A mai reggelt egy elbeszélgetéssel kezdtem a bölcsiben Judittal, mert gyanús volt, hogy Barnával valami történt. És nem itthon, hanem a bölcsiben. Gyanítottam, hogy a mostani bölcsis csoportban vannak kicsit nehezen kezelhető gyerekek, akiktől Barna sajnos eltanulja a rosszat. Az elgondolásom beigazolódott, mivel a sok fiú mind-mind egy erős egyéniség, és gyerekenként nem egy, de minimum 2 felnőttet igényelnének. Kicsit neveletlenek, agresszívek. Ők már elmúltak 3 évesek, tehát nekik a bölcsi már nem megfelelő, inkább az óvoda lenne számukra jó. Remélhetőleg januártól már nem a bölcsit fogják előnyben részesíteni, és akkor helyreáll a rend nálunk is. Juditot hála istennek imádja Barna, sokat emlegeti otthon is, de azért vele is próbál "szembeszállni", mint ahogy velünk teszi. Nálunk ugye egyszerű a helyzet, mert büntisarok és kész. És csak ez az egy dolog használ nálunk, ezt tényleg büntetésnek fogja fel. Utána persze bocsánatot kér és bújik.
A szobatisztaság is a bölcsiben romlott el, sokszor mondta, hogy ő kisbaba és pelust kér, és miután ugye két hétig tett is róla, hogy állandóan bepisilt, így tényleg megkapta a pelust, és így most rend van. Egyáltalán nincs igénye a szobatisztaságra, semmit nem jelez. Így most úgy döntöttünk, hogy teljesen szüneteltetjük a bilizés kérdését, hagyjuk, hogy egy kicsit megnyugodjon és rátaláljon ismét önmagára. Nem könnyű az élet neki sem.
A szobatisztaság is a bölcsiben romlott el, sokszor mondta, hogy ő kisbaba és pelust kér, és miután ugye két hétig tett is róla, hogy állandóan bepisilt, így tényleg megkapta a pelust, és így most rend van. Egyáltalán nincs igénye a szobatisztaságra, semmit nem jelez. Így most úgy döntöttünk, hogy teljesen szüneteltetjük a bilizés kérdését, hagyjuk, hogy egy kicsit megnyugodjon és rátaláljon ismét önmagára. Nem könnyű az élet neki sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése