Piacozás

Mivel már elég régen voltunk együtt a piacon, ma sort kerítettünk rá. Nagyon élvezte Barna, nézelődött, huncutkodott a kofákkal. Sikerült nagyon finom görögdinnyét vásárolnunk, a krumplit ő pakolta a szatyorba, a sárgarépát is. Élvezte nagyon a vásárlást. Meg is reggeliztünk, fincsi lángos landolt a pocakunkba, amin osztoztunk az éhes galambokkal is, mivel megleptek bennünket. Barna szépen csücsült a "virágok között", ette a lángost, közben pedig etette az éhesebbnél-éhesebb galambokat, akik annyira közel furakodtak hozzánk, hogy majdnem ők csipegettek a lángosunkból. Barna kedvence mégis egy csóka volt, aki szintén betársult a kaját kunyizó madarak közé. Meg is mozgatta a madarakat, mert kaja után jól megkergette őket. :-D

A fáradhatatlan "kisbeteg"

Ma egy percünk nem volt unatkozni, mert mindig mentünk és mentünk.

Kezdtünk a doktornéninél, ahol akkora meglepetést okozott Barna, hogy csak ámultam. Szépen bement a doktornénihez, leült a vizsgálóasztalra, és már húzta is fel a pólóját, hogy jöhet a sztetoszkóp. Majd szép nagyra tátotta a száját, kérés nélkül. Ezért kapott matricát és császárkarikát is, én pedig megkaptam a legszebb bókot, hogy Barna nagyon szépen és választékosan beszél. Ez jó érzés a lelkemnek, pláne, hogy nem ő volt az egyedüli, aki ezt mondta. :-D Egyébkén egész hétre kiírtak bennünket, mivel piros a torkunk és folyik az orrunk. De a kedvünk határtalan, hála istennek!

Bementünk a bölcsibe is, mivel csoportfotózás volt, és nem szerettem volna, ha erről lemarad kismanónk, Hisz ez az utolsó bölcsis képe. Ahogy meglátták a kiskomák, rohantak Barnához, és ölelgették, puszilgatták. Én még ilyet nem láttam! Hihetetlen örültek neki! A csoportfotón ismét az első sorba kerültünk az alacsony méretünk miatt, de legalább jól fog látszani a csintalan kis vigyorral az arcocskáján. :-D

Az ovinkat is meglátogattunk, ahol sikerült Rita óvónénivel lezsírozni, hogy a kisautó legyen Barna jele, hiszen ha már három évig ovisok leszünk, akkor muszáj valami pasis jelünknek lenni. Rögtön megtalálták a közös hangot, és Barna be is mutatta Móka Miki énjét. Hiszem, ill. remélem, hogy jó lesz szeptembertől ebben az oviban manónak.

A munkahelyemre is bementünk, ahol ismét szemügyre vettük a nyuszit és a patkányokat. Csajozott is, pörgött a székemben, mivel ezt imádja. 

A belvárosi sétát egyébként futóbiciklivel tette meg Barna, mivel e járgány nélkül sehova nem megyünk. Nagyon szépen közlekedik vele, szépen betartva minden szabályt.

És ma még vonatoztunk is, azaz villamosoztunk. Utaztunk Thomas-szal és az Akcióvonattal is. :-D

Ha a bölcsi hív ...

... az nem jelent jót. Barna már tegnap óta köhög és folyik az orra, és kicsit kedvetlen. Elmentünk ugyan reggel a bölcsibe, de szinte egész nap csak a telefonomat néztem, hogy mikor fog megszólalni azzal a hírrel, hogy Barna belázasodott. Nyertem! Délután 1-kor megjött a hívás, Barna lázas, sír, engem kér. Épp hűtőfürdőt adott neki Judit, így rohantam is érte. Barna nem arról híres, hogy beteg, hanem inkább elfárad. Csak azért szabadságolja magát, hogy itthon feltöltődjön és aztán menjen minden a megszokott rend szerint. Néha rá is ráfér a szabadság. :-D

Lefolytattunk egy komoly beszélgetést is Barnával, miszerint "mi szeretne lenne, ha nagy lesz". Barna vigyorog, és közli, hogy "ki fogok dőlni". Nézünk rá értetlenül, mire közli, "mint apa". Na ekkor világos lett a helyzet. Ha apa fürdeti, az rendszerint egy hatalmas bohóckodásba fullad. Apucival azt szokták játszani, hogy apuci ül egy kis széken a fürdőben, majd egyszer csak hátradől. Ennek eredménye egy iszonyatosan nagy kacagás. Hát nem édes? :-D

De azért anyuci is kreatív, mert vonatos pirítóst készítettem neki. Kifaragcsáltam a kenyérből egy Thomas-t, ami hatalmas sikert aratott kismanónknál. :-D

Mártélyi kalandpark és vonatozás

Mivel ma sütött a nap, egyértelmű volt a kinti program. Mivel kedvenc helyünk Mártély, így úti célul is ezt választottuk, hisz a hely gyönyörű, Barna futóbringázhat, játszóterezhet, sétálhat. Szuper jó ötlet volt! Barna ahogy kiszállt az autóból, már neki is lódult. Felfedezte a terepet. Nagyon élvezte a hatalmas teret, ahol tényleg bringázhatott szabadon. Élvezte a "dimbes-dombos" részeket a fák között, ahol igazi "terepmotorosként" használta a bringáját. Mint egy kis versenyző. :-D És nagyon bejött a "kalandpark" is, ahol először voltak olyan mászórészek, hidak, amiket nem akart kipróbálni, mert hát ugye félt. - Nem tudom, mi volt jobb, hogy nem félt, vagy hogy most félt. Az eszem tudja, hogy az a jobb, ha fél, mert tudja, a tetteinek milyen következményei lesznek, vagyis értelmileg felfogja ezeket, de nagyon rossz látni, hogy nem mer megtenni olyan dolgokat, amiket eddig gond nélkül megtett. Brrrrr. - Apuci kreativitásának hála azért sikerült mindent kipróbálni, bevetve a Thomas mese néhány epizódjelenetét, mint pl. az ingó-bingó hidat. :-D

Vonatozni is vonatoztunk, de otthon, a lakásban. Hatalmas vonatpályát építettünk, amit Barna néha átrendezett, majd ismét apuci kreativitásának hála sikerült egy jó hosszú meredek vonatpályát építenie, illetve egy ingó-bingó hidat is. :-D

A fürdéseket mostanában előbbre kellett hogy hozzuk, mert Barna 8 után már semmire sem képes. Így 7 körül általában megpróbálunk fürcsizni, és utána még játszani. Fürcsi után azonban megjön az étvágy. A ma esti vacsora pl. a következő volt, rántott húsi, 1 banán, 1 alma. És még egy kis nasi is. :-D

Hídi vásárban

Ha Szeged, és május, akkor hídi vásár. Minden évben program nálunk a hídi vásárba való ellátogatás. Most is nagyon élveztük, sikerült megint találkozni a gólyalábon lépegető vásári szórakoztatókkal, akik kicsit hangosnak bizonyultak, mivel Barna befogta a fülét, aztán áttunk régi magyar harci díszbe bújtatott néniket és bácsikat. Szépen nézelődött végig apuci nyakában, ahol még egy citromfagyit is elnyalogatott, apuci hajára egy kis "zselét" csepegtetve. :-D A szokásos kürtöskalács evést is megejtettük, és Editnek is sikerült egy szuper klassz vásárfiát beszereznünk. :-D Barna nem kért vásárfiát, legalábbis tárgyi ajándékot nem. Ő ugyanis inkább ugrálni szeretett volna. Így esett, hogy megint "befogták", és hatalmasakat ugrált a trambulinon. Majd kisvonatot is vezetett, és még egy hatalmas ugrálóvárat is bevett, igaz, egy kis felnőtt segítséggel. Szóval jó buli volt!

Délután Dundi mama szórakoztatta Barnát, aki egy háromkerekű, kezdetleges gokart szerű autóban rótta a köröket az utcában. Alig lehetett kiimádkozni a járműből. Mamát pedig folyamatosan szórakoztatta a kis dumaládánk az utolérhetetlen szövegével.

A minap megállapítottuk, hogy megjött Barna félelemérzete. Eddig ugye soha semmitől nem félt, én bizonyos helyzetekben frászt kaptam, hogy nem fél kiskománk adott helyzetben. De változás történt! Kezdődött a nagy biciklijével való esésével. Nem esett el, inkább csak megdőlt, de a lényegen nem változtat. A minap is, kérte, hogy a futóbiciklivel való nagy tekerés után kérte a nagy biciklijét, aminek az eredménye egy kis hiszti lett, hogy ő leesik a járművéről, és minden egyes bukkanónál leszállt, átgurította rajta a biciklit, majd visszapattant, és így tovább. Így már nem megy fel a magas várba a játszótéren, nem csúszik le a nagyon-nagyon magas csúszdáról, nem ül rá a nagy biciklijére. Nem tudom, hogy ennek örüljünk vagy ne, de tény, hogy nem ártott már egy kis félelemérzet Barnának. Az új futóbiciklije azonban szuper, még a belvárost is meghódítottuk, ahol a kedvenc szobránál pózolt nekünk. :-D

Bölcsis gyereknap

A bölcsiben ismét buli volt, mégpedig gyereknapi buli. Szuper jól éreztük magunkat! Rengeteg program volt, amiben Barna mind részt vett. Lehetett trambulinozni, gyurmázni, nyakláncot fűzni császárkarikából - a legjobb persze az volt, hogy a remekművet meg is ette Barna -, lehetett kutyusokat simogatni. Nagy szám volt a vattacukor, mint mindig. A tombolán is rengeteg szuper dologgal lett gazdagabb Barna, hisz nyert könyvet, plüss figurát, labdát, kreatív készletet. :-D

Otthon tovább folytattuk a bulit, hisz apucival ma mondtuk ki 10 éve a boldogító igent, így volt mit megünnepelni. Volt fini torta és pezsgő, persze kölyökpezsgőt, amiből Barna ivott a legtöbbet.

 

Barna tőlünk is kapott még egy kis apróságot gyereknapra, mégpedig egy Miki egeres társasjátékot, amit végig is játszottunk, és egy kis gumimacit. Apucit is kioktatta a társasjáték rejtelmeivel, és válogatott neki is gumimacit. :-D

Tegnap egyébként annyit biciklizett délután, hogy reggel közölte: "túl fáradt vagyok, hogy biciklivel menjek a bölcsibe, menjünk autóval!". :-D Nem mellesleg a tegnapi futóbringázás eredménye, hogy megtanult két kerékkel közlekedni. Rájött, hogy ha begyorsítja a bringát, és ezt követően felteszi a lábát az arra kijelölt helyre, akkor két keréken gurul. És még csak 3 éves! :-D

Futóbringás büszkeségünk!

A futóbringa nagyon jó buli kismanónknak. Tegnap délután bölcsi után hatalmasat bringázott. Voltunk játszótéren, elmentünk boltba, és még egy hatalmas sétát is tettünk a Vértó körül. Megnéztük a villamosokat, amik ugye Barnának vonatok,  feltérképeztük a környéket. Még liccs-loccs-poccs-ot is játszottunk, mert ugye bele kell menni minden utunkba kerülő pocsolyába. A gond csak az volt, hogy nem gumicsizma volt rajta, így a mondás az volt, ha felemeli a tócsa felett a lábát, akkor belemehet. És ennek következtében meg is tanult szépen egyensúlyozni. :-D Ennek örömére meg is beszéltük, hogy ha jó idő lesz, akkor a bölcsibe együtt fogunk biciklivel menni, ki-ki a magát "hajtva". :-D

Így is lett. És nagyon-nagyon büszke voltam Barnára. Felvette szépen a bukósisakját, ami neki gördeszkás sisak, majd szépen mellettem haladva, elbicikliztünk a bölcsibe. Megbeszéltük, hogy csak akkor indulunk neki az útnak, ha szépen szót fogad, ha megkérem, akkor megáll. És tényleg! Szépen megállt minden útkereszteződésnél, szétnézett, hogy jön-e autó. Tudta, hogy merre van a bölcsi, de azért néha instrukciókkal ellátva szépen fordult  balra-jobbra. És végig vigyorgott, mesélt, és közölte, hogy "anya, ez jó buli, együtt biciklizünk!". :-D

Felvették! :-D

Hát eljött ez a pillanat is! Megérkezett a hivatalos levél a Toldy utcai óvodától, hogy szeptember 1-jétől szeretettel várják kismanónkat a kiscsoportba! Ugyan nem hivatalosan már volt tudomásunk ezen jó hírről, de a levél ezt az információt teljesen hivatalossá tette. Éljen! :-D

Barna a legutolsó biciklis  "esése" után nem igazán volt hajlandó rápattanni a járgányára, így kicsit gondolkodóba estünk. A kerékpárját tudja hajtani, fel- és le tud róla szállni gond nélkül, de ugye nem éri el a lábával a földet. Nem volt célunk, hogy idén megtanuljon biciklizni két keréken, mert ráérünk arra még, a lényeg az volt, hogy kapjon kedvet a biciklizéshez! Ez sikerült is, imádja a kerékpárját, és nem is akar kisebbet! DE! Kerianyunak köszönhetően ma egy kerékpár boltban kötöttünk ki, ahol kismanónk kiválasztotta a saját futóbiciklijét. Mert nagyon vágyott rá! Főleg, hogy minden kispajtija ilyennel közlekedik mostanában! Nagyon édesen kipróbált több futóbringát is, majd egy narancssárga mellett döntött, amire választott egy kék, napocskás csengőt is! A zuhogó esőben ki is próbálta! Az edzést pedig ezt követően a lakásban folytatta. Megbeszéltük, hogy ha jó idő lesz, akkor ezzel mehet a bölcsibe, én pedig addig majd mellette biciklizek. Így legalább a közlekedési szabályokat is gyakoroljuk! Egyébkén nagyon ügyesen mozog a járgánnyal, hiszen az egyensúlyérzékünkkel nagyon nincs gond. :-D

A biciklivásárlás rádöbbentett, hogy milyen apró termetű Barna. Pontosabban annyira nem, mert ugye 94 cm magas, ami azért nem annyira alacsony, és kb. ilyen magasak a kortársai is a bölcsiben. De a futóbicikli, amit kinézett kerianyu pl. nagy volt neki, csak lábujjhegyen tudta hajtani, és mondta is, hogy erről le fog esni. Aztán ugye amivel hazatávoztunk, nagyon bejön neki, de pl. az a legkisebb méretű futóbringa, aminek a nyerge és a kormánya is magasítható tovább is. Remélem azért lesz akkora magas, mint mi. Szurkolunk neki nagyon! :-D

A dinnyeőrület még mindig tart, de mivel nem tudtunk szert tenni finom görögdinnyére, így egy sárga mézédes dinnyét kínáltam fel Barnának. A felét meg is ette a legnagyobb szerencsémre. Nem lesz a nagy kedvence, de a lényeg, hogy nem zárkózott el attól, hogy megkóstolja. Büszke vagyok rá, mert azért egyre több mindent megkóstol, és ami ízlik neki, abból kanalazik is rendesen a pociba. :-D

Május közepe van és ...

... reggelente még mindig a "karácsonyos George" (Bajkeverő majom) mesefilmet kell néznünk. Ugyanis bölcsi előtt mindig van egy kis mesenézés engedélyezve. Nem tudom már hányszor láttuk, de az egész család kívülről fújja a bájos karácsonyi történetet. Remélem azért hamarosan magunk mögött tudhatjuk ezt a szokást. :-D

Lego kiállítás és pókemberes joghurt

Ha már Szegeden lego kiállítás van, akkor menjünk! Barna nem nagy lego-s, habár van duplo lego-ja, nem igazán érdekli. Évente kb. 2 alkalommal legozik, de akkor hatalmas tornyokat, építményeket készít. De úgy voltunk vele, tegyünk egy próbát, hátha kedvet kap majd eme játékhoz. Amikor megérkeztünk, hatalmas szemekkel nézte a hatalmas szobrokat, amik a szeme elé tárultak. A nagy kedvencek egyértelműen a Toy Story mesehősök voltak, Woody és Buzz. Na innen hat lóval is alig tudtuk elvonszolni. Tetszett neki az oroszlán is, aminek a szájába betette a pici fejecskéjét. A legjobb, hogy igazi oroszlánbőgést hallatott az állat. Bejöttek a vonatok is, de nagyon zavarta, hogy nem tud velük játszani. Megtaláltuk a "verdás részleget" is, ez is nagy örömforrás volt. A mozgó, hangot adó építmények szintén tetszettek Barnának, főleg, ha ő tudta mozgásba hozni őket egy piros gomb segítségével. Minden beindult kismanónk kezei által. :-D De a kiállítás végére azért megállapítottuk, hogy Barna ezután sem lesz egy nagy lego-s.

Megemlítendő, hogy befejeztem a Barna kedvenc ételeinek az elkészítését. Ugyanis már a fülünkön folyik ki a sok rántott hús, makaróni és fasírt. Úgy voltam vele, ha a bölcsiben hajlandó megenni mindent, megkóstolni mindent, akkor ezt ideje itthon is bevezetni. Vasárnap délben rakott kel volt az ebéd, amit nem akart befalatozni, de az asztal közepén ott virított a finom süti, amire viszont rá akart startolni Barna. A mondás az volt, ha eszik annyi kanál ebédet, ahány éves, akkor övé a süti. Még túl is teljesítette a feladatot, és befalhatta a finomságot. Így jött a képbe a pókemberes joghurt is, amit Barna saját maga vett a boltban. Este kérte, hogy megehesse a "pókemberét", így fel is bontottam neki, miután közölte, hogy nem kéri. A mondás most az volt, ha meg sem kóstolja, nincs Thomas-os mese. Egy falat után befalta az egész joghurtot. Haladunk! Amit soha, de tényleg soha nem kell tukmálni Barnára, az a dinnye. Fogalmam nincs, hogy eddig hány kiló dinnyét evett meg már az idén, de nem keveset.

A legújabb kedvenc: Angry birds, egy vicces ügyességi reptetős játék. A számítógépén egy felnőttet meghazudtoló módon játszik eme játékkal. Szinte egy-két lövés, és már teljesítette is a feladatot, a malacok kipurcannak, aminek nagyon tud örülni. Imádom.

És végre fodrászkodhatott is, mert annyira megnőtt a fűfej komájának a "haja", hogy muszáj volt megnyírnia. :-D

Az új barát

Napok óta elfelejtem megemlíteni Barna új barátját, Fűfej uraságot. Már ültettünk ugye együtt virágot, amit szépen locsolt is, gondozta, és imádta, amikor előbújt a földből a szép virág. Innen jött az ötlet - na meg a hajvágás miatt is -, hogy kapott egy fűfejet. Első látásra szerelembe esett vele, azóta is folyamatosan öntözni, és amikor megjelentek az első "hajszálak", fűszálak, már fodrászkodni is akart vele. De megfogadta a tanácsunkat, és most épp bozontot növesztünk, amit később ő nyírhat meg. :-D

Ha már hajvágás, túl vagyunk ismét egy könnycseppmentes hajvágáson. Második alkalommal készítettem én a frizuráját, és nagy mázlimra még mindig elégedett a "kész termékkel". Egyre nagyobb fiú!

És ilyen az, amikor teljes lazulás van. Déli szunya közben.

A dinnyeőrület pedig tetőződik, mert elképzelhetetlen, hogy itthon ne legyen dinnye! Már feltérképezte apuci az egész várost, hogy hova rohanjunk, ha kismanónk görögdinnyére éhes. Simán megeszik egy negyed dinnyét! És folyik mindenhol a dinnyelé! :-D

Viszlát és helló!

Pontosítok: Viszlát Verdás korszak, Helló Thomas korszak! :-D

Barna mostanában hanyagolja a verdás autókkal való játszást, illetve csak nagyon ritkán játszik verdás sztorikat. Annál többet foglalkozik a vonatokkal. Most hogy tényleg kibővítettük a vonatkészletét, mániákusan építi a vonatpályákat, kívülről fújja a Thomas szereplőket, a meséket és a Thomas mese főcímdalát is. Lassan már nem csak magyarul, hanem angolul is. A vonatoknak ma még szállítmánya is volt, a kedvenc állatfigurás gabonapelyhei voltak az utasok, jelen esetben egy krokodil és két elefánt. Az oroszlán rejtélyes módon eltűnt - a pocakba -. :-D

Amikor Szeged útjait rójuk, akkor mindig elnevezi a trolibuszokat, buszokat, villamosokat vonatoknak, és színük alapján nevezi el őket a Thomasos mese szereplői után. Vagyis: a zöld trolibusz Percy, a sárga-kék-fehér villamos Thomas, a piros trolibusz James, a sárga villamos akcióvonat. A kék igazi vonat is Thomas. :-D

Mórahalmi fürdő - szupeeeeeeeer!

Szuperebbnél szuperebb helyekre sikerül mostanában eljutnunk! Ilyen a Mórahalmi Erzsébet Fürdő is.

Barna alig várja, ha strandra megyünk. Ma pedig igazán jól érezte magát. Kipróbálta a gyerekmedencét, ahol volt fóka, kígyó és teknősbéka is, ami spriccelte a vizet. Imádta! De amit ennél is jobban imádott, az a gyerekmedencében lévő csúszda. Nem műanyagra kell gondolni, hanem a medencéhez épített, kővel kirakott meredek csúszda felületet, aminek a tetején korlát van, és folyik belőle a víz. Tehát ahhoz, hogy lecsússzon a csúszdán, egy vízfüggönyön keresztül kell elindulnia. Csúsztunk fenéken előre, hason előre, hason hátra, úszógumival, és úszógumin csücsülve. Másfél óra csúszdázás után az ember gyereke el kellene, hogy fáradjon, nem? A válasz: neeeeeeeeeeem, dehogy. Még izmosabb lett a lába, annyit mászott fel a csúszdához vezető lépcsőn. :-D

Kipróbáltunk egy gyors vízáramlatú medencét, ami körbe-körbe vitt bennünket. Volt benne alagút is, pontosabban két híd ívelt át a medencén, és az egyikből még vízsugár is ömlött ránk. Na ez is nagyon bejött Barnának.

A melegvízes medencében apuci "dől a fa"-t játszott kismanónkkal, vagyis apuci felvette a nyakába Barnát, majd hasra esett vele a vízbe. A válasz minderre: "mégegyszer". :-D

Fagyiztunk is, és fagyit nyalva feltérképeztük a strandot. Barna még ilyet soha nem csinált, szépen sétált, nyalta a fagyit, és egy olyan kérése nem volt, hogy "apa, felveszel?". Délben pizzát evett, de olyan sebességgel, hogy ilyet még nem láttunk.

Szóval ismét jó kis napot tudhatunk magunk mögött.

Budapesti Állatkert - szupeeeeeer!!!

Ma ismét szabadságolta magát kiscsaládunk, és felutaztunk Budapestre, mert úgy gondoltuk, ideje végre a szegedi vadasparkon kívül mást állatkertet is felfedezni. És milyen jól tettük! 

Barna nagyon élvezte egyrészt, hogy szép, napos idő volt, másrészt a terepet, ahol motorozhatott, harmadrészt pedig az állatokat. Nagy mázlinkra minden állat igen aktív volt, szemügyre tudtunk venni mindenkit. Barna rögtön Melment, Marty-t, Gloriat és Alex-et kereste (Madagaszkár mese). Meg is találtuk az összes "havert". Szerencsénkre egy fókashow-ba is belecsöppentünk, ami nagy sikert aratott Barnánál, főleg amikor hangot hallattak a fókák. Akkora vigyorgás volt, hogy csuda. :-D Találkoztunk orángutánnal is, csodálatosak voltak. A kicsi orángután dinnyét falatozott - ha jó láttuk -, kismanónk imádta. A nagy kedvencek azért mégiscsak a kecskék voltak. Rögtön bemászott hozzájuk, és már ment is közéjük, simogatta, vitte, etette őket. Semmi veszélyérzet. Még mindig. És a képek:

- kürtöskalács majszolgatás

- motorozás 

- kecskesimogatás

 

- "állatok" meglovagolása

- fáradt vándorok

- "majmok"

- Barna szavaival élve a "majomszentélynél" (Bajkeverő majom mese után szabadon)

- "autókázás"

- apuci fején könyöklés

Még a városligetet is bevettük, annyira fáradhatatlanok voltunk. Nagyon klassz játszótéren tomboltunk még egy nagyot levezetésképp.

Voltunk persze az IKEA-ban is, ahol készítettek egy terepasztalt, ahol vonatozni lehetett. Barnát alig tudtuk elrángatni innen. Rögtön kiszemelt egy vonatkészletet, amivel bővíteni lehetne a már meglévőt, így került így kis ajándék a kosárba. Otthon rögtön meg is építette a nagy pályát, ami még az ágy alá is megy, mert így jó a buli. Kapott egy "vasalható gyöngy"-ös játékot is, ami szerintem türelemjáték is, mint ahogy az este kiderült. De a lényeg, hogy leköti, és próbálkozik.

A nap legnagyobb érdekessége, hogy az egész napot Barna egy 20 perces alvással abszolválta. Reggel 6-kor volt az ébresztő, hogy időben el tudjunk utazni, és a sok program között csak egy minimális sziesztára jutott ideje. Az állatkertből még vidáman, éberen távozott, de kb. 30 perces autózás után teljesen beájult, és 6 (!) órakor kezdte meg a délutáni szunyáját. :-D

Klassz program volt! Mindenki hulla fáradt! :-D

Rugós labda Írországból és dinnye

Barnának ismét jó napja volt. Történt ugyanis, hogy Lili barátnője megérkezett Írországból és kapott tőle egy kék, rajta egy nevető almás rugós labdát. Ez annyit jelent, hogy a labdára rá lehet erősíteni egy rugót, és ha így belerúg a labdába, vissza is jön, nem kell érte futni. Imádja! Köszi Lili!

Megjelent a kedvenc gyümölcsárusunk a házunk végénél, akit már a hétvégén letámadott Barna, hogy dinnyét szeretne, de akkor nem volt. De tegnap! Végre belekóstolhatott Barna az idei év első görögdinnyéjébe. Az eladóhölgy emlékezett rá, hogy ő volt a nagy dinnyekereső, és besértődő, hogy nincs. Már a kocsiban nekiállt a dinnyének, csak úgy folyt a dinnyeleve az álán lefele. Otthon pedig továbbfolytatta a "zabálást". Alig bírta abbahagyni. Olyan jó volt ránézni, ahogy csak tolja-tolja egymás után be a nagyobbnál-nagyobb dinnyefalatokat a szájába. :-D

Ha Barna nem alszik ...

... akkor sincs semmi gond - bár egy kicsit bújóska és bágyadt ilyenkor -, mert ha le tudjuk kötni a figyelmét, akkor szépen eljátszik, mint ahogy tegnap délután is tette apucival. Lementek gördeszkázni, játszóterezni, amitől még jobban elfáradt, majd egy kis mesenézés és egy igen csak rövid pancsi után már fél 8-kor aludt, egészen reggel fél 7-ig. És semmi bepisilés nélkül. Éljen!

Anyák napja a bölcsiben

Délután a bölcsibe voltam hivatalos egy kis anyák napi köszöntésre. Jó nagy csomag papírzsebkendővel érkeztem, mert tudtam, hogy szem nem marad szárazon. Így is lett! Barna foglalt nekem helyet, hogy hova üljek, és hol figyeljem őt. Imádom! Énekeltek, mondókáztak egyet a gyerekek, majd átadták az ajándékokat az anyukáknak. Egy nagyon szép tulipánt kaptam, és egy hatalmas piros szívecskét, aminek az egyik oldalát Barna díszített fel virágokkal, a másik oldalán pedig egy fénykép található róla. Mellé még egy hatalmas puszit is kaptam. Kicsit sem érzékenyültem ám el!

Íme Barna kis csipet-csapata! Egy kicsit sajnálom, ha majd búcsút intünk a bölcsinek, mert nagyon megszerették egymást ezek a kis a csajok és a kis pasik. Jó kis banda verődött össze! :-D

Aztán volt egy kis nasi is, ahol sikerült lefényképeznem a három jómadarat, Botit, Barnát és Dantét! A három muskétás! Jóban-rosszban. :-D

És életem legnagyobb értelme képekben:

A nagy ho-ho-ho-horgász

Vasárnap délután apuci meglepte Barnát egy pecabottal, ami nagy sikert aratott. Annyira, hogy rögtön lementek kipróbálni a ház előtti tóhoz. Nem fűztem hozzá nagy reményeket, hogy Barna türelmes lesz, mire végre egy hal akad a horgára, ha egyáltalán akad, de tévedtem. Kb. 20 perc élvezetes horgászatot tudhat maga mögött. Ráadásul sikeres horgászatot, mivel 5 (!) halat is fogott. Ahogy kifogta az első halat, ugye kedvet kapott a horgászáshoz, és apucit folyton kérdezte, hogy "van már fogás?", "van már kapás?". A halacskát is tüzetesen megvizsgálta, és jókat kacagott, amikor a halacska kiugrott apuci kezéből. Egyébként a terv holnapra az, hogy ismét lemennek horgászni, és ha kifognak egy halacskát, hazahozzák egy üvegben. Jaj de jó nekem! :-D

Falun a buli még mindig csúcs

Ha itt a jó idő, a legjobb falun, mégpedig Józsi papánál és Juci mamánál. 3 szuper - nagyon fárasztó - nap van mögöttünk, de Barna ismét eszméletlen sok élménnyel gazdagodott.

A szokásos mókák most is adottak voltak:

- vonatpálya, Thomas gőzmozdonyok "zakatoltatása"

 

 - homokozás

- pancsizás

- kertészkedés

- pipisimogatás a szomszédnéninél, tyúkok becserkészése - a képen látható barna kiscsirke "Szelídke", ugyanis őt bármikor meg lehetett fogni és simogatni. Barna szépen feltérképezte, hogyan néz ki. Naponta többször jártunk át a pipikhez. És itt egy nagyon meglepő fordulatnak lehettünk szemtanúi. Ugyanis a pipik tulajdonosa, Irénke néni, belopta Barna szívébe magát. Történt ugyanis, hogy Irénke néni megkérdezte, kér-e pogácsát Barna, aki rögtön "igen"-nel válaszolt, így már ment is oda Irénke nénihez, fogta a kezét és ment vele a házba, ahol rögtön otthon érezte magát, lefeküdt a kanapéra a párnák közé, majd pogácsát majszolt és szörpikét ivott. :-D
Amiről sajnos nem készült fotó az az, hogy vasárnap reggelre keresztszüleimnél kisboci született. Barna rögtön ment, és még csatakosan megsimogatta a bocit, majd kicsit később a boci fejét, orrát, nyelvét. Tuti állatorvos lesz. :-D

- motorozás, motormosás

- "versenyautózás" - a kocsi nem bírta olyan jól a strapát, mint az utasa és az utaztatója, ugyanis többször defektet kapott a kocsi, kiesett a kereke

Jászkiséren, anyák napján búcsút szokott lenni, így adott volt a vasárnap délelőtti program. Rögtön a hullámvasútra akart felszállni - mire másra -, de még épp szerelték a sárkányos vonatot, így odébbálltunk, és beszállt egy repülőbe, felült egy kisvasútra, dodzsemezett egyet kerianyuval és egyet persze anyucival. Nálam már az ölemben ült, és teljesen egyedül kormányzott. Én csak mondtam, hogy merre kanyarodjon, illetve nyomtam a gázt. Mi voltunk Villám. Nagyon tetszett neki. Majd jött a feketeleves, ugyanis mind a hárman felültünk a hullámvasútra. Most már értem, hogy apuci miért félt a majálison, amikor ketten vasutaztak. Eszméletlen gyors volt, a kanyarban majdnem "kirepültünk". Mi csajok, alig vártuk, hogy vége legyen, bezzeg Barna. Sikítozott, kiabált, vigyorgott, élvezte. Meg se kottyant neki a sebesség. Az örömét egy hatalmas ugrálóvárban vezette le, ahol úgy elbújt, hogy alig találtunk rá. Persze utána beszerezte a vásárfiát is, lufit, Thomas gőzmozdonyt, Thomas-os matricás könyvet.

Mivel Barna imád sátorozni, egyértelmű volt, hogy vittük magunkkal a sátrat, amit fel is állítottunk az udvaron, ahová nem mehetett más be vele csak papa. És ha mi is bebocsátást szerettünk volna kérni, közölte, hogy "ez férfitársaság". :-D

De mégis, szerintem a legnagyobb mulatság a békakeresés volt. Esős idő után rengeteg béka bukkant elő a rejtekéből. A következők szerint történt a mulatság: Barna megkereste, kikotorta a lyukakból, ill. a járdák alól, papa megfogta a békát, Barna begyűjtötte a homokozóvödörbe, majd békaversenyt tartott, hogy ki a jobb, aztán ismét papa fogta a békát, bele a vödörbe, vödörből kiborítás, verseny, majd minden kezdődött elölről. :-D

Utánagondolva még nagyobb móka volt Barna számára az új vízipuska. Juci mama már kevésbé élvezte Barna szórakozását, ugyanis nagyon jól céloz, és előle nem lehet elbújni. Pláne, ha meg még váratlan is a támadás. Mindenki tiszta víz lett. Józsi papa még az orrába is kapott vizet. Juci mama sem úszta meg szárazon, de ő inkább mérgelődött, mint nevetett a viccen. Edit is igen csak vizes lett. Kismanónk arra is rájött, hogy nagyon-nagyon messzire hord a puskája, így még Juci mama konyhaablakán is sikerült egy kis vizet juttatni a házba. :-D

A 3 nap alatt készült képekből a kedvencem a papát szeretgetős fénykép:

Rengeteg élmény, és inger érte Barnát, amiből tuti elfelejtettem valamiről megemlékezni, de ígérem, ha eszembe jutnak, akkor "tollat" ragadok.

Elmaradt képi összefoglaló

Végre sikerült a telefonomból "kioperálni" a fényképeket, így álljon most itt egy kis képi összefoglaló az elmúlt időszakról:

• Voltunk Vadasparkban, valamikor régen, mint ahogy azt még a kép is bizonyítja, hisz még elég vastag kabát van a fiúkon.

• Dédit is sűrűn szoktuk látogatni, hisz ott a kedvenc fehér cicája Barnának, akinek az egyik szeme kék, a másik zöld. És nagyon-nagyon tűri, hogy Barna gyömöszöli. :-D

 

•  Állatgondozó szerepbe is belebújt, amikor segített a munkahelyemen Lali bácsinak a kispatkányokat "tisztába tenni". Élvezte! :-D

•  Voltunk majálison is, de inkább előmajálisnak hívnám a dolgot, hisz még épp építették a vurstlit, amikor Barna jól kiszórakozta magát. :-D

• Élni tudni kell! Élvezi nagyon a strandolást, pláne ennyi kajával körbevéve! :-D

• Megörökítettük apuci művészi tehetségét is, amikor a kis csipet-csapatunknak rajzolt! Egyébként a hátérben az a gyönyörű narancssárga bicikli Barna tulajdona! És nagyon-nagyon szereti! Igazi kis biciklibajnok lett belőle! :-D

 

• A játszótér alkalmas a baráti kapcsolatok ápolására is, pláne, ha nyalókázhatnak egyet együtt!

 

• És végre sikerült "ráimádkozni" apuci motorjára is, Árpi komájával. De aztán egy hatalmas dudasorozat után beindította a motort, és mentek egy kört apucival kettesben is. Hurrá!

 

Aszfaltrajzok

Barna legnagyobb szórakozása kint a szabad levegőn, ha apuci rajzol egy vonat-, ill. autópályát, és ő azon szépen kerekezik. Nagyon élvezi, hogy van egy út, ami csak az övé, és azon tényleg nagyon szépen biciklizik. Apuci nagyon kreatív volt, mert derékkímélő módra kapcsolt. Az aszfaltkrétát felerősítette egy hosszú botra, és így kb. 2 perc alatt egy hatalmas vonatpályát sikerült Barnának készítenie. :-D De azért Pötyi és Barna "földre kényszerítette" apucit, mivel Thomas-t kért Barna, macskát pedig Pötyi. Apuci pedig megcsillogtatta művészi tehetségét. Hihetetlen öröm lett úrrá a gyerekeken a rajzok láttán.

A számítógép továbbra is nagy kedvenc. Ma rengeteg fejlesztő játékot játszott a gépén, pl. memóriajátékot, logikai játékot. Volt olyan játék is, ahol a színek felismerését kellett gyakorolnia. Vezetett autót is. A tábla pc maga volt a kormány. Látni kellett volna, hogy forgatta elszántan a számítógépet, és eközben kanyarodott a járgánya. Csúcs! És persze megetette a kedvenc cicáját is. Ráadásul egy gördeszkás fiúnak dukál egy gördeszkás fiús játék is, amivel szintén profin játszik. Imádom!