Napló a pici fiamnak, minden kedves rokonunknak, barátunknak és ismerősünknek, aki szeretné figyelemmel kísérni, hogyan lesz egy pici motorosból vagány gördeszkás, kis felfedezőből pedig ifjú Einstein. ;-)

2012. június 17., vasárnap

Strandoláááááááás!!!

Ha meleg, akkor strand. Ha strand, akkor Hódmezővásárhely. És nem csak szombaton, de vasárnap is. Szombaton hármasban, Edittel, vasárnap pedig apucival hármasban mentünk. Barna már annyira otthonosan mozog a strandnál, hogy a pénztárnál értük utol. Alig bírt magával, rögtön ugrani szeretett volna a vízbe.  Kipróbáltuk az összes medencét. Egyik nap az egyik, másik nap a másik volt a nagy kedvenc. Megállapítandó, hogy imád úszni. Ha így halad, akkor egyedül fog megtanulni úszni. Lábtempó jeles, kartempó jó (egyre ügyesebb, egyre nagyobb távot tesz meg karúszva). De imád velem is úszni, néha egyáltalán nem lehet "levakarni" a hátamról, vagy a hasamról, mert csak így hajlandó úszni. Ezeket az úszásformákat nagyon élvezi. Merülni is egyre szebben merül. Egyedül! Elleste a technikát, hogy nagy levegő, majd szépen folyamatosan merülünk a vízbe. Nagyon szépen megmeríti most már az arcát a vízben. Imád pörögni-forogni a vízben az úszógumival, és relaxálni, amikor a fejét lefekteti háton az úszógumira, és felemeli a lábát. A gomba medencében pl. van olyan rész, ahol annyira kicsi a víz, hogy hason és háton is szépen lefeküdt a medencében. Még a "gomba" alá is bement, mármint a nagy vízeső alá, ahol apuci "kaput" csinált a kezével neki. A kacsás medence is egyre nagyobb kedvenc. Edittel sakkozott is egyet, hisz van nagy sakktábla a medencék mellett. Megtanulta a bábuk neveit. A jövő sakkbajnokát tisztelhetem személyében. :-D Egyébként nagyon szépen eljátszott a strandon, abszolút le a kalappal a viselkedése előtt. A legnagyobb játék persze az volt, amikor a papucsainkból építettünk egy fűtőházat a vonatainak. Innentől kezdve mi nem is kellettünk, eljátszott a medencében ülve egyedül. Imádom! :-D De amiért még nagyon tündér volt az az, hogy elaludt a strandon. Igaz, a hasamon kezdte meg a szunyát, de a lényeg, hogy aludt. Meztelen! Éljen! :-D Büszke voltam rá, mert a hétvégén nagyon szépen evett. Mindig mondta, hogy éhes, és mit szeretne enni. Persze eleget is tettünk a kérésének. De ami abszolút kedvenc volt a strandon, az persze a Kaktusz jégkrém, és a jégkása. Megtalálta az összes ivókutat is, mindet ki is próbálta, és megmutatta Editnek, hogy kell belőlük inni. :-D


Strand után játszótér is volt, hisz egymás mellett vannak. Vittük ugyanis a futóbiciklit is magunkkal, így meg kellett mutatni Editnek a szuper pályát, ahol ő körbe-körbe szokott száguldozni. De ha már itt voltunk, a többi játékot is ki kellett próbálni. Nagy kedvence egy mászóvár, és egy hajó, amit be is vett a kis kalóz. :-D

És egy nagyon, de nagyon aranyos duma Barnától, amitől én lettem vörös.
A sztori a következő: Cukrászdában várunk a sorunkra, hogy végre megkaphassuk a fincsi citromfagyinkat. Előttünk egy nagyon szép lány áll, arca tiszta szeplő volt. Barna rámutat a nénire és ...
Barna: Anya, maszatos? 
Én: Nem.
Barna: Csokis?
Én: Nem. Szeplős.
Barna teli szájjal vigyorog. És szerencsére nem kérdez többet.

Ez a bejegyzés pedig álljon itt, mint utolsó feljegyzés. Kilépünk az internet világából, és megpróbáljuk nyilvánosság nélkül élni kis életünket. A döntésnek több oka is van, de úgy érzem, most jött el az idő, hogy Barna privát szférája tényleg privát szféra legyen.

Köszönöm mindenkinek, aki nyomon követte Barna - szerintem - eddigi klassz kis kalandokkal teli életét. Aki továbbra is kíváncsi ránk, tudja hol talál.

Viszlát!

2012. június 15., péntek

A két bohóc

Barnánk általában nem egy nap van a névnapja/szülinapja, hanem egy 1 hétig. Kb. ennyi ideig szoktunk ünnepelni. Barna legnagyobb örömére! Így esett, hogy hét elején is buliztunk, és ma is. :-D

Kinga és Nonó látogatta ma meg Barnát, és akkora bulit csaptak a kis lurkók, hogy mi csak ámultunk-bámultunk. Megállapítandó és előrebocsátandó, hogy ha ők ketten együtt vannak, akkor eszméletlen nagy bohócok. Mivel mindenki vevő a másik poénjára. Így esett, hogy volt popórázás, rocksztárkodás gitárral,  nagy hintázás, csizmás kandúrnak való felöltözés, fagyievős trambulinozás, sok-sok fornetti végigkóstolása, császárkarika karkötő készítése/elfogyasztása, meseolvasás, hason gördeszkázás. Szóval nagyon kacagós délutánt tudhatunk magunk mögött. :-D Szuper ajándékokkal is lett gazdagabb ismét Barna. Nonó (Kinga) mindig eltrafálja, hogy mi a jó játék. Nonótól kapta a Bogyó és Babóca memóriaforgó játékát, amit a mai napig imád, és minden nap kell vele szinte játszani. Szerintem ugyanerre a sorsra fog jutni az "Ügyes boci" játék, amit most kapott. A készletben 60 különböző tárgy található, melyet a formájukról kell tapintva felismerni. Hogy senki se leskelődhessen, a készletben két bocimaszk található. Ha ezt felteszik, csak a kezekre hagyatkozhatnak a gyerekek.  Előre látom, hogy szuper nevetős délutánok várnak ránk. Persze a nagy kedvenc sem maradt el, vagyis Thomas, aki matrica és kártya formájában lepte meg Barnát. És a kedvenc édessége sem maradt el, vagyis a gumimaci rengeteg. Kapott egy szuper spriccelős játékot is, amit este ki is próbáltunk, így nem részletezem, mennyire úszott a fürdőszoba. Ahogy előre megjósoltam! :-D Egyébként este a következő kérdés hagyta el Barna száját: "Holnap is jön Nonó?"


Egy édes kép, hogy ki az úr az ágyban. Kiskománk csupán ennyire tud kitúrni a 200x180-as ágyból. :-D


Reggeli szösszenet:
Bevertem a lábam a trambulinja lábába. 
Én: A manóba! Anyuci nagyon beverte a lábát, fáj.
Barna: Akkor jól elverem a trambulint! 
Egy lélegzetvétellel később:
Barna: Anyuci, beverem én is a lábam, és akkor együtt fog fájni, jó!

Imádom, hogy ilyen együttérző. :-D

2012. június 14., csütörtök

Papucsban

Barna megkapta élete első igazi papucsát. És 25-ös méretűt! Hirtelen nagyon sokat nőtt a lábunk, hála az égnek. Már kezdtem aggódni, hogy pici lábbal fog felnőttként hódítani. :-D Szóval a papucs. Imádja! Tud benne sétálni, futni, habár néha leesik a lábáról, akkor jót kacag, fut vissza a papucsért, visszaveszi és szalad tovább. :-D

A mesekönyveket imádja, falja. Reggel úgy ébredünk, hogy Panka és Csiribí mesét olvasunk, este szintén úgy fekszük le, hogy a tündérek történeteit olvassuk. Egy olvasás után elmondja az egész történet, és szépen tanulja belőle az újabbnál újabb szavakat. :-D

Érdekes mód este, fürcsi előtt van az az időszak, amikor le tudunk ülni játszani. Tegnap például kirakta a névnapjára kapott Thomas-os kirakót. Nem egyszer, hanem háromszor. :-D Aztán jött a Bogyó és Babóca memóriaforgó, játszottunk még formafelismerőset, és bevásárlósat. Ilyenkor annyira nyugodt! Imádom! Egyébként egyedül nagyon szépen eljátszik, egyre többet, és főleg vonatosat. Szeretem benne, amikor vegyíti a meséket, pl. a Thomasos mesében felfedezhető a Toy Story mese figurái, vagy épp a Verdás mesét ötvözi Thomassal. :-D

Szeretem, hogy tudja, mi a jó és mi a rossz. Nagyon elkeseríti, amikor mondom neki, hogy rosszul viselkedik, ilyenkor mindig jó akar lenni. Még mindig nagyon szereti a pozitív megerősítést, a dicséretet, hogy ügyes és szépen viselkedik. :-D

Egyre többet szoktunk az oviról beszélni. Tegnap a következő elmélkedés pattant ki a fejéből: "Anya, nekem kisautó lesz a jelem az oviban. Beszéltél ma Zsuzsival és Ritával? Találkozunk velük?" :-D A bölcsit már nagyon kinőtte, jó lenne, ha már ovis lenne, de majd hamarosan.

Esti kedvenc megmozdulása és szövege Barnának:
Barna: Anya, gyere ide, adok puszit! (Ilyen még nagyon nem volt!)
Megkaptam a puszim, elolvastuk az esti mesét:
Én: Barna adsz puszit?
Barna: Már adtaaaaaam! :-D (De azért kaptam még sokat. Hát még ő!)


2012. június 13., szerda

Az elslő ovis szülői értekezlet

Belegondoltam, hogy szinte nemrég volt, amikor az első bölcsis szülői értekezletre mentem, most pedig, már túl vagy életem első ovis szülői értekezletén is. Hihetetlen! Még most sem nagyon tudom felfogni, hogy Barna szeptembertől ovis! Annyira kicsi még! Az én pici fiam! :-D

A szülői értekezlet után még mindig azon a véleményen vagyok, hogy jól döntöttünk, amikor a Toldy utcai óvoda mellett tettük le a voksunkat. A csoportban 22-en lesznek, 11 fiú és 11 lány. Ennél jobb nem is lehetne, szerintem. 2 szuper óvónénit kaptunk Zsuzsi és Rita személyében, és egy tündéri dadus nénit, Erzsike nénit. A szülői közösség is összetartó - ha lehet ezt így mondani egyszeri találkozás után -, hisz rögtön megegyeztünk abban, hogy júliusban nekiállunk, és kifestjük a gyerekek csoportszobáját, hogy szeptembertől egy nagyon szép kis "kuckójuk" legyen, habár most is nagyon hangulatos a mesesarokkal és a galériával. Maga az ovi kétszintes, mi az első emelet első szobájában leszünk. Az emeleten 3 csoportszoba van, és egy kicsit hátrány, hogy 1 fürdőszoba van az emeleten, ami viszont nyáron felújításra kerül. Hurrá! Lesz ovis pólónk is, így hogyha majd kirándulni mennek, akkor nagyon jó lesz az összkép. 

A beszoktatás is két részletben fog történni, hiszen ha 22 anyuka és gyerek lenne egyszerre bent a csoportszobában, akkor nem lehetne megmozdulni. Mi augusztus 27-től indulunk, délelőtt bemegyünk az oviba, ismerkedünk, játszunk, és majd szeptembertől lesz éles a dolog, anyuci nélkül.

Egyébként úgy tűnik, Barna lesz a 3. legidősebb gyerek a csoportban. A jele pedig kisautó lett, ahogy kértük. :-D

Sikerült megismerkednem egy anyukával is, akinek a kisfia Levente. Nagy "verdás" ő is, így gyorsan telefonszámot is cseréltünk, és megegyeztünk, hogy nyáron összehozzuk a fiúkat, hogy ők már haverként érkezzenek a oviba. 

Nagyon-nagyon várom már, hogy reggel együtt jöjjünk "dolgozni", és együtt menjünk haza. Ennyivel is több időt nyerünk egymásnak. :-D


2012. június 11., hétfő

Thomasos névnap

Barnának szuper napja volt. Hisz ő volt az ünneplés tárgya.

A buli a bölcsiben kezdődött, ahol ugye mindenki felköszöntötte, ő pedig megvendégelte a kisapjtásokat.

Otthon aztán - pontosabban a ház előtt - indult az ereszd el a hajam party. Az időjárás érdekes szerepet játszott, mert vagy esett az eső, ami elől a fák alá rejtőzködtünk, vagy sütött a nap, akkor pedig ment a biciklizés, a verseny, a motorozás, szóval a jó kis móka. Barna édesen felköszöntötte kis Barnust, kis Barnus tesója, Gabi pedig Barnát. Mi mást is kaphatott volna, mint Thomasos kirakót. Nagyon örült neki. A piskótatallér pedig azon nyomban a pocakban landolt. :-D

Kata és Pötyi is felköszöntötte kismanónkat, akiktől szintén Thomas-os csomagot kapott, hisz volt benne Thomasos színező, Thomasos zokni, Thomasos cukorka, és a nagy kedvenc, a gumicukor. Ez a csomag is nagy lelkesedést váltott ki Barnából. :-D

És itt még mindig nem volt vége az ajándékosztásnak. Hisz jött Juci mama és Józsi papa ajándéka, és a mi ajándékunk. Ismét gazdagodott a vonatos készlete Barnának. Édespofa volt, mert mondtuk apucival neki, hogy csukja be a szemét, nem kukucskálhat, majd szólunk, ha megnézheti mit kapott. És amikor végre kinyithatta a szemét, volt nagy öröm és ugrándozás, hisz megkapta a Thomasos vonatpálya síneket, hozzá házikót, és Spencer-t, a vonatot. Imádom, amikor csillog a szeme, mennyire tud örülni. Indult is a vonatozás.

Edit sem maradt ki az ajándékosztásból. A futóbiciklit ugye már jó ideje megkapta, de egy másik új kedvencét rejtette a csomagolás, mégpedig Berg Judit könyveit, Panka és Csiribí történeteit. Ez a könyv most kiütött mindent nálunk. Este alig lehet letenni a könyvet, mert kéri a következő mesét. Éljen! Az almás kölyökpezsgő sem maradt el a buliból, ment a nagy koccintgatás.

De nem csak tőlünk kapott ajándékot, hanem a napocskától és az esőtől is, mégpedig egy csodaszép szivárványt, amire rögtön azt mondta Barna, hogy "Bogyó és Babóca". :-D

2012. június 10., vasárnap

Cica a biciklikosárban :-D

Ha vasárnap, akkor Borbála Fürdő. Ha Borbála Fürdő, jó buli. Barna igazi vízipocok lett. Egyre ügyesebb a vízben. Szépen kartempózik, lábtempózik, kisebb távot leúszik egyedül, saját maga lebeg a vízen, és ma még saját magát meg is merítette. A kedvence a melegvízes medence. De imád velem még mindig a nagy vízben úszni. Annyira, hogy a hátamon lovagolva úszok vele. Vagy pedig elöl kapaszkodik a nyakamba, és így úszunk. Mindez röhögésbe fullad, ha apuci mögöttünk úszik, és "cápát" játszik. :-D

Meglátogattuk Dundi mamát is, akit szépen felköszöntött Barna a születésnapja alkalmából. Majd jött a jó kis muri. De nem mamával ám, hanem a két kiscicával, akik nemrég születtek. A legjobb, hogy még vadócok voltak, amikor odamentünk, de kismanónk megszelídítette őket. A kiscicák folyamatosan mentek Barnához. A fekete-fehér kiscica annyira szelíd lett, hogy még a futóbicikli kiskosarában is megutaztatta kiskománk. :-D Segített mamának cseresznyét is szedni, fogta a létrát rendületlenül, nehogy mama leessen róla. Aztán megrótta mamát, aki a ház tetején állva szedte a cseresznyét és kiszakadt a táska, így a fejére potyogtak a cseresznyék. :-D És persze a párnacsata sem maradt el.

Nem mellesleg megtanult egyedül fejen állni, úgy, hogy mi nem is mutattuk meg neki. És hol máshol tanult volna meg fejen állni, mint az autóban. :-D Egyébként az autóban a kedvenc helye mostanában a kalaptartó. :-D

2012. június 9., szombat

A legjobb barát: a dinnyeárus

Szuper időben szuper helyen. Vagyis Csongrádon, Körös-torokban. Nagyon élvezte Barna. Belement a Tiszába, iszapozott, a keverőgépébe folyamatosan locsolta a vizet, futóbiciklizett, fagyizott, hintázott. A nagy kedvenc egy kör alakú, körbe-körbe forgó hinta volt, amit nagyon gyorsan kellett körbe-körbe forgatnunk, mert az nagyon jó buli volt. Kicsit sem szédült ám utána! :-D

Voltunk piacon is, hisz szükségünk van dinnyeutánpótlásra, mert olyan nem létezik, hogy nálunk ne legyen dinnye. Találtunk egy bácsit, aki épp akkor vágta fel a dinnyét, így rögtön mentünk is és szemügyre vettük az áruját. Kérdeztük Barnát, hogy melyiket vegyük meg, és ő természetesen nem a negyed dinnyét szemelte ki, hanem a fél dinnyét. Persze, hogy azt vettük meg. Barna pedig nagyon édesen lepacsizott a bácsival. És hozzá nagyon nagyot mosolygott. Majd megzabáltuk. :-D Persze ő pakolta a kosárba a krumplit is, valamint a zöldborsót, egyesével. Kicsit sem tartott sokáig a vásárlás! :-D A lángosevés sem maradt el, és a galambetetés sem! :-D

És mindezen programokon a legújabb világító szandáljában vett részt. Mert bizony, kapott egy szürke szandált, tigrissel az oldalán, ami egy kis ponton világít, amikor lép. Imádja!

2012. június 6., szerda

Hízeleg

Hízeleg. De valami hihetetlen édes módon. Odabújik, átöleli a lábam, amikor lehajolok hozzá, szorosan átkarolja a nyakam, puszit ad, megfogja az arcom és közli, hogy "anya, én szeretlek!". KO vagyok ilyenkor! Ha valami "rosszat" tesz, akkor rögtön "bocsi", de valami hihetetlen édes hanglejtéssel, "ne haragudj, tudod, szeretlek". Jajjj nekem! :-D Esténként pedig, amikor elalszunk, mindig azt mondja, hogy "anya, fordulj felém", ma pedig még azt is megkérdezte, hogy "anya, összeölelkezünk?". :-D

Ráadásul egy költő veszett el Barnában. Pontosabban meseíró. A Thomas-os mozdonyokkal és még néha a Verdás autókkal komplett meséket játszik el, történeteket talál ki, mesél, mesél, mesél. Annyira édes! :-D

Új kedvenc könyvünk Panka és Csiribí tündérkék meséi, vagyis Berg Judit könyvei. Fantasztikusan arany történetek, aranyos szereplőkkel. Nagy tetszik Barnának! :-D

Kapott egy Toy Story-s holdhomokos készletet, amivel nagyon sokáig szemeztünk, mert féltem, hogy addig fogja érdekelni, amíg hazavisszük, kipróbálja, és kész. Tévedtünk. Azóta is minden nap előveszi, készíti a Buzz figurákat, Zurg császárt, a kis űrlényeket rendületlenül. Klassz játék!

A futóbiciklivel pedig  kétkeréken száguld. Lábbal szépen belendíti magát, majd felteszi a lábát a vázra, és már gurul is kétkeréken. :-D

Az Intersport előtti trambulint is sikerült kipróbálnunk, ahol 2 csajszival hatalmas bulit tartott Barna. Hatalmasakat ugráltak, iszonyatosan magasra, körbe-körbe rohangáltak, békát és kengurut utánoztak. Jó buli volt! :-D

És csodák csodája, még egy játszóházba is bekéredzkedett, Angélához, ahol jót játszottak, majd a szememre vetette, hogy én nem voltam vele. Hoppá!

És elkészült az utolsó bölcsis csoportfotónk is. Több beállítást készítettek, mégis csak egy fotóból választhattunk, ráadásul pont azt kaptuk meg, amin Barna épp a "mérges" képét mutatja. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy meg van örökítve a jó kis bölcsis banda. Szép emlékeket fog majd remélhetőleg idézni Barnában, ha nagyobb korában ránéz. 


2012. június 2., szombat

Vásárlás Dundi mamával

Barna a legjobban a szabad levegőn szeret enni. Így a reggeli lángosunkat is így fogyasztottuk el, amit egy kiadós úszás követett a Borbála fürdőben. Már megvan a karcsapás, lábtempó egyszerre, imád velem a nagy vízben úszni, apával pedig mi mást is csinálhatna mást, mint csocsózik. A gyerekmedencében simán hátravágja magát, és lebeg a vízen, mindenféle segítség nélkül. Eszméletlen ügyes! És ma végre sikerült beleültetnem az úszógumijába, mint egy fotelba. Imádta! Pláne, amikor rájött, hogy így olyan, mintha autóversenyző lenne, akit persze iszonyatos sebességgel tologatott apuci. :-D Jó buli volt, nagyon elfáradt.

Voltunk dinó kiállításon is, amit nem tudok eldönteni, hogy tetszett manónak vagy sem. Megnézte, kérdezett több dolgot, mi meséltünk neki, de ennyi. Szerintem nem hagyott benne mély nyomot, de jó program volt ez is.

Dundi mamával pedig elment Barna vásárolni, mert ugye jön a névnapja, és mama megígérte manónak, hogy megveszi azt a játékot, amit szeretne. Megállapítandó: nem szabad őket együtt elengedni vásárolni. Még jó, hogy mi is ott voltunk, mert Barna amilyen nagy dumás, mamát nagyon meg tudja dumálni. Az egész játékboltot megvette volna neki mama, ha hagyjuk. De végül ismét egy Thomasos játékszettet választott, így most már van ingó-bingó hídja. :-D A boltban egyébként kipróbált minden nagyobb járgányt, így egy gokartot, és egy utánfutós traktort, amivel úgy ment a sorok között, balra-jobbra kanyarodott, mint egy igazi kis versenyző.

Hódmezővásárhelyen egyébként ellátogattunk a Népkerti játszótérre is, ahol van egy kimondottan kisebbeknek kialakított versenypálya, így aztán róhatta sebesen a köröket a futóbringáján. Imádta! Olyan volt, mintha egy motorversenyt néznénk, csak úgy kapkodtuk a fejünket. :-D

2012. június 1., péntek

Vadasparki séta

Ma is szuper kis programot találtunk ki. Kettesben ellátogattunk a Vadasparkba, ahol Barna nagyon érdeklődő volt. Futóbringáján szépen gurult egyik állattól a másikig, és most nagyon kíváncsi volt, sokat kérdezett, sokáig nézett egy adott állatot. Nagyon tetszettek a szurikáták, ahol végignézte, ahogy a kisállat szétmarcangolt és elfogyasztott egy kisegeret. Egyszerűen nem tudtam innen elvonszolni. Tetszett neki az óriás teknős, aki rögtön odacammogott hozzánk, és Barna szemébe bámult. Imádta a nyuszikat. Az állatsimogatóban szépen sorra megfogta a nyuszikat, felemelte, megdögönyözte őket. Miután a nagy nyuszikat megtornáztatta, a kisnyuszik már sorban álltak Barna előtt, hogy őket is felemelje kismanónk. :-D Bejöttek a "dobolós" madarak, és a majmok is. Nagy kacagást váltott ki Barnából a sörényes hangyász, nagyon viccesnek találta őket. A pingvinek is teljesen elvarázsoltak bennünket, nagyon édesen úsztak a hátukon. Egy pingvint sikerült is hazahoznia Barnának, de az ajándékboltból. :-D Még egy kis esőt is kaptunk a nyakunkba, amit nagyon élveztünk, jutalmul kaptunk egy kis nasit. 


A futóbringájára egyébként ma szereztünk egy kosarat, mivel ma ahogy elmentünk egy biciklibolt előtt, közölte, hogy szeretne egy kosarat a bringájára, ahova tenni tudja az innikéjét. Azóta csak tele kosárral bicajozunk. :-D

Kiválasztotta továbbá a névnapi ajándékát, mivel ma ahogy a Cora-ban jártunk, rácuppant egy Thomas-os "pályára", ami haza is jött vele. Ugyanis Barna csak azokkal a játékokkal játszik, amiket ő választ. De tényleg! :-D Aztán mivel kreatívak vagyunk, a verdás 10 versenyautót kilövő pályáját kineveztük a Sodor szigeti fűtőháznak. Imádta Barna! :-D

Meg kell, hogy állapítsam, imádom Barna dumáját. Szépen, érthetően, választékosan beszél, és vicceseket mond. Ma pl. már a sírás határán voltam, mert a héten semmit nem sikerült elintéznünk, amit akartam, így Barna odajött hozzám, simogatta az arcom, és közölte, hogy "anya, ne legyél szomorú, ne szomorkodj". Rögtön jobb kedvre kerültem. Lefekvés előtt is nagyon komoly beszélgetést szoktunk folytatni. Néha úgy érzem, hogy Barnával értelmesebben el lehet beszélgetni, mint egy felnőttel. Remélem felnőttként is ilyen jó dumás lesz. :-D