Csodálatos 4 napot tudhatunk magunk mögött. Megejtettük az idei év első igazi klassz nyaralását, mégpedig Juci mamánál és Józsi papánál falun. Volt ott minden, ami Barnának kedvére való volt, sátor, "ürgeöntés", állatkert, kirándulás, pancsi. És persze papa, mama, kerianyu és mi, a szülők. De kezdjük az elején.
Papáék rendesen gondoskodtak a jó hangulatról, Barnust egy igazi kis éden fogadta. Felállították a sátrukat az udvaron, teletették klassz matracokkal, ami Barna fő búvóhelye volt. Ahogy meglátta, rögtön birtokba is vette, ki se lehetett onnan vonszolni hat lóval sem. Mondanom sem kell, hogy az első este még az éjszakát is itt töltöttük. Amolyan városiasan, ugyanis az esti mese a sátorban nem maradt el, így laptopon nézte a Csingilinget. De a délutáni szunyákra is itt került sor. Amíg jó idő volt. Második este is itt szunyáltunk, de éjfélkor ki kellett bennünket menekíteni a sátorból, ugyanis olyan iszonyatos vihar vette kezdetét, hogy beáztunk. A legszebb, hogy hiába dörgött az ég, szakadt az eső, a mis drága Barnánk olyan jóízűen aludt, hogy mindebből semmit nem vett észre. :-D Jó buli volt! Barnus minden gondolata a sátor volt, mert ahogy felébredt, már indult is a sátorba, este pedig fürdés után a párnájával is útnak eredt, és ment a sátorba aludni. Közölte is velünk, hogy "az én sátram, hazavisszük"! :-D A legjobb, hogy megtanult "rúdtáncolni", állandóan megmászta a rudat, pörgött-forgott rajta. Hajmeresztő mutatványokkal kápráztatott el minket.
Medence is várta Barnát, de kismanónk előszeretettel mártózott meg minden útjába kerülő vödör vízben is. De ha ő vizes, akkor ugye senki nem maradhat szárazon. Imádja a vízipuskáját, amivel egyre ügyesen találja el az áldozatait. A kedvenc áldozata persze Juci mama volt. Simán a háta mögé settenkedett, becserkészte, majd jött a nagy támadás. :-DAnyuci régi, több mint 20 éves hintája is nagy kedvenc volt. Hol a kötélen hintázott csak, hol pedig a hintán, rendesen. Persze papának, apucinak és nekem is ki kellett próbálnunk a hintát, és ő volt, aki lökött bennünket. A hintára érdekes mód ül rá, hátulról átlép a kötélen, és így csücsül rá. Úgy látszik, muszáj Barnusunknak különböző tornamutatványokkal elkápráztatnia bennünket.
Papa még homokozót is csinált tündérkénknek, amolyan anyuci korabelit. Azaz kerékgumi, bele homok. Életemben nem láttam még Barnát annyit homokozni, mint a nagyszülőknél. Papával folyamatosan tornyot építettek. De apuci és én is kivettük a részünket az építésből. Barnának sajátságos technikája van homokozás téren, mert a különböző figurákat nem megtömi homokkal és borítja ki, hanem fogja a figurát, belenyomja a homokba annyira, hogy ha felemeli a figurát, akkor kész is a homoksüti. :-D
Előszeretettel járt át keresztszüleimhez, ahol rengeteg állat van. Végignézte hatalmas szemekkel, hogy hogyan fejik a tehenet, nagyon tetszett neki. A disznókat folyamatosan etette és simogatta, kedvence a hasas disznó volt. Keresztapám nagy galambász, így lehetőségünk volt végre galambot simogatnunk, aminek főként a csőre tetszett és a kitárt szárnya. Próbált Barna cicát is simogatni, de ez inkább cicakergetés volt, mert egy cica sem állt meg neki. Irénke néninél pedig, a mamáék szomszédjánál szépen beterelte a kacsákat a helyükre, a tyúkokat pedig megetette. Igazi kis falusi gyerek!!! :-D És miután az eső magával hozza a békákat is, folyamatosan ment a békavadászat. Simán megfogja, nem fél tőle. Még mamának is vitt be egyet a konyhára! :-D
Mamáéknál persze folyamatos Buksi imádat volt. Egy percre nem hagyta nyugton a kis pulit. Folyamatosan spriccelte a vízipuskával, meglovagolta, megsimogatta, megcsikizte, megetette. Egyszóval imádta! Hívta mindig magával, ráadásul úgy, hogy "Buksika"! A szimpátia persze kölcsönös volt!
Persze a gördeszka sem maradt otthon, így naponta gyakorolt, gyakorolt és gyakorolt. Talált magának rámpát is, ahol megtanult a deszkával lefelé gurulni, teljesen egyedül. :-D
A kisautók is részesei voltak napjainknak, kreatív Barna révén rögtön sikerült autópályát építenünk, mégpedig ereszcsatornából! És milyen jól gurultak a verdák a lejtőn!!! :-D
Élvezte nagyon, hogy egész nap kint van a friss levegőn, és amikor megtudta, hogy az étkezésekre is kint került sor, még az étvágya is megjött! :-D
Sikerült sajnos egy darázzsal testközelből is megismerkednie, ugyanis a mi kis falusi életet kedvelő fiunk nem volt hajlandó csak mezítláb közlekedni eme pár napban, így sikeresen rálépett egy darázsra. A fullánkot gyorsan kiszedtük a talpából, papa bedörzsölte vöröshagymával a lábát, majd apuci hasán megpihenve megnyugodott. Aranyos volt, mert sírás közben váltig bizonygatta/mondta, hogy "nem fáj"! Másnap pedig megmutatta Buksinak a talpát, hogy megcsípte a darázs, bibis, mire Buksi megnyalta, Barna pedig szépen mondta neki, hogy "köszi". :-DFolyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése