Napló a pici fiamnak, minden kedves rokonunknak, barátunknak és ismerősünknek, aki szeretné figyelemmel kísérni, hogyan lesz egy pici motorosból vagány gördeszkás, kis felfedezőből pedig ifjú Einstein. ;-)

2011. december 31., szombat

Rendőr és fodrász egyben :-D

Barna mindig bebizonyítja, hogy imádja a szerepjátékokat. Ma pl. rendőrt játszott. Először felhívta a rendőrséget, hogy ki kell menekíteni Editet, majd felvette a bicikli villogó piros lámpáját és átvette a rendőr szerepét, kimentette Editet. De volt hajóskapitány is, ahol Edit volt a hajótörött és kimenekítette a tengerből. :-D

Mivel ma elkísért bennünket a fodrászhoz, tanúja volt apuci hajvágásának és az én hajfestésemnek. Mikor meglátott egy sapkával a fejemen, rajta a festék és egy alufólia "csomagolás", közölte, hogy úgy nézek ki, mint egy ufo. :-D Ezt követően otthon elalvás előtt apucinak levágta és beszárította a haját, nekem pedig befestette, bekötötte, beszárította. Nagyon élvezte. És így mindenki csini volt a családban. :-D

Új hobbija is lett Barnának. Mégpedig a fényképezés. Mind Edit fényképezőjét, mind apuci telefonját profi módon használja. És nagyon ügyes, vannak képek, amiket mi felnőttek sem tudtunk volna jobban elkészíteni. :-D

Bebizonyította azt is, hogy nagyon szereti az almás kölyökpezsgőt pezsgőspohárból kortyolgatni. Mint egy kis "alkoholista". Edittel pedig még pálinkát is ivott. Pontosabban Edit ugye pálinkát, ő pedig ásványvizet a felespohárból, amit ugye pálinkának tituláltunk. :-)

Szilveszter révén kapott Edittől szerpentint, amit előszeretettel dobált szét a lakásban, többször is. Volt dudája is, aminek a segítségével telefonon keresztül boldog új évet kívánt a nagyszülőknek! :-D És ha buli van, a tánc sem maradhatott el. Ütemre rázza a csípőjét, a popóját, nagyon cuki! Néha meglestük a ház körüli tűzijátékokat is, de nem nagyon érdekelte. Mázlink van, hogy Barnát egyáltalán nem érdekli a petárda, a tűzijáték, aludni is simán tud tőle, a szundizásában egyáltalán nem zavarja. :-D

És végül egy régebbi fotó, amit imádok:


2011. december 25., vasárnap

Karácsonyi összefoglaló

Barnusnak ez az első karácsonya, amiből mindent felfog. Alig várta, hogy a fát együtt feldíszítsük, mint ahogy azt a kedvenc mesefilmjében is tette George, a bajkeverő majom. Írt levelet a Jézuskának, illetve telefonált neki, és elmondta, mit szeretne, mert most már aztán voltak igények. Imádta az adventi naptár bontogatását minden reggel. Folyamatosan csillogott a szeme és várta, várta a Karácsonyt.

Szenteste imádtam, ahogy a délutáni szundiból felébredve, észhez térve kíváncsi tekintettel átment a nappaliba, ahova időközben ugye megérkezett a Jézuska, sok-sok ajándékkal. És állíthatom, profi csomagbontogató vált Barnából, mert hihetetlen sebességgel fosztotta meg a csomagolástól a meglepiket. És nagy volt az öröm, amikor a papírrengetegből feltűnt az a játék, amit szeretett volna. A legaranyosabb mégis az volt, hogy a legkisebb csomagokkal kezdett, és a végén talált rá a legeslegnagyobb dobozra, ami persze a szíve csücske lett azonnal, a hőn áhított távirányítós Villám McQueen. :-D De beszéljenek helyettem a képek.



És miután megtudta, hogy még Editnél is járt a Jézuska, és oda is tett le az ajándékaiból, rohantunk is át papáékhoz, ahol folytatta az ajándékok "beszerzését". Imádtam, ahogy itt is kommentálta, hogy mit kapott, és az a valami mit tud, mit csinál. Persze megkapta a színváltós autópályát is, amit a szívem 3 legkedvesebb férfija rakott össze, szakértelemmel. :-D Nagy vágya volt egy nagy állatkertes lego is, ami szintén osztatlan sikert aratott.

Karácsony másnapján pedig Ani mama Jézuskájával találkozott, ahol megint a nagy vágya teljesült, hiszen tulajdonosa lett jó pár színváltós verdának, amit nagyon messziről, Amerikából hozott a Jézuska a rénszarvasszánján. :-D

Persze mi sem maradtunk ajándék nélkül, mivel kaptunk Barnától egy szép karácsonyi ajándékot, mégpedig a szobatisztaságát! Mert bizony, 1 hét alatt szépen szobatisztává vált. Semmi baleset! :-D

De mégis a legjobb, hogy együtt volt a család, és látni Barnán, hogy mennyire ragaszkodik a nagyszülőkhöz, mennyire szereti őket, ez fantasztikus érzés! És hogy milyen klassz bulit tudnak rendezni együtt, amit akár nevezhetnénk birkózó partynak is, mivel imád Juci mamával és Józsi papával "harcolni". :-D



És végül pár életkép az ünnepekből, amely bemutatja, hogy mennyire érti Barna a gyurmázást, és hogy mennyire szeret "borozni" velünk, pontosabban bodzaszörpöt inni borospohárból, mint a nagyok.

Egyébként Barna tiszta kis szarka, ugyanis akárhova megyünk, mindig hazahoz onnan valamit. Rendszeresen Edittől hozunk haza párnát, poharat, kulcsot, játékot. Persze mindig megkérdezi, hogy "hazavihetem?", mi meg hatalmas kacagásban törünk ki, mert én kiskoromban, ha rokonoknál voltunk, mindig egy plüss állatfigurával tértem haza. Tiszta anyja! :-D

2011. december 23., péntek

Bölcsis életképek

Judit gondozónőnknek hála ismét betekintést kaphattunk Barna bölcsis életébe. Mint ahogy azt a fényképek is igazolják, Barna jól érzi magát a bölcsiben, és ott is igazi móka miki. :-D


Megérkezett a felmentősereg

A mai napunk korán indult, mivel Barna be volt zsongva, hogy megyünk a játszóházba. Azért az adventi naptárban rejlő ajándék felkutatására ma is szánt egy kis időt. :-)

Mivel Barna már nagyon jól van, a benne rejlő energiák lekötésére kitaláltuk a játszóházat. Ami jó ötletnek tűnt, de kissé keserű szájízzel hagytuk el a kölyökparkot. A kedvenc játszóhelyünk mostanság az Árkádban lévő játszóház, ahol szuper játékok vannak, szuper tiszta, és még gyerekmosdó is van. Ilyen téren tuti hely. De az alkalmazottak borzalmasak egytől-egyig. Én pl. nem bíznám rájuk Barnát. És a legrosszabb, hogy megállapításra került az is, hogy a gyerekek milyen gonoszak tudnak lenni egymással. Hogy miért? Barna szépen játszott, de néhány nagyobb fiú direkt lerombolta kismanónk építményét, mondván, hogy ő nem való ide - szülinapi zsúr volt ugyanis -. Aztán egy kislánnyal támadt konfliktusa, kicsit nagyobb volt mint Barna, és ő is előszeretettel rombolta le Barna játékát. Érthető, hogy Barna mérges lett, így odament a kislányhoz, és rámorgott - ami nála annyit jelent, hogy hagyd békén a játékomat -, a kislány pedig elkezdte lökdösni. Barna próbálta megvédeni magát - amire őszintén szólva büszke voltam -, de miután megkarmolta elég csúnyán Barna arcát a kislány, nem csoda, hogy elsírta magát kismanónk. És ki tett a gyerekek között rendet? Hát én. A játszóházban dolgozók, csak néztek és semmit nem csináltak. Nem sok hiányzott, hogy elkérjem a panaszkönyvet és írjak pár "szép" szót, de nem tettem. De azért jót labdacsatáztunk Edittel és Barnával, ahol volt "gyors tüzelés" is. És nagyon tetszett neki, amikor eltűnt a sok labda alatt, amibe "beletemettük". :-D

Délben aztán megjött a felmentősereg Józsi papa és Juci mama személyében. A konyhaablakból figyelte, ahogy begurult a Suzuki az utcába, és már kiabált is az ablakból, hogy "papa", "mama". Azt a boldogságot, amit az arca tükrözött, nem lehet leírni. Nagyon-nagyon örült a nagyszülőknek. És rögtön meg is kezdődött a nagy játék, aminek persze rögtön papa esett áldozatul, ahogy azt a fénykép is bizonyítja. :-D Nem tudom, hogy papa is ugyanúgy élvezte e a játékot, mint az unoka! :-D

A délután persze papás-mamás volt, ahol volt vonatozás, autózás, focizás, birkózás, táncolás, labdázás, ágyon ugrálás. De a legjobb buli egy lufival való játék volt. Barna egy ágyról való lehuppanás alkalmával a lufin landolt, ami hatalmasat durrant. Ezt iszonyatosan jó mókának találta Barna, így ezek után mindenkit ráültetett a lufira, hogy kipróbálja, kinél szól a leghangosabban. A nyertes Juci mama volt, aki alatt először ki sem akart durranni a lufi, de aztán akkorát durrant, hogy aranyérmes lett mama. :-D Mondanom sem kell, hogy haza sem akart jönni, mert ő papával akart aludni. :-D

Holnapra pedig bejgli kész, ajándékok becsomagolva várják a bontogatást, a karácsonyfa pedig teljes pompájában dísze a lakásnak. :-D

2011. december 22., csütörtök

"Nem lesz karácsonyom"

Az adventi kalendárium összes ablakának kinyitása előtt Barna megunta a "banánt". Pontosabban az általam készített naptár még izgalmas neki, de a csokis már hidegen hagyja. De nagyon tetszik neki az állatos hűtőmágnes. Ma épp egy katicát kapott. :-D

És ma már azt kell, hogy mondjam, túl jól van és nem lehet lekötni, iszonyatos energia tombol benne. Délelőtt még nem is volt gond, hisz bementünk busszal a városba, meglátogattuk a munkahelyemen a nagy fehér nyuszit, akinek vitt almát. Nagy haverok lettek rögtön, Barna félig bemászott a nyuszihoz a ketrecbe, majd miután a nyuszi kikerült egy hosszú folyosóra, ment a buli. Ment a nyuszi után, megmutatta neki a nyuszis kártyát, amit magával vitt, simogatta, becézgette, és még császárkarikával is megkínálta. De a patkányok is nagy tetszésre leltek nála. Gyorsan megbarátkozott a kollégákkal, főleg azokkal, akik nem "másztak" rögtön rá. A buszozást nem szereti, ha valaki ránéz, viszont annál jobban tetszik neki, ha van olyan ember, akivel lehet kukucsolni és ő szemeli ki az áldozatot. :-D

Délután azonban folyamatosan rá kellett szólni, mert egyik lükeséget csinálta a másik után, nyűglődött rendesen. Abszolút nem fogadott szót. Így ment a büntisarokba, ahol hatalmas ordítás vette kezdetét, miközben azt kiabálta, hogy "nekem nem lesz karácsony", "nem kapok ajándékot". - Ehhez tudni kell, hogy ezt mondja Sid, a lajhár a Jégkorszak karácsonyos meséjében. - Hihetetlen színész Barna. És ezt ő is tudja magáról.

2011. december 21., szerda

Nálunk már karácsony van :-D

Nagy szerencsénkre Barna egész éjszaka láztalan volt, szépen végigaludta az éjszakát. Reggel azonban iszonyatos köhögés vette kezdetét, azt hittem, nem fogja abbahagyni. De hála istennek, a kedve nagyon jó.

Reggeli után elmentünk Edittel és Barnával fenyőfát venni, hisz úgy látszik, nálunk tradíció, hogy kismanónk választja ki a karácsonyfának valót. Most is így történt. Aranyos volt, mert még a kesztyűjét is levette, hogy megnézze, mennyire szúr, jó lesz-e. :-D Aztán sikerült császárkarikát vennünk, ami már nagyon régen nem evett Barna. Hatalmas zacskóval a kezében sétált a piacon és falatozott. Élvezte!

Otthon pedig eltört a mécses, mikor kiderült, hogy a fenyőfa Edit erkélyére kerül egyenlőre. Annyira megsajnáltam Barnát, hogy rögtön vittük is a lakásba, ahol az első kérdés az volt, hogy "anya, feldíszítjük?" Az állam leesett. Hozzá kell tennem, hogy kb. 1 hónapja a karácsonyos bajkeverő majom mesét nézzük, ahol a majom az apukájával díszíti fel a fát, miután megvették. Így fogtam magam, gyorsan kitakarítottam, amíg ő megebédelt, mert ez volt az egyezség. Miután mindenki kész lett a dolgával, hozta a sok-sok díszt, hogy akkor ő most munkának látna. Annyira édes volt, teljesen tudatában van, hogy mit jelent a karácsony, élvezi és izgatott és várja. Így most nagyon finom fenyőfa illat lengi be a lakást. És nem mellesleg a diós bejgli is kész. :-D Az én kis kuktám pedig még a mákdarálásban is segített. :-D

Az adventi kalendáriumát is csak akkor nyitotta ki Barna, amikor elkészült a fa, hogy egy kis jutalma is legyen a munkáért. :-)


2011. december 20., kedd

Teljes KO

Reggel megtörtént, ami eddig még nem fordult elő. Érdekelte is, meg nem is az adventi kalendáriumok nyitogatása. A kis rénszarvasos csengő nem igazán nyerte el a tetszését, de a csokit azzal jó kedvvel elmajszolta.

Egyébként kapott egy klassz Villám Mcquenn-es pizsamát, amit le sem akar venni, annyira tetszik neki. :-D

Voltunk doktornéninél is, ahol 1 óra várakozás után felállították a diagnózist: légcsőhurut és torokgyulladás egy kis szemgyulladással megfűszerezve. :-( Kivételesen kaptunk antibiotikumot és szemcseppet. Barna nagyon szépen viselte a vizsgálatot, habár amikor a torkát nézték meg, azt nem tűrte. Aztán jól belakmározott mézeskalácsból, mert az volt a "jutalomfalat" a rendelőben.

Ma biciklivel vettük nyakunkba a várost, ami nagyon tetszett Barnának. Kiváltottuk a receptet, és elmentünk a kedvenc éttermébe, mert ezt kérte. Én meg örültem, hogy végre van kívánsága, pláne kaja téren, mert így betegen elment a nagyon jó étvágy. Azért vacsorára már viszonylag jól evett, de csak akkor, ha etettem. Gyümölcsöt viszont jó sokat eszik, még így betegen is. Ennek azért örülök.

A feketeleves ott jött, amikor kénytelen voltam a szemcseppet használni. Nekem sem a kedvencem, de azt hiszem, kismanónk sem fog sorban állni a következő adagért. Kisebb birkózással sikerült csak belecsepegtetnem a szemébe. Ráadásul ezt minden nap 3 alkalommal kell megtennem. Hát, nem tudom ki szenved jobban ettől.

A kedve egyébként jó, mindig mondja, hogy ő nem beteg, nem lázas. Imádom a pozitív hozzáállását a dolgokhoz.

2011. december 19., hétfő

Edit-nap

Betegen is van kedvünk a reggeli tasakbontogatáshoz, "ablaknyitogatáshoz", habár nagyon bágyadt volt Barna reggel. :-D

Mivel ma apuci és én is dolgoztam, és a bölcsi ugye ki volt zárva, egyértelmű volt, hogy kerianyus napja lesz Barnának. Este még belázasodott kismanónk, reggel sem volt túl rózsás kedve, de örömmel ment Edithez. Összepakolta a verdákat és a verdás gyurmát, és indultunk az "Edit-játszóházba". Nagyon jól érezte magát, szépen eljátszott, sokat épített, gyurmázott, énekelt, mondókázott. Piknikelve megebédelt, és egy hatalmasat aludt. Szóval egy tündér volt!

Egész nap láztalan volt, ami jó hír, viszont a szeme olyan, mint egy kis nyuszié, azaz piros. És folyamatosan folyik a könny a szeméből, illetve "csipásodik". Valószínűleg van egy kis kötőhártya gyulladásunk, amit holnap megmutatunk a doktornéninknek, mivel ma a nagy szundi miatt nem jutottunk el hozzá.

2011. december 18., vasárnap

"Gyorsabban lovacska!"

Az éjszaka röviden: lázcsillapítás, iszogatás.

A reggeli ajándékbeszerzés azért megvolt, nagyon örült, hogy ismét bővült a hűtőmágneses állatkertje. :-D

Nagyon szeretem Barnában, hogy nem akar beteg lenni. Mindig elmondja, hogy ő jól van. Kedve jó volt ma összességében, a szemén látszódik a leginkább, hogy nincs minden rendben vele. A hőemelkedés ma is társa volt kismanónknak, ahogy kiment a lázcsillapító hatása, már meleg is volt Barna. De azért segített nekem megsütni a fini IKEA-s gyömbéres kekszet, rendületlenül "nyomdázott" velem a konyhában. Este pedig apucival lovacskázott, akit kantárszáron megsétáltatott, megitatott, megetetett, és megnyugtatta - amit egy fa tologatós Buksi kutyussal is rendszeresen szokott -. A szöveg ilyenkor: "nincsen semmi baj, itt vagyok, nyugodj meg!" Imádom! :-D De azért próbálta kicsit gyorsabb tempóra is ösztökélni a lovacskát, folyamatosan nyomta, hogy "gyorsabban". :-D





És ha beteg, akkor csak anyuci kell. A jövő héten így itthon marad velem, hiszen még nincs a helyzet magaslatán. Legalább lesz egy kis kuktám a bejgli sütésnél. :-D

2011. december 17., szombat

Ugye nem?

Megtörtént a ma reggeli adventi naptárak "kifosztása" is. Nem tudom, mi lesz, ha már nem lesz több bontogatnivaló reggelente. Lehet, januártól valami új adventi naptárat kell bevezetnem?! :-D

Délután pedig megtörtént az, amit abszolút nem vártam, Barna kidőlt. Másfél óra alvás után kis hőemelkedéssel ébredt, folyt az orra, berekedt, köhögött. :-( Gyors gyógyszeradagolás, anyuci pociján való pihenés után magához tért, megevett két körtét és egy mandarint. Majd megkértük apucit, hogy süssön nekünk palacsintát, amit mi mással lehetne enni, mint fasírttal! :-D Szóval étvágy téren annyira nincs gond! Egész délután egyébként szuper jó hangulatban volt. Estére aztán ismét bágyadtak lettünk, így egyértelművé vált, hogy közöttünk alszik, mert ki tudja, mi vár ránk az éjszaka.

Szobatisztaság pedig kipipálva, ma is sikeresen vett minden akadályt, még a játszóházba is gatyóban ment és semmi baleset. Éljen! :-)

2011. december 16., péntek

Valami elindult

Profi ajándékbegyűjtéssel indult a reggelünk. :-D

És pár szó Barnáról:

Nagyon szépen és választékosan beszél. Szépen, helyesen ragoz. Hihetetlen okfejtésekre képes. Nem mellesleg pedig egész nap dumál. A mai aranyos beszólására reggel került sor, amikor a telefonjába a következőket mondta: "Szia Edit! Most nem tudok beszélni!" És letette a telefont. :-D

És újra napirenden van a szobatisztaság kérdése. Kapott 1-2 hónap haladékot, hogy kicsit megnyugodjon a lelke, megszokja a gondozónőket, és már majdnem két hete ügyeskedünk. Nem szeretnék semmit elkiabálni, de ma például abban a ruhában jöttük haza a bölcsiből, amiben elmentünk. Ma már szólt Edinának, itthon pedig teljesen rendben van vele minden, semmi baleset. Sokszor szoktuk felhozni mostanában az ovi témát, hogy ugye csak akkor mehet oviba, ha teljesen szobatiszta. Kezd felnőni a feladathoz! Egyébként ma a bölcsiben is megvolt a napi beszólása: Történt ugyanis, hogy Dante bepisilt, Barna pedig odament, és mondta: "Dante, bepisiltél? Nem szabad bepisilni! A wc-be kell pisilni!" :-D

2011. december 15., csütörtök

Karácsonyi buli a bölcsiben

A nap ma is nehezen indult, hisz Barna átment Csipkerózsikába, hiába a sok puszi, alig akar felébredni. De az első kérdés, ami elhagyja a száját: "nyitunk csomagot?". :-D Nagyon örült a pillangós hűtőmágnesnek, habár szitakötőt kapott. De neki ez lepke. :-D Egyébként minden reggel úgy indulunk a bölcsibe, hogy rendbe teszi az "állatkertjét" a hűtőn. :-D

A bölcsiben délután karácsonyi buli volt, ahová Edittel mentem el. Mint kiderült, Barna ma nem nagyon volt formában, kicsit nyűgös volt, és amikor megérkeztünk, bújt az ölembe, mint egy kisbaba. De aztán ahogy előkerült a gyurma, tudomást sem vett rólunk. Leült az asztalhoz Dante és Noel társaságában - a kis "triumvirátus" -, és ment a gyurmázás. Aztán amikor előkerült egy tál kukorica, mondanom sem kell, hogy gyorsan a három fiú ölelő társaságába került a finom hami, és ment a nagy zabálás. De volt akciózás - azaz fogócska -, Judit ölébe repülés, birkózás. Karácsonyi ajándékként megkaptuk Barna rajzait és egy általuk készített képeslapot. Nagyon nagy örömet okozott Barna nekünk ezzel!

Aztán a nap hátralévő részét Edittel töltötte, aki megjutalmazta kiskománkat egy kis hamburgerrel, krumplival, narancslével és játékkal. :-D Szépen eljátszottak együtt, megnézték a Csingilinget, észre sem vette Barna, hogy mi nem vagyunk vele. Éljen! :-D

2011. december 14., szerda

Gyurmakirály

Egy újabb kis tasak rejtelmeinek megismerése.

Barna imád gyurmázni. Itthon is, és a bölcsiben is egyaránt nagyon kreatív. Egyre ügyesebb, egyre több figurát készít, de segíteni nem szabad neki, mert ő akarja a műremekeit elkészíteni.

A bölcsibe pedig újabban kalapban és hátizsákkal indulunk. :-D

2011. december 13., kedd

Advent 13.

Reggelente nagyon-nagyon nehezen tudok életet lehelni Barnába, de azért ahogy észhez tér, már kéri is a kis tasakokat, adventi naptárakat. :-D


2011. december 12., hétfő

Életképek

Reggeli nyitogatás. Ma alig tudtam életet lehelni kismanónkba, habár a "csomag" szó hallatán gyorsan kipattan a szeme. :-D

Apuci telefonjáról végre előkerültek a képek, így most már be tudjuk bizonyítani, hogy mennyi verdája van Barnának. És még nem teljes a készlet. :-D

És íme egy bizonyíték arra, hogy mennyire apa és fia, mint két tojás. Le sem tagadhatnák egymást. :-D

És végül egy pár huncut fotó Barnáról. :-D



2011. december 11., vasárnap

A kis postás

Bővül vajon Barna hűtőmágneses állatkertje a csomagbontás után? :-D

A mai legnagyobb szórakozás pedig a postás játék volt. Rajzolt valami szépet színes lapra, majd kalapban, táskával és mobillal a kezében feladta a levelet. Editnél telepakolta a komód összes fiókját a levelekkel, itthon pedig készítettünk egy postaládát és továbbfokoztuk azzal a játékot, hogy beletettük borítékba a levelet, "bélyeget" - értsd: matricát - ragasztottunk a borítékra, ráírtuk a címzett nevét és bedobtuk a postaládába. Nagyon tetszett Barnának a játék! :-D

2011. december 10., szombat

Találkozás

Rutinos reggeli kérdés: "mi van a csomagban?". :-D

A napunk hátralévő része pedig szuper volt. Volt benne hatalmas séta a karácsonyi faluban, ahová trolival mentünk be - nagyon élvezte kiskoma -, magunkhoz vettük a heti kürtöskalács adagunkat, szereztünk kék lufit, szaladgáltunk a Dugonics téren. És találkoztunk Marcsival, az első gondozónőnkkel. Hiányzik neki Barna, még egy kicsit meg is könnyezte kismanónkat. Mindeközben Barna iszonyatosan kapaszkodott belém. :-D

Este pedig találkozott Bogival, a barátnőmmel, akivel bizton állíthatom, szerelem volt első látásra. Azt a huncutkodást, amit leművelt Barna Boginak, azt nem lehet leírni. Bújócskáztak, autóztak, Barna megmutatta rocksztár énjét, és a gördeszkás szuper fiú énjét is. És folyamatosan kántálta, hogy "Bogi, Bogi, Bogi". :-D

Ami pedig nagyon meglepő volt, hogy délben megevett egyedül egy fél csirkemellet, ami - valljuk meg - nem kicsi. Kicsi falatok voltak rántotthúsként elkészítve, azzal a kis malőrrel, hogy a prézliben reszelt sajt is volt. Nem gondoltam volna, hogy ez a húsi ekkora sikert fog aratni. Szépen mártogatta a meggyszószba, és falta, falta, falta. :-D Lett is nagy pocak.

Marcsi barátnőmnek hála pedig kölcsönkaptunk egy sátrat, sok-sok labdával, amit nagyon élvez Barna. :-D És még mindig hatalmas sztár a gyöngygyurma nálunk. És persze a kalap is. :-D


2011. december 9., péntek

Egy kis pesti kiruccanás

Reggeli bontogatás, olvasás, csokievés. :-D

Majd a mai napra beiktattunk egy kis pesti kiruccanást, szabadságoltuk a bölcsiből Barnát az ő legnagyobb örömére. Táncolt és énekelt, hogy "megyünk Pestre". :-D Hihetetlenül élvezte a napi programot. Idén már egyszer voltunk a Tropicariumban, a szülinapján. Akkor nem sok mindent fogott fel belőle, gyorsan végigszaladtunk a halacskákon. De most! Folyamatosan azt kántálta, hogy hol van a cápa, a krokodil és George, a majom. :-D Mindent megnézett, sőt, kétszer mentünk végig az egész "kiállításon". Kiderült, hogy a krokodil Barna nagy félelme. Eddig is sokat emlegette, hogy fél tőle, de amikor meglátta, a nyakunkba ugrott. :-O A majmok nagyon tetszettek neki, a cápákat "megsimogattuk" az alagútban, a ráják pedig totál elvarázsolták kismanót. :-D De elnyerte tetszését egy bohóchal lufi, ami távirányítóval mozgatható. Ment a fogócska vele rendesen. :-D Ebéd után pedig még ellátogattunk az IKEA-ba is, ahol már hulla fáradt volt, így rögtön felnyalábolt magához egy plüss kutyust, Buksit, akit utána az autóban magához ölelve aludt el. :-D Nagyon szépen viselkedett egész nap, semmi gond nem volt vele. És az autóút során kiderült, hogy mennyi mondókát tud. :-D

És végül egy kép, mely bizonyítja, hogy mennyi arca van Barnának, hogy mennyire szeret bohóckodni. :-D És hogy mennyire szereti a kalapot, amit persze Pestre is magunkkal vittünk. :-D


2011. december 8., csütörtök

Számítógép guru

Reggeli indítás. :-D Már tegnap is, és ma is a "csoki" adventi naptár finomságait az én számba tömi, úgy néz ki, "megcsömörlött a sok csokitól". :-D

Egyre szebben öltözik egyedül, és már igénye is van rá.

Valamint apa "okostelefonját" hihetetlenül jól kezeli. Az érintőképernyő semmi problémát nem jelent számára, az internetet profin használja. :-D Apja fia. :-D

2011. december 7., szerda

Advent 7.

Na ma mit rejt a tasak?

Barna igazán tud vigasztalni. Tegnap sikeresen odacsuktam az ujjam az ajtóval, ami iszonyatosan fájt. Barna jött, folyamatosan mondta, hogy "mi baj anya?", "nem fáj", és közben puszilgatta a bibis ujjam, és simogatott. Sőt! Még hidegvizet és jeget is hozott, hogy abba dugjam az ujjam, az biztos segíteni fog. Hát nem imádnivaló? :-D

2011. december 6., kedd

"Kedves Mikulás"

Rutinos adventi naptár ürítéssel kezdtük a napot. :-D

Utána bement a szobájába, meglátta a Mikulás által hozott ajándékokat, amik szerteszét feküdtek ugye tegnapról a földön a szobájában, és közölte: "kedves Mikulás". Majd megzabáltam. :-D

Délután megérkezett Ani mama, hiszen a Mikulás ott is hagyott ajándékot Barna számára, így egy újabb "Verdáscsomaggal" lett gazdagabb, hisz kapott Verdás párnát, Verdás ágyneműt, Verdás csokit. :-D

A legkedvesebb ajándéka egyébként összességében a gyöngygyurma, amivel hosszú órákon (!) át játszik. Hatalmas kukacot szokott építeni - meg rakétát, autót, hóembert -, nekünk pedig mondja, hogy mit készítsünk neki. Jó móka!

A mai nap legédesebb szövege pedig, amikor fürcsi után megkérdezte tőlem, hogy "tetszik a cicim?" :-D

2011. december 5., hétfő

Mikulás a bölcsiben és otthon

A mai nap fantasztikus volt Barna számára. Hisz rengeteg Mikulással találkozott.

Reggel ugye indítottunk az adventi naptár tasakjainak kinyitásával, így gazdagabb lett egy lepke hűtőmágnessel, és egy kis csokival. :-D

Majd jött a Mikulás a bölcsibe. Nagy pocakos, hatalmas fehér szakállú, nagyon kedves és idős Mikulás jött ajándékokkal teli puttonnyal. Csodálattal nézte Barna, és megkérdezte, mikor kapja meg az ajándékot. :-D Mondtam, majd akkor, ha szólítják, és rögtön mondta is a nevét, hogy "Maczelka Barna". :-D Énekeltek a gyerekek a Mikulásnak, és be is lehetett ülni az ölébe, ahová Barna is bekéredzkedett. Annyira aranyos volt együtt a Télapóval! És végül a csomagot is megkapta. Edina és Judit nagyon szép Mikulást készített a gyerekeknek, ami csokimikulást és szaloncukrot rejtett. Gondolhatjátok, a szaloncukor rögtön a pocakban landolt.

Aztán otthon is folytatódott a Mikulással való találkozás, habár itt már csak a Mikulás által számára ott hagyott ajándékok fogadták. Az öröm határtalan volt. Ha jellemezni akarnám a Télapó által otthagyott ajándékokat, akkor azt mondanám, hogy "Verdásmikulás". Szerintem a képek önmagukért beszélnek. :-D

Késő estig ment a gyurmázás, a színváltós verdával való pancsolás, a mágneses könyv oldalainak átrendezése, a matricák elhelyezése a füzetébe.

A legaranyosabb pillanata a napnak mégis az volt, amikor a pancsi során, kezében a színváltós Villám Mcqueen-nel közölte, hogy "mondom a Mikulásnak, köszi a színváltós autót". Majd elolvadtam tőle. :-D Teljesült az egyik vágya. :-D

2011. december 4., vasárnap

Barnusról néhány szösszenet

Annyira kedves kismanó.

Este elalváskor odabújik mellém, simogatja az arcom, halkan súgja, hogy "anya", vagy "anya, simized a hátam?", és ölelget. Nagyon bújós. :-)

Szeret bókolni. És amikor ezt teszi, vékonyka egérhangon beszél, és közben annyira kedves arcot vág, hogy majd megzabálom.

Hatalmas dumás. Csak mondja és mondja ... Imádom az okfejtéseit. Ma ebéd közben pl. kifejtette, - apát nézve, hogy ha nagy lesz, akkor nagy lesz a füle, nagy a lába, és magas lesz. :-D De imádom, ahogy gondolkodik, ahogy összerakja a dolgokat, és ahogy azt elővezeti, előadja a véleményét. A memóriája pedig ... Na azzal nincs gond.

És a kedvenc képem Barnáról:


"Találkozás" Kata és Pötyi Mikulásával

Reggeli nyitogatás:

Délután pedig megérkezett Kata és Pötyi Mikulása is Barnához, illetve fordítva. A szöveg az volt, hogy szenilis és öreg a Mikulás, így a csajok csomagját hozzánk, a Barnáét pedig a csajokhoz vitte. :-D Volt nagy örömködés minden részről. Barna kapott egy Woody seriff textilbabát, szinte csak ez érdekelte - természetesen este ezzel is mentünk aludni -. De siker volt a Villám Mcqueen-es zokni is, és a gumicukor, ami a pocakban landolt villámsebességgel. :-D

A mai nap szövege pedig mindenre: "elfelejtettem". :-D

2011. december 3., szombat

"15 óra van, mennem kell"

Mi mással is kezdhettünk volna reggel, mint tasakbontással, illetve csokievéssel. Már nagyon profi benne. :-D

Mivel ma nagyon szép idő volt, kihagyhatatlan volt a karácsonyi falu megtekintése. Több mint 1 órát sétáltunk, és néztük a karácsonyi díszbe öltöztetett várost. Barna nagyon jól érezte magát, annyira, hogy simán megevett egy egész kürtöskalácsot, és még egy kis repetaként egy nagy adag frissen sütött burgonyaszirmot. :-D

A mai nap állandó szövege pedig: "15 órám van, mennem kell, dolgom van". :-D

2011. december 2., péntek

Találkozás a Mikulással

Ma reggel már tudta, mi a csízió, mert rutinosan nyitotta ki a kis tasakot, mely egy zöld békás hűtőmágnest takart, nagyon tetszett neki. De megkapta a verdás adventi naptárat is, amit tegnap elfelejtettem odaadni. Ez is nagy sikert aratott! És persze Edit adventi naptára sem maradt ki a sorból, ami pedig egy csoki hóembert rejtett! :-D Azt hiszem, jól indult a reggel!

És találkozott a Mikulással! Délután Mikulás partyra voltunk hivatalosak a munkahelyemre. Már 3. alkalommal látogattunk el ide, de most élvezte a legjobban. Féltem, hogy nem fogja kibírni, míg megérkezik a Télapó, de tévedtem. Nagyon szépen eljátszott. Ragasztott, kirakózott, de a legjobban a bilibo tetszett neki. Különleges és egyedülálló játék, melynél az alapvető kagylóforma teret enged a gyermekek képzelőerejének. Nagyon-nagyon élvezte! A legjobb, hogy kis barátnője is akadt, Niki személyében, akivel a bölcsiben egy csoportba jár. Annyira elvoltak együtt, hogy öröm volt nézni őket. Örülök, hogy ennyire szereti a gyerektársaságot és ilyen szépen eljátszik velük. A zenés műsort teljesen kihagytuk, mert Barna azt mondta, hogy "túl hangos", de azért a folyosón rázta magát rendesen. Majd jött a "hull a pelyhes fehér hó", aminek a hallatán végre helyet foglaltunk a teremben, és megérkezett a Mikulás. Hatalmas szemek lettek úrrá Barna arcán. Olyan csodálattal nézte a Télapót, le sem vette a szemét róla! És kérdezte, hogy "én is kapok csomagot?". Majd szépen kivárta a sorát, és annyira édesen átvette a Mikulástól a csomagot, teljesen egyedül, hogy majd megzabáltam. Iszonyatosan örült a csomagnak, szorította magához. Majd megkezdte a dézsmálását. Összességében jó buli volt! :-D