maga alá gyűrte a takaróját, feje alá tette a párnát és aludt. Annyira fáradt volt, hogy nem volt ereje átsétálni hozzánk. Miután vissza akartam tenni a helyére, közölte, hogy nem, de arra a kérdésre, hogy jön e hozzánk aludni, a válasz rögtön igen volt. :-D

A bölcsiben annyi változás történt, hogy Judit lett a gondozónőnk, aki szigorú, de egy tündér. Barna is imádja. Ez még annyi változást hozott a kis életébe, hogy új helyen alszik, 2 csajszi között. Gondolom ez nincs ellenére. :-D Judit hatására rengeteget énekel itthon, mondókázik, és legozik. Hihetetlen, milyen hatással tud lenni valaki egy ilyen kisemberre! :-D És a bölcsiben is megkaptam azt, hogy Barna imád trónolni, mindig ilyenkor meséli el, hogy mi történt vele, és persze ilyenkor támad kedve énekelni is. Igazi pasi! :-D Ráadásul a kreativitása is határtalan még mindig, olyannyira, hogy nem elég a papír, amire rajzolhatna, az arcát is igénybe veszi hozzá. Pénteken összezsírkrétázott arccal láttuk meg, és hatalmas nevetésben törtünk ki a látványon! :-D

A verdás készlete is bővült ismét, szert tett egy Professor Z kisautóra, valamint Guido és Luigi is belépett az életünkbe. :-D

A héten nyitott az Árkád Szegeden, így szombat délelőtt ellátogattunk együtt a szép új plázába. Nagyon tetszett Barnának a szökőkút, a mozgólépcső, és a fagyi. Kispajtira is szert tett, akikkel nagyon jót fogócskázott, és ezáltal szert tett egy szuvenírre, ugyanis a nagy futkározás eredménye az lett, hogy nem vette észre az egyik üzlet tiszta üvegkirakatát és simán lefejelte. Így a homloka közepén a piros-lila folt most Barna ismertetőjele. :-D

"Jajjj, ufo!"

Imádom, ahogy Barna agya forog és ahogy újabbnál újabb játékokat talál ki. A szövege pedig még mindig nagyon egyedi.

Egy esti beszélgetés foszlányai:

Barna: Anya, fáj.
Én: Mi fáj?
Barna: Elmegyünk a doktornénihez.
Én: És mit csinál a doktornéni?
Barna: Anya, te vagy a doktornéni! Megvizsgálsz?

Majd előkerült a zseblámpa. Az egész lakásban sötét volt, mindent szépen átvilágított, majd amikor a szobájában megvilágította a plafonon a csillagokat, akkor közölte, hogy "jajjj, ufo!".

Újabb kedvenc autói is vannak, amit Csillától és Christian-tól kapott, akik meglátogattak bennünket Angliából. A színváltós autók még mindig nagy szórakozást nyújtanak Barnának, kéri, hogy csináljunk jégkockát, mert akkor a legjobb a muri, ha nagyon hideg a víz. Az esti fürcsik így igen csak hosszúra sikerednek mostanában. De szert tett a Verdák 2-ből is ismert kémautóra, Flynn-re is. Azóta ezzel alszik, ezzel megy bölcsibe.

Végre kirakózik

A bölcsiben sajnos sikerült már megint egy rossz hírt kapnunk, mégpedig azt, hogy Maya is távozik körünkből. Nem is nagyon mertünk erről otthon beszélgetni Barnával, mert Marcsi távozása is nagyon megviselte, így már előre félünk, hogy mi lesz, hogy most Maya sem lesz. Sikerült azonban elintézni, hogy Judit, az új gondozónő legyen a Barna gondozónője, mivel Juditot nagyon szereti, sokat emlegeti. Egyébként minden más rendben van, még mindig bandavezér - habár a banda egy tagja, Zsiga ovis lett -, rengeteget játszik, vigyorog. A szobatisztasága labilis, ami érthetetlen, mert hetente egyszer teljes csődöt mond ilyen téren.

A dumája még mindig klassz, nagyon sokat nevetünk neki. A minap épp az ő fényképeit nézegettük, rácsodálkozott, hogy mekkora pocakom volt, amikor vele voltam terhes, és hogy az a pocak, az ő. Aztán meglátta azt a fényképet, amelyiken épp pár perces, és apuci készített róla, amikor először megpillantotta, és akkor épp sírt. Mire Barna: "hisztizik?". A mellette lévő képen már szépen megnyugodva a karomban aludt, mire Barna: "már nem hisztizik?". Azt hittem megzabálom. :-D

És végre kirakózik. Ráadásul töretlen a kirakózási láza. Sőt! Fokozódik. Van neki fa kirakója, 9 darabos. Ez azért jó, mert ahogy kiborítja a kirakót a keretből, van egy kép, ami segít a kép kirakásában, mert ugye a képre helyezi rá a puzzle darabokat. De kapott egy Verdás kirakót, amiben 10 kirakó van, ezek között is 9, 12, 18, 20, 48, és 60 darabos. A kisebbeket gond nélkül kirakja és nagyon-nagyon büszke magára. :-D

Valamint még mindig felfedező. Mostanában színes jégkockák múlatjuk az időt, mert esténként a fürcsinél igen csak színváltós autós játék van, amihez jégkocka dukál. Ráadásul színes! Nagyon jó móka!

De imád ketchuppal és mustárral is festeni csodálatos képeket! :-D

Papás-mamás hétvége

Ismét egy tökéletes hétvége, ráadásul Józsi papával, Juci mamával és Edittel. Igazi ereszd el a hajam hétvége van mögöttünk, amit kb. 1 hétig fogunk pihenni, főleg a nagyszülők. :-D Egy perc nyugi nem volt, mindig mozgásban voltunk, főleg papa. Mert hát még mindig nagy az a szerelem a két fiú között. :-D Nem mellesleg a tökéletes hétvége péntek estéről szombat reggelre virradóra kezdődött, amikor is Barna hajnal 3-kor megjelent, és kérdezte, hogy "papa hol van?". :-D

Az autóból szinte menet közben kiugrott, amikor meglátta Józsi papát és Juci mamát. - És nem mellesleg egy hatalmas dicséret illeti Barnát, mert a 2 órás autóutat nagyon jól viselte, mivel végig szépen kisautózott, énekelt, mondókázott és "tornázott". - A két fiú rögtön bele is vetette magát a játékba, mentek homokozni, focizni, labdázni, frizbizni, hintázni, autópályázni.

Papa a birkózásból sem maradt ki, mint ahogy a Barna-féle sajátságos hátmasszázsból sem, ami alatt értsd, hogy cipővel végiggyalogol papa hátán Barna. Nem tudom mit szólna papa szívorvosa ehhez. De hát az unoka az első, az unoka kedvéért mindent. :-D A torna Editet is utolérte, vele "palacsintapartyt" tartottak és bukfenceztek.

Persze Buksi is nagyon örült Barnának, ő is folyamatosan mozgásban volt. Jót kergetőztek, birkóztak. Barna mindig kunyizott valami kajcsit mamától Buksinak, így megetette kenyérrel, szalámival, fagyival. Jó haverok voltak nagyon!

Persze az állatokat is szemügyre vettük, nem tudnám megmondani hányszor. Keresztszüleimnél voltak kismalacok, velük folyamatosan röfögött. A karámban a teheneket megsimogatta, aki egy klassz kis lábnyalással jutalmazta Barnát. Imádta! Persze a tyúkólba is bement, a kb. 20 pipi kb. 50 felé repült, persze ez is hatalmas buli volt. A cicákat csak kergetni tudta, mert egyik sem volt egy nagyon szelíd cica. A "kis" farkaskutyával viszont nem kötöttek örök barátságot, mert túl játékos volt. A szomszédba is simán átment kacsát és pipit etetni. És békát is fogtunk. Még mindig szeretjük az állatokat. :-D

Jászkisér egyik nagy nevezetessége egy nagyon szuper halastó. Ide is kilátogattunk, ahol megállapítottuk, hogy Barna egy igazi nagy ho-ho-ho horgász. Úgy látszik apucira ütött ez a gyerek. - Jövő hétvégi program: horgászat. - Nagyon tetszett, ahogy a csali a vízbe került, rögtön rástartolt a klassz pecabotokra. Mondta, hogy ő is kér. Anyuci kreatív lévén fogott egy botot, és keresett valami "damilhoz" hasonló zsinórt, de az én drága kisfiam közölte, hogy ez nem pecabot és bedobta a vízbe. Ezt követően pogácsával próbáltunk halat fogni, leült egy stégre, és várta, hogy megeszi-e egy halacska a fincsi falatot. :-D Aztán pedig becsajozott. Megkértünk egy bácsit, hogyha sikerült neki halacskákat fognia, megnézhetjük-e. Nagyon kedves volt, rögtön megmutatta a kárászokat Barnának, de vele nem volt haver, sokkal inkább Fannival, egy kb. 12 éves kislánnyal. Miután ő mutatta meg a halakat, Barna egyből megfogta őket. Nagyon tetszett neki. Először csak simogatta, aztán mindent megvizsgált rajtuk, a szemüket, a kopoltyújukat, a pikkelyüket, az uszonyukat. Egyszóval mindent. Aranyos volt nagyon!

És már megint kisajátított egy szülinapitortát, mégpedig az enyémet. Anikó unokatesóm cukrász, és isteni finom tiramisu tortát csinál. Barna csak ebből a tortából hajlandó enni, és ráadásul, nem keveset. A tűzijátékot imádja, a gyertyákat papa nem tudnám megmondani, hányszor gyújtotta meg és fújta el Barna. Kismanónk sajátosan kezdi meg a tortákat, mert úgymond "in medias res", bele a torta közepébe a villát és együnk. :-D És a torta után mit eszik még? Hát Rákóczi túróst. :-D

A mama főztje pedig a mama főztje, szokták mondani. Annyit evett kismanónk a hétvégén, hogy csak ámultunk. Nem tudtuk elképzelni, hogy hova fér bele ennyi kaja. Mama a kedvencét készítette, gyümölcslevest (csak és kizárólag meggyből), rántott húsit krumplival. A rántott húsival folyamatosan tunkolta a levest, amit persze kanállal is küldött a pocakba. Annyira ízlett neki, hogy kétszer is szedni kellett neki. De még ebéd előtt megevett már egy jó nagy húsit, méghozzá a tortán lévő marcipándísszel. Igen csak jó ízlése van, nem? :-D

És a hétvégi legaranyosabb beszólása Barnának: Észrevette, hogy mama felvette papa papucsát, mire ő: "mama elvetted papa papucsát ... kérjél bocsánatot mama! :-D És még egy: papa és mama beszélgettek, mire Barna odafordult mamához és közölte: "hagyd békén a papát!" :-D

A kedvenc képeim pedig a hétvégéről: