Napló a pici fiamnak, minden kedves rokonunknak, barátunknak és ismerősünknek, aki szeretné figyelemmel kísérni, hogyan lesz egy pici motorosból vagány gördeszkás, kis felfedezőből pedig ifjú Einstein. ;-)

2011. november 29., kedd

A kis kopasz "kukásnadrágja"

Hétvégén újra megejtettünk egy hajvágást, amit végigsírtunk, már megint. Tetszik neki az ötlet, hogy lesz új frizurája, de a megvalósítását szívesen kihagyná. Úgyhogy most megint kis kopaszok vagyunk (fél centis lett a hajunk), és irtó kerek a fejünk. :-D

A "'kukásnadrág" pedig egy kis magyarázatra szorul. Kerianyu vett ugyanis neki egy hihetetlenül szuper, "barnusos", két részes síoverált, amiben irtó cuki. A nadrágjára én poénból azt mondtam, hogy kukásnadrág, aminek eredménye, hogy miután megkapta, kb. 3 alkalommal vette fel és le a szupi naciját. :-D

Az étvágya pedig határtalan. A bölcsiben is nagyon szépen eszik, ráadásul már annyit, mint a többiek, és még repetázik is. Ha elmegyünk vele vásárolni, a boltot végigeszi. :-D

2011. november 26., szombat

Ma aztán minden volt

Délelőtt a Kölyökparkban voltunk Edittel, mert az Árkádban lévő játszóház most a favorit. Imádja a 3-4 szintes "labdaházat", a nagy szivacs építőkockákból várat építettünk, a dominókat is felállítottuk sorba, amit előszeretettel döntött aztán el kismanónk. De építettünk belőle "hidat" is, hol egy, hol két dominóval, és ezeken kellett szépen átkelni. Nagyon-nagyon élvezte.

Délután kilátogattunk a Dóm térre, ahol persze első utunk a kürtöskalácsoshoz vezetett, majd a kis pónikhoz, akiket szépen megcirógatott, megszeretgetett, de nem volt hajlandó ráülni, nem úgy, mint tavaly. És a legjobb, hogy szépen kézenfogva sétáltunk. Jaj, annyira jó volt!

És itt még mindig nem volt vége a programnak, mert még Kata barátnőjét is felköszöntöttük, ahol hatalmas bababuli volt, hisz Gabi koma is ott volt a kisöccsével. Annyira szépen eljátszott Barna hol egyedül, hol a többiekkel, hogy nagyon büszke voltam rá.

Ráadásul egész nap zabált! Délben az általa kiválasztott kaját, méghozzá ropogós csirkefalatokat sültkrumplival, ami nagyon ízlett neki. Most csináltam neki először ilyet, de azt hiszem nem utoljára. Versenyben ették apucival a fincsi pipifalatokat. :-D

Életképek

A szombatot mindig azzal indítjuk, hogy "apa, hozzál lángost". Imádja a fokhagymás tejfölös lángost. És persze mindezt csípős almával.. :-D

És egy kis déli idilli kép, avagy a kis vándorzenész pihen. :-D

Imádja, ha a sapka új frizurával örvendezteti meg. Ahogy levesszük a sapkáját a fejéről, mindig égnek áll a haja. :-D


2011. november 25., péntek

Szülői értekezlet

A héten ismét sor került egy szülői értekezletre, ahol elég rossz híreket mondtak. Kiderült, hogy aki betöltötte a 3. életévét, oviba kell mennie. Ez ránk ugyan még nem vonatkozik, de februárban mi is 3 évesek leszünk. A szobatisztasággal ugye hadilábon állunk, tehát ez nálunk visszahúzó erő. Én nem szeretném, ha Barna már ovis lenne, mert még túl kicsinek tartom hozzá. És az ovikban már nincs olyan, hogy kiscsoport, középső csoport, nagy csoport, hanem vegyes csoportok vannak. Ennek örülök, mert a nagyoktól mindig van mit tanulni - jót is és sajnos rosszat is -, de egy új közösségbe év közben nem szerencsés bekerülni. Nagyon jó helye van most Barnának, szuper gondozónőkkel, ugyanis eszméletlen fejlesztő játékokat alkalmaznak a gyerekeknél, és ez nagyon szimpatikus. És a hatásuk sem marad el, Barna nap mint nap új mondókával örvendeztet meg minket, nagyon szépen és igényesen beszél, eszméletlen kreatív mind a rajzolásban, mind az építésben. :-D Szóval ott van most jó helyen, ahol van. Tetszett az is, hogy a szülőin minden szülő elmesélte, ki hogyan ünnepli a Mikulást és a Karácsonyt, hogy a bölcsiben nehogy összezavarják a gyerekeket. :-D

Péntekenként, amikor megyek Barnáért a bölcsibe, akkor bemehetek hozzájuk játszani egy kicsit, amit Barna nagyon élvez. Most is megmutatta, hogy milyen szépen zenél Noellel, megmutatta az albumot, amiben a gyerekek fényképei találhatók, hozta a mesekönyvet, amiből szokott nézegetni. A legnagyobb kishaver most Noel, nagyon egy húron pendülnek. :-D

Az ovikérdés most napirenden van nálunk, mert még nem tudni, hogy kismanót hova is fogjuk beíratni. Szokták mondani, hogy ugye nem óvodát választunk, hanem óvónőt, de sem az óvodákat nem ismerjük, sem az óvónőket. A bölcsivel nagyon jól jártunk, még most is azt mondom, hogy egy szuper választás volt a Módszertani bölcsőde. Így most az időm nagy részében az óvodák iránt érdeklődök, és próbálok majd minél többet meglátogatni, hogy megtaláljam a tuti helyet Barnának. Sokszor mondja, hogy ő már oviba szeretne menni, mert már nagy fiú. :-D

Egyébként mostanában nagyon szépen viselkedik, semmi hiszti, megértő, jókedvű, és egy zabagép. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy naponta kb. 8-10 mandarint eszik meg, és még a vacsi után a fürdőkádban 2 banánt nyammog még el. :-D Holnapra tuti meg fog változni minden, mert ha ilyen szépeket írok Barnáról, akkor holnaptól semmi nem így lesz. :-D

És annyira jó, hogy már felfogja, jön a Mikulás, hozza az ajándékokat, és készül is rá. A lakást egyre több karácsonyi dísz ékesíti, nagyon tetszik neki. Mindig felsorolja, hogy mit szeretne kapni karácsonyra, és van, hogy le is rajzolja. :-D Nagyon klassz ez az időszak.

2011. november 21., hétfő

Fogtündér 20.

Egyenlőre teljesítette a mi kis fogtündérünk a küldetését, és Barna szájába behelyezte a 20. fogacskát is. Így egyenlőre teljes kismanónk gyönyörű fehér fogsora. :-D

2011. november 20., vasárnap

Sátorbuli

A sátor nagyon-nagyon nagy szám nálunk! Egész nap ott van benn, játszik. Kis kuckót csinált magának a babzsákjával, a játszószőnyegével, a kisautóival. A sátor tetejére rátekertük a karácsonyi izzósort, így olyan, mintha a szabad ég alatt lenne, hisz égnek a csillagok. :-D

Felfedeztünk egy új játszóházat is, mégpedig az új üzletközpontban, az Árkádban. 3 emeletes labdaház, teli csúszdákkal, akadályokkal, mászókákkal. Folyamatosan mozgásban volt apucival Barna. Ráadásul hatalmas dominóval is játszott, amiből dominósort épített a többi gyerekkel, amit aztán szépen ledöntötték, és szép sorban eldőltek az akkora dominók, mint amekkora Barna.

És van egy szó, amit vagy nem akar helyesen megtanulni, vagy így tetszik neki. Ez pedig a "fekete". Barna ugyanis azt mondja helyette, hogy "feteke". :-D

2011. november 19., szombat

A kis szakács

Barnának ma is sikerült nagyot alakítania. A bölcsiben előszeretettel főzőcskézik, és közben persze egy kuktasapka van a fején. Ezt láttam is pénteken, amikor bementem a csoportszobájukba, hogy ő még ragaszthasson - aztán persze Noel, Dante és Barna is nekem főzőcskézett -, és be is mutatta a főzőtudományát. Itthon is eszébe jutott a sapka, amikor a műanyag zöldségekkel, gyümölcsökkel játszottunk, így kb. fél perc alatt kénytelen voltam egy kuktasapkát összekreálnom. Az eredmény nagy sikert aratott. Ezután szinte egész nap ebben tetszelgett. :-D

A másik nagy dolog, hogy elkészültek a kedvenc verdák üvegmatricák, amik a szobaajtaját díszítik. Ez is nagy sikert aratott nála, többször ment és megsimogatta az autókat. :-D

A nappaliban pedig ismét fel kellett állítani a sátort, így a vacsorát is itt fogyasztottuk el, mintha kempingeznénk. :-D

2011. november 17., csütörtök

Barna, a kis rockerpalánta

Barna imád szerepelni, produkálni magát. Este úgy gondolta, ideje rockert alakítani, így keresett magának egy mikrofont - a wc papír tartót (!) -, majd hozta a gitárt, és ment a nagy táncolás, zenélés, bohóckodás. Az X-faktor hatására a mikrofon felrúgásában profi! :-D






A szövege is nagyon cuki. Reggelente, amikor öltözünk, és épp a nadrágját húzzuk fel, közli, hogy "anya, ez túl gombos", - holott csak egy gomb van rajta -, és gumis derekú nadrágot kell ráadnom. :-D

2011. november 16., szerda

Barna játékai

Egyre izgalmasabb játékokkal szórakoztatja el magát Barna. A verdás kisautói még mindig az első számú kedvencek, viszont lego-ból (!) épít nekik autópályát, lelátót, garázst, és az összes autót sorba állítja, felsorolja a nevét, és komoly párbeszédeket folytat le az autók között.

A vonatszettje is egyre többet kerül elő, szépen összeépíti a vonatpályát, és aranyosan tologatja a vonatokat rajta. Lehet, bővítenünk kellene a szettet, hogy minél nagyobb pályát tudjon kialakítani. :-D

Egyre jobban érdeklik a matricás foglalkoztató füzetek. Főleg az állatos. Ahogy elmondjuk neki, mi a feladat, tökéletesen megoldja. És meg is beszéljük a képen látottakat. A szókincsbővítéséhez most reggelente a "kacsás tévét" szoktuk nézni, ahol zenei aláfestés mellett nézzük a mesét, semmi szöveg nincs. Elég egyszerű - sőt! -, viszont így lehetőségünk nyílik arra, hogy Barna elmesélje mit lát, mi történik, és mit gondol erről, és még a saját sztorijait is bele tudja szőni. Nagyon jó buli!

Megtanult hulla-hopp karikázni is, ami még nekem sem megy. Olyan szépen forgatja magán a karikát, hogy eszméletlen.

Az egyik játszóházban pedig van egy torony, amiről ugye csúszdával lehet földet érni. Erre a toronyra fel lehet mászni létrán, de egy "sziklafalon" is. A minap kismanónk mire észbe kaptam, már fel is mászott a sziklákon a toronyba. És ezután még jó párszor. A mozgáskultúránkkal nincs baj. :-D

2011. november 13., vasárnap

Barna és a torta

Apuci születésnapját vasárnap is megünnepeltük, és persze a tortáját, ki más, mint Barna, megint kisajátította. Egy szuper biliárdostorta volt a meglepetés, ami hatalmas sikert aratott. Nem csak jól nézett ki, de nagyon finom is volt! Persze mellé volt pukkanós alma is, értsd ezalatt az almás kölyökpezsgőt, amit imád a mi kis huncutunk!


2011. november 12., szombat

Vonatozás

Ma nagyon klasszra, mozgalmasra sikeredett a napunk.

Reggel egy jó kis lángosevéssel kezdtünk, amit Barna imád. Majd apuci kivitt bennünket a vasútállomásra, hogy Ani mamához vonattal utazzunk, mivel kismanónk még csak Szilvásváradon élvezhette a kisvasutat, azóta csak álmodozik róla. Nagyon izgatottan várta a vonatozást, de érdekes mód annyira nem élvezte. Sokan voltak a vonaton, mindenki vele akart kokettálni, ő meg ezt nem szereti. Már az első állomáson mondta, hogy akkor leszállhatunk, de nem tettük. Beszélgettünk, mesét néztünk telefonon, így gyorsan elröppent az idő, és hopp, máris apucival találtuk szembe magunkat a hódmezővásárhelyi vasútállomáson. Apucinak persze azt mondta, hogy tetszett neki a vonatozás. Na akkor most mi van?

Ezt követően egy újabb játszóteret fedeztünk fel, ahol kipróbáltunk minden csúszdát, mászókát, hintát, de a nagy kedvenc mégis egy a motorosoknak épített motorospálya volt. Semmi különös, csak egy keskeny, kanyargós, lejtős, emelkedős, körbe-körbe pályáról van szó, ahol eszeveszett versenyzés vette kezdetét, Barna motorral, apuci pedig gyalogosan, pontosabban futva. Nem tudom, ki élvezte jobban.

Majd jött dédi meglátogatása, ahol aztán minden volt. Cicasimogatás, harkály les, almaevés, pacinézegetés, őrült motorozás, dombról legurulás, a kivágott fa darabjaiból fatorony építés. Sőt! Barna közölte, hogy nem jönne el velünk vásárolni, inkább Ani mamánál maradna. Hoppá!

Lacit is meglátogattuk, ahol lepirította Lacit, hogy miért nincs leves. Lacinál ugyanis mindig van leves, amiből jókat szokott enni. De azért húsi volt, amiből jót falatozott. Aztán egy jót "ellenkezett" Laci papával, akivel még egy hatalmasat is birkóztak. :-D

Az esti programba pedig még Editet is belevettük, hogy a paletta teljes legyen Barnának. Jót kosárlabdáztak, szörföztek, legóztak és vonatoztak együtt a nap lezárásaként.

2011. november 11., péntek

Változások

A hétfő reggeli beszélgetés óta, amit Judittal folytattam, minden helyre állt Barnussal kapcsolatban. Valószínűleg hallgatózott, mert amit "problémaként" említettünk, az mind megoldódott a héten. Sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb volt, semmi hiszti. Mind a bölcsiben, mind otthon nagyon jó kisfiú volt. Pozitív, hogy a bölcsibe már nem kisautóval járunk (!), hanem könyvvel. Természetesen a kedvenc könyveivel vonul be a csoportszobába - Bogyó és Babóca, Anna-Peti-Gergő -, és kéri is Juditot, hogy olvassanak belőle. Így amíg a sószobában vannak, addig mindig mesehallgatás és kreatívkodás van.

Séta terén nagy előrehaladás van. A héten kb. 1-2 alkalommal kérte, hogy vegyük fel, amely kérésének eleget is tettünk, mert egyébként szépen sétál mellettünk, néha még a kezünket is hajlandó megfogni. A hisztik eltűntek teljesen. Igaz, néha játékosra kell fognunk a sétát, azaz versenyfutást rendezünk, hogy ki a gyorsabb, illetve fogócskázunk. Így megvan mindenkinek a napi testmozgása. :-D

Rákapott a játszóházazásra is, újra. A minap kérte, hogy hadd menjen be, és épp a kedvenc nénink is volt a gyerekfelvigyázó, Angéla, akinek nagyon örült. Ripsz-ropsz fent volt a labdaház tetején, teljesen egyedül. Már nem kell neki segítség, hogy egyik emeletről a másikra jusson. Rájött a titok nyitjára, hogy is kell ezt egyedül véghez vinnie. :-D

Apucinak is megünnepeltük a héten a szülinapját, akinek a tortáját persze Barna teljesen kisajátította, mondván, hogy neki van szülinapja, és ez az ő tortája. Két villával esett neki. Már kezdünk hozzászokni, hogy nekünk sosincs tortánk. :-D Úgy tömte magába az oroszkrémtortát, hogy csak ámultunk. Persze az összes marcipándísz az ő pocakjában landolt.

Ismét nagyon rákapott a meseolvasásra, reggel, este kéri, hogy olvassunk együtt. De új kedvenc mesefilmje is lett, mégpedig a Bajkeverő majom. Apucinak sikerült megszereznie a filmet, amit tegnap nagy ámulattal nézett végig, kommentálta az eseményeket, átélte a dolgokat. Hétvégenként pedig ugye mesenézéssel kezdődik a napunk, ahol pedig a Bajkeverő majom rövidebb epizódjait szoktuk nézni, nagy álmos fejekkel a nagy ágyban.

Eljött az az idő is, amikor megérti, hogy nem veszünk meg minden játékot, hisz jön a Mikulás, és ő sok-sok klassz játékkal fogja meglepni. Így mindig az a szöveg, hogy mutassa meg, mit szeretne, rajzoljuk le, és majd mi megmutatjuk a Mikulásnak, mit szeretne Barna. Eddig bevált.

Szobatisztaság terén annyi a változás, hogy néha ismét szól, hogy pisilnie kell, de a biztonság kedvéért még pelusban vagyunk.

2011. november 7., hétfő

Mindennek oka van

A mai reggelt egy elbeszélgetéssel kezdtem a bölcsiben Judittal, mert gyanús volt, hogy Barnával valami történt. És nem itthon, hanem a bölcsiben. Gyanítottam, hogy a mostani bölcsis csoportban vannak kicsit nehezen kezelhető gyerekek, akiktől Barna sajnos eltanulja a rosszat. Az elgondolásom beigazolódott, mivel a sok fiú mind-mind egy erős egyéniség, és gyerekenként nem egy, de minimum 2 felnőttet igényelnének. Kicsit neveletlenek, agresszívek. Ők már elmúltak 3 évesek, tehát nekik a bölcsi már nem megfelelő, inkább az óvoda lenne számukra jó. Remélhetőleg januártól már nem a bölcsit fogják előnyben részesíteni, és akkor helyreáll a rend nálunk is. Juditot hála istennek imádja Barna, sokat emlegeti otthon is, de azért vele is próbál "szembeszállni", mint ahogy velünk teszi. Nálunk ugye egyszerű a helyzet, mert büntisarok és kész. És csak ez az egy dolog használ nálunk, ezt tényleg büntetésnek fogja fel. Utána persze bocsánatot kér és bújik.

A szobatisztaság is a bölcsiben romlott el, sokszor mondta, hogy ő kisbaba és pelust kér, és miután ugye két hétig tett is róla, hogy állandóan bepisilt, így tényleg megkapta a pelust, és így most rend van. Egyáltalán nincs igénye a szobatisztaságra, semmit nem jelez. Így most úgy döntöttünk, hogy teljesen szüneteltetjük a bilizés kérdését, hagyjuk, hogy egy kicsit megnyugodjon és rátaláljon ismét önmagára. Nem könnyű az élet neki sem.


2011. november 6., vasárnap

Reggeli életképek

Barna imádja a kolbászos melegszendvicset: finom fonott kalács, ketchup, kolbász, sajt, oregano. Ebből nem tud eleget enni. :-D Még apuci elől is képes elenni a fini kajcsi! :-DD


2011. november 5., szombat

Babafotók

A mai nap legaranyosabb és egyben legjobb pillanata az volt, amikor hármasban babafotókat nézegettünk. De nem csak a Barnáét, hanem a miénket is. Barna jókat mosolygott a mi babafotóinkon. Tetszett neki az én pocakos fotóm is, ami után odajött hozzám és közölte, hogy "visszabújok a pocakodba". :-D

Egyébként valami hihetetlen szombatunk volt. Egész nap csak a hiszti és a nyűglődés ment. Semmihez nem volt kedve Barnának, csak tengett-lengett. Egyetlen dolog jött be neki, amikor egy kisebb-nagyobb hiszti árán lementünk délután motorozni, ahol összetalálkozott Gabival, Barnussal, Katával és Pötyivel, valamint Árpival és Dórikával. Volt fára mászás, fogócskázás, motorverseny, focizás, valamint "csúzlifán" keresztül tigrisbukfenc, valamint falevélrengetegben bukfencezés és birkózás. :-D

2011. november 4., péntek

Ismét pelusban nyomjuk

Hát, történnek az események. Barna "dackorszaka" = pelus. Röviden és tömören. Az előző hetekben nem szólt, hogy pisilnie kell, vagy szólt - nevetve -, amikor már becsurgott. A bölcsiben, ha Judit kiviszi a gondozásra, akkor pisil a wc-be, de nem jelzi, ha jön az inger. Itthon megígéri, hogy szól, de ... Tegnap este ismét kisgatyában volt, és ment is pisilni, így elölről kell kezdeni vele mindent. Az okát viszont nem tudjuk. Semmi új nem történt vele, ami ezt kiválthatta volna, habár a bölcsiben ismét új gondozónő érkezett Barna életébe Judit mellé. Értetlenül állunk a pelus ügy előtt, úgyhogy most egy időre úgy döntöttünk, hanyagoljuk a szobatisztaságot. :-(

Ráadásul kiskincsünk nem hajlandó gyalogolni, elvárná, hogy majd 3 évesen, és majd 14 kilósan még vigyük a popóját. Így a sétáink hisztikbe torkollanak, mert anyuci hajthatatlan. Érdekes, hogy gyalogolni nem akar, de futni annál inkább. Így most ilyen téren kicsit harcolunk egymással.

Jó hír azonban, hogy teljesen kész a szobája, amit nagyon-nagyon imád, a szoba fala és a bútor színe is zöld, ami ugye a kedvenc színe. Ki sem akar jönni a szobájából. Felkerültek a falra is a majmos díszek, ez is teljesen elvarázsolja kiskománkat. A játékospolc alsó fiókjából folyamatosan kipakol és befekszik oda pihenni, mint ahogy a ruhásszekrény alsó részébe is, és így kukucsozik velünk. :-D

És mindig palacsintát enne!