Strandoláááááááás!!!

Ha meleg, akkor strand. Ha strand, akkor Hódmezővásárhely. És nem csak szombaton, de vasárnap is. Szombaton hármasban, Edittel, vasárnap pedig apucival hármasban mentünk. Barna már annyira otthonosan mozog a strandnál, hogy a pénztárnál értük utol. Alig bírt magával, rögtön ugrani szeretett volna a vízbe.  Kipróbáltuk az összes medencét. Egyik nap az egyik, másik nap a másik volt a nagy kedvenc. Megállapítandó, hogy imád úszni. Ha így halad, akkor egyedül fog megtanulni úszni. Lábtempó jeles, kartempó jó (egyre ügyesebb, egyre nagyobb távot tesz meg karúszva). De imád velem is úszni, néha egyáltalán nem lehet "levakarni" a hátamról, vagy a hasamról, mert csak így hajlandó úszni. Ezeket az úszásformákat nagyon élvezi. Merülni is egyre szebben merül. Egyedül! Elleste a technikát, hogy nagy levegő, majd szépen folyamatosan merülünk a vízbe. Nagyon szépen megmeríti most már az arcát a vízben. Imád pörögni-forogni a vízben az úszógumival, és relaxálni, amikor a fejét lefekteti háton az úszógumira, és felemeli a lábát. A gomba medencében pl. van olyan rész, ahol annyira kicsi a víz, hogy hason és háton is szépen lefeküdt a medencében. Még a "gomba" alá is bement, mármint a nagy vízeső alá, ahol apuci "kaput" csinált a kezével neki. A kacsás medence is egyre nagyobb kedvenc. Edittel sakkozott is egyet, hisz van nagy sakktábla a medencék mellett. Megtanulta a bábuk neveit. A jövő sakkbajnokát tisztelhetem személyében. :-D Egyébként nagyon szépen eljátszott a strandon, abszolút le a kalappal a viselkedése előtt. A legnagyobb játék persze az volt, amikor a papucsainkból építettünk egy fűtőházat a vonatainak. Innentől kezdve mi nem is kellettünk, eljátszott a medencében ülve egyedül. Imádom! :-D De amiért még nagyon tündér volt az az, hogy elaludt a strandon. Igaz, a hasamon kezdte meg a szunyát, de a lényeg, hogy aludt. Meztelen! Éljen! :-D Büszke voltam rá, mert a hétvégén nagyon szépen evett. Mindig mondta, hogy éhes, és mit szeretne enni. Persze eleget is tettünk a kérésének. De ami abszolút kedvenc volt a strandon, az persze a Kaktusz jégkrém, és a jégkása. Megtalálta az összes ivókutat is, mindet ki is próbálta, és megmutatta Editnek, hogy kell belőlük inni. :-D

Strand után játszótér is volt, hisz egymás mellett vannak. Vittük ugyanis a futóbiciklit is magunkkal, így meg kellett mutatni Editnek a szuper pályát, ahol ő körbe-körbe szokott száguldozni. De ha már itt voltunk, a többi játékot is ki kellett próbálni. Nagy kedvence egy mászóvár, és egy hajó, amit be is vett a kis kalóz. :-D

És egy nagyon, de nagyon aranyos duma Barnától, amitől én lettem vörös.
A sztori a következő: Cukrászdában várunk a sorunkra, hogy végre megkaphassuk a fincsi citromfagyinkat. Előttünk egy nagyon szép lány áll, arca tiszta szeplő volt. Barna rámutat a nénire és ...
Barna: Anya, maszatos? 
Én: Nem.
Barna: Csokis?
Én: Nem. Szeplős.
Barna teli szájjal vigyorog. És szerencsére nem kérdez többet.

Ez a bejegyzés pedig álljon itt, mint utolsó feljegyzés. Kilépünk az internet világából, és megpróbáljuk nyilvánosság nélkül élni kis életünket. A döntésnek több oka is van, de úgy érzem, most jött el az idő, hogy Barna privát szférája tényleg privát szféra legyen.

Köszönöm mindenkinek, aki nyomon követte Barna - szerintem - eddigi klassz kis kalandokkal teli életét. Aki továbbra is kíváncsi ránk, tudja hol talál.

Viszlát!

A két bohóc

Barnánk általában nem egy nap van a névnapja/szülinapja, hanem egy 1 hétig. Kb. ennyi ideig szoktunk ünnepelni. Barna legnagyobb örömére! Így esett, hogy hét elején is buliztunk, és ma is. :-D

Kinga és Nonó látogatta ma meg Barnát, és akkora bulit csaptak a kis lurkók, hogy mi csak ámultunk-bámultunk. Megállapítandó és előrebocsátandó, hogy ha ők ketten együtt vannak, akkor eszméletlen nagy bohócok. Mivel mindenki vevő a másik poénjára. Így esett, hogy volt popórázás, rocksztárkodás gitárral,  nagy hintázás, csizmás kandúrnak való felöltözés, fagyievős trambulinozás, sok-sok fornetti végigkóstolása, császárkarika karkötő készítése/elfogyasztása, meseolvasás, hason gördeszkázás. Szóval nagyon kacagós délutánt tudhatunk magunk mögött. :-D Szuper ajándékokkal is lett gazdagabb ismét Barna. Nonó (Kinga) mindig eltrafálja, hogy mi a jó játék. Nonótól kapta a Bogyó és Babóca memóriaforgó játékát, amit a mai napig imád, és minden nap kell vele szinte játszani. Szerintem ugyanerre a sorsra fog jutni az "Ügyes boci" játék, amit most kapott. A készletben 60 különböző tárgy található, melyet a formájukról kell tapintva felismerni. Hogy senki se leskelődhessen, a készletben két bocimaszk található. Ha ezt felteszik, csak a kezekre hagyatkozhatnak a gyerekek.  Előre látom, hogy szuper nevetős délutánok várnak ránk. Persze a nagy kedvenc sem maradt el, vagyis Thomas, aki matrica és kártya formájában lepte meg Barnát. És a kedvenc édessége sem maradt el, vagyis a gumimaci rengeteg. Kapott egy szuper spriccelős játékot is, amit este ki is próbáltunk, így nem részletezem, mennyire úszott a fürdőszoba. Ahogy előre megjósoltam! :-D Egyébként este a következő kérdés hagyta el Barna száját: "Holnap is jön Nonó?"

Egy édes kép, hogy ki az úr az ágyban. Kiskománk csupán ennyire tud kitúrni a 200x180-as ágyból. :-D

Reggeli szösszenet:

Bevertem a lábam a trambulinja lábába. 

Én: A manóba! Anyuci nagyon beverte a lábát, fáj.

Barna: Akkor jól elverem a trambulint! 

Egy lélegzetvétellel később:

Barna: Anyuci, beverem én is a lábam, és akkor együtt fog fájni, jó!

Imádom, hogy ilyen együttérző. :-D

Papucsban

Barna megkapta élete első igazi papucsát. És 25-ös méretűt! Hirtelen nagyon sokat nőtt a lábunk, hála az égnek. Már kezdtem aggódni, hogy pici lábbal fog felnőttként hódítani. :-D Szóval a papucs. Imádja! Tud benne sétálni, futni, habár néha leesik a lábáról, akkor jót kacag, fut vissza a papucsért, visszaveszi és szalad tovább. :-D

A mesekönyveket imádja, falja. Reggel úgy ébredünk, hogy Panka és Csiribí mesét olvasunk, este szintén úgy fekszük le, hogy a tündérek történeteit olvassuk. Egy olvasás után elmondja az egész történet, és szépen tanulja belőle az újabbnál újabb szavakat. :-D

Érdekes mód este, fürcsi előtt van az az időszak, amikor le tudunk ülni játszani. Tegnap például kirakta a névnapjára kapott Thomas-os kirakót. Nem egyszer, hanem háromszor. :-D Aztán jött a Bogyó és Babóca memóriaforgó, játszottunk még formafelismerőset, és bevásárlósat. Ilyenkor annyira nyugodt! Imádom! Egyébként egyedül nagyon szépen eljátszik, egyre többet, és főleg vonatosat. Szeretem benne, amikor vegyíti a meséket, pl. a Thomasos mesében felfedezhető a Toy Story mese figurái, vagy épp a Verdás mesét ötvözi Thomassal. :-D

Szeretem, hogy tudja, mi a jó és mi a rossz. Nagyon elkeseríti, amikor mondom neki, hogy rosszul viselkedik, ilyenkor mindig jó akar lenni. Még mindig nagyon szereti a pozitív megerősítést, a dicséretet, hogy ügyes és szépen viselkedik. :-D

Egyre többet szoktunk az oviról beszélni. Tegnap a következő elmélkedés pattant ki a fejéből: "Anya, nekem kisautó lesz a jelem az oviban. Beszéltél ma Zsuzsival és Ritával? Találkozunk velük?" :-D A bölcsit már nagyon kinőtte, jó lenne, ha már ovis lenne, de majd hamarosan.

Esti kedvenc megmozdulása és szövege Barnának:

Barna: Anya, gyere ide, adok puszit! (Ilyen még nagyon nem volt!)

Megkaptam a puszim, elolvastuk az esti mesét:

Én: Barna adsz puszit?

Barna: Már adtaaaaaam! :-D (De azért kaptam még sokat. Hát még ő!)

Az elslő ovis szülői értekezlet

Belegondoltam, hogy szinte nemrég volt, amikor az első bölcsis szülői értekezletre mentem, most pedig, már túl vagy életem első ovis szülői értekezletén is. Hihetetlen! Még most sem nagyon tudom felfogni, hogy Barna szeptembertől ovis! Annyira kicsi még! Az én pici fiam! :-D

A szülői értekezlet után még mindig azon a véleményen vagyok, hogy jól döntöttünk, amikor a Toldy utcai óvoda mellett tettük le a voksunkat. A csoportban 22-en lesznek, 11 fiú és 11 lány. Ennél jobb nem is lehetne, szerintem. 2 szuper óvónénit kaptunk Zsuzsi és Rita személyében, és egy tündéri dadus nénit, Erzsike nénit. A szülői közösség is összetartó - ha lehet ezt így mondani egyszeri találkozás után -, hisz rögtön megegyeztünk abban, hogy júliusban nekiállunk, és kifestjük a gyerekek csoportszobáját, hogy szeptembertől egy nagyon szép kis "kuckójuk" legyen, habár most is nagyon hangulatos a mesesarokkal és a galériával. Maga az ovi kétszintes, mi az első emelet első szobájában leszünk. Az emeleten 3 csoportszoba van, és egy kicsit hátrány, hogy 1 fürdőszoba van az emeleten, ami viszont nyáron felújításra kerül. Hurrá! Lesz ovis pólónk is, így hogyha majd kirándulni mennek, akkor nagyon jó lesz az összkép. 

A beszoktatás is két részletben fog történni, hiszen ha 22 anyuka és gyerek lenne egyszerre bent a csoportszobában, akkor nem lehetne megmozdulni. Mi augusztus 27-től indulunk, délelőtt bemegyünk az oviba, ismerkedünk, játszunk, és majd szeptembertől lesz éles a dolog, anyuci nélkül.

Egyébként úgy tűnik, Barna lesz a 3. legidősebb gyerek a csoportban. A jele pedig kisautó lett, ahogy kértük. :-D

Sikerült megismerkednem egy anyukával is, akinek a kisfia Levente. Nagy "verdás" ő is, így gyorsan telefonszámot is cseréltünk, és megegyeztünk, hogy nyáron összehozzuk a fiúkat, hogy ők már haverként érkezzenek a oviba. 

Nagyon-nagyon várom már, hogy reggel együtt jöjjünk "dolgozni", és együtt menjünk haza. Ennyivel is több időt nyerünk egymásnak. :-D

Thomasos névnap

Barnának szuper napja volt. Hisz ő volt az ünneplés tárgya.

A buli a bölcsiben kezdődött, ahol ugye mindenki felköszöntötte, ő pedig megvendégelte a kisapjtásokat.

Otthon aztán - pontosabban a ház előtt - indult az ereszd el a hajam party. Az időjárás érdekes szerepet játszott, mert vagy esett az eső, ami elől a fák alá rejtőzködtünk, vagy sütött a nap, akkor pedig ment a biciklizés, a verseny, a motorozás, szóval a jó kis móka. Barna édesen felköszöntötte kis Barnust, kis Barnus tesója, Gabi pedig Barnát. Mi mást is kaphatott volna, mint Thomasos kirakót. Nagyon örült neki. A piskótatallér pedig azon nyomban a pocakban landolt. :-D

Kata és Pötyi is felköszöntötte kismanónkat, akiktől szintén Thomas-os csomagot kapott, hisz volt benne Thomasos színező, Thomasos zokni, Thomasos cukorka, és a nagy kedvenc, a gumicukor. Ez a csomag is nagy lelkesedést váltott ki Barnából. :-D

És itt még mindig nem volt vége az ajándékosztásnak. Hisz jött Juci mama és Józsi papa ajándéka, és a mi ajándékunk. Ismét gazdagodott a vonatos készlete Barnának. Édespofa volt, mert mondtuk apucival neki, hogy csukja be a szemét, nem kukucskálhat, majd szólunk, ha megnézheti mit kapott. És amikor végre kinyithatta a szemét, volt nagy öröm és ugrándozás, hisz megkapta a Thomasos vonatpálya síneket, hozzá házikót, és Spencer-t, a vonatot. Imádom, amikor csillog a szeme, mennyire tud örülni. Indult is a vonatozás.

Edit sem maradt ki az ajándékosztásból. A futóbiciklit ugye már jó ideje megkapta, de egy másik új kedvencét rejtette a csomagolás, mégpedig Berg Judit könyveit, Panka és Csiribí történeteit. Ez a könyv most kiütött mindent nálunk. Este alig lehet letenni a könyvet, mert kéri a következő mesét. Éljen! Az almás kölyökpezsgő sem maradt el a buliból, ment a nagy koccintgatás.

De nem csak tőlünk kapott ajándékot, hanem a napocskától és az esőtől is, mégpedig egy csodaszép szivárványt, amire rögtön azt mondta Barna, hogy "Bogyó és Babóca". :-D

Cica a biciklikosárban :-D

Ha vasárnap, akkor Borbála Fürdő. Ha Borbála Fürdő, jó buli. Barna igazi vízipocok lett. Egyre ügyesebb a vízben. Szépen kartempózik, lábtempózik, kisebb távot leúszik egyedül, saját maga lebeg a vízen, és ma még saját magát meg is merítette. A kedvence a melegvízes medence. De imád velem még mindig a nagy vízben úszni. Annyira, hogy a hátamon lovagolva úszok vele. Vagy pedig elöl kapaszkodik a nyakamba, és így úszunk. Mindez röhögésbe fullad, ha apuci mögöttünk úszik, és "cápát" játszik. :-D

Meglátogattuk Dundi mamát is, akit szépen felköszöntött Barna a születésnapja alkalmából. Majd jött a jó kis muri. De nem mamával ám, hanem a két kiscicával, akik nemrég születtek. A legjobb, hogy még vadócok voltak, amikor odamentünk, de kismanónk megszelídítette őket. A kiscicák folyamatosan mentek Barnához. A fekete-fehér kiscica annyira szelíd lett, hogy még a futóbicikli kiskosarában is megutaztatta kiskománk. :-D Segített mamának cseresznyét is szedni, fogta a létrát rendületlenül, nehogy mama leessen róla. Aztán megrótta mamát, aki a ház tetején állva szedte a cseresznyét és kiszakadt a táska, így a fejére potyogtak a cseresznyék. :-D És persze a párnacsata sem maradt el.

Nem mellesleg megtanult egyedül fejen állni, úgy, hogy mi nem is mutattuk meg neki. És hol máshol tanult volna meg fejen állni, mint az autóban. :-D Egyébként az autóban a kedvenc helye mostanában a kalaptartó. :-D

A legjobb barát: a dinnyeárus

Szuper időben szuper helyen. Vagyis Csongrádon, Körös-torokban. Nagyon élvezte Barna. Belement a Tiszába, iszapozott, a keverőgépébe folyamatosan locsolta a vizet, futóbiciklizett, fagyizott, hintázott. A nagy kedvenc egy kör alakú, körbe-körbe forgó hinta volt, amit nagyon gyorsan kellett körbe-körbe forgatnunk, mert az nagyon jó buli volt. Kicsit sem szédült ám utána! :-D

Voltunk piacon is, hisz szükségünk van dinnyeutánpótlásra, mert olyan nem létezik, hogy nálunk ne legyen dinnye. Találtunk egy bácsit, aki épp akkor vágta fel a dinnyét, így rögtön mentünk is és szemügyre vettük az áruját. Kérdeztük Barnát, hogy melyiket vegyük meg, és ő természetesen nem a negyed dinnyét szemelte ki, hanem a fél dinnyét. Persze, hogy azt vettük meg. Barna pedig nagyon édesen lepacsizott a bácsival. És hozzá nagyon nagyot mosolygott. Majd megzabáltuk. :-D Persze ő pakolta a kosárba a krumplit is, valamint a zöldborsót, egyesével. Kicsit sem tartott sokáig a vásárlás! :-D A lángosevés sem maradt el, és a galambetetés sem! :-D

És mindezen programokon a legújabb világító szandáljában vett részt. Mert bizony, kapott egy szürke szandált, tigrissel az oldalán, ami egy kis ponton világít, amikor lép. Imádja!

Hízeleg

Hízeleg. De valami hihetetlen édes módon. Odabújik, átöleli a lábam, amikor lehajolok hozzá, szorosan átkarolja a nyakam, puszit ad, megfogja az arcom és közli, hogy "anya, én szeretlek!". KO vagyok ilyenkor! Ha valami "rosszat" tesz, akkor rögtön "bocsi", de valami hihetetlen édes hanglejtéssel, "ne haragudj, tudod, szeretlek". Jajjj nekem! :-D Esténként pedig, amikor elalszunk, mindig azt mondja, hogy "anya, fordulj felém", ma pedig még azt is megkérdezte, hogy "anya, összeölelkezünk?". :-D

Ráadásul egy költő veszett el Barnában. Pontosabban meseíró. A Thomas-os mozdonyokkal és még néha a Verdás autókkal komplett meséket játszik el, történeteket talál ki, mesél, mesél, mesél. Annyira édes! :-D

Új kedvenc könyvünk Panka és Csiribí tündérkék meséi, vagyis Berg Judit könyvei. Fantasztikusan arany történetek, aranyos szereplőkkel. Nagy tetszik Barnának! :-D

Kapott egy Toy Story-s holdhomokos készletet, amivel nagyon sokáig szemeztünk, mert féltem, hogy addig fogja érdekelni, amíg hazavisszük, kipróbálja, és kész. Tévedtünk. Azóta is minden nap előveszi, készíti a Buzz figurákat, Zurg császárt, a kis űrlényeket rendületlenül. Klassz játék!

A futóbiciklivel pedig  kétkeréken száguld. Lábbal szépen belendíti magát, majd felteszi a lábát a vázra, és már gurul is kétkeréken. :-D

Az Intersport előtti trambulint is sikerült kipróbálnunk, ahol 2 csajszival hatalmas bulit tartott Barna. Hatalmasakat ugráltak, iszonyatosan magasra, körbe-körbe rohangáltak, békát és kengurut utánoztak. Jó buli volt! :-D

És csodák csodája, még egy játszóházba is bekéredzkedett, Angélához, ahol jót játszottak, majd a szememre vetette, hogy én nem voltam vele. Hoppá!

És elkészült az utolsó bölcsis csoportfotónk is. Több beállítást készítettek, mégis csak egy fotóból választhattunk, ráadásul pont azt kaptuk meg, amin Barna épp a "mérges" képét mutatja. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy meg van örökítve a jó kis bölcsis banda. Szép emlékeket fog majd remélhetőleg idézni Barnában, ha nagyobb korában ránéz. 

Vásárlás Dundi mamával

Barna a legjobban a szabad levegőn szeret enni. Így a reggeli lángosunkat is így fogyasztottuk el, amit egy kiadós úszás követett a Borbála fürdőben. Már megvan a karcsapás, lábtempó egyszerre, imád velem a nagy vízben úszni, apával pedig mi mást is csinálhatna mást, mint csocsózik. A gyerekmedencében simán hátravágja magát, és lebeg a vízen, mindenféle segítség nélkül. Eszméletlen ügyes! És ma végre sikerült beleültetnem az úszógumijába, mint egy fotelba. Imádta! Pláne, amikor rájött, hogy így olyan, mintha autóversenyző lenne, akit persze iszonyatos sebességgel tologatott apuci. :-D Jó buli volt, nagyon elfáradt.

Voltunk dinó kiállításon is, amit nem tudok eldönteni, hogy tetszett manónak vagy sem. Megnézte, kérdezett több dolgot, mi meséltünk neki, de ennyi. Szerintem nem hagyott benne mély nyomot, de jó program volt ez is.

Dundi mamával pedig elment Barna vásárolni, mert ugye jön a névnapja, és mama megígérte manónak, hogy megveszi azt a játékot, amit szeretne. Megállapítandó: nem szabad őket együtt elengedni vásárolni. Még jó, hogy mi is ott voltunk, mert Barna amilyen nagy dumás, mamát nagyon meg tudja dumálni. Az egész játékboltot megvette volna neki mama, ha hagyjuk. De végül ismét egy Thomasos játékszettet választott, így most már van ingó-bingó hídja. :-D A boltban egyébként kipróbált minden nagyobb járgányt, így egy gokartot, és egy utánfutós traktort, amivel úgy ment a sorok között, balra-jobbra kanyarodott, mint egy igazi kis versenyző.

Hódmezővásárhelyen egyébként ellátogattunk a Népkerti játszótérre is, ahol van egy kimondottan kisebbeknek kialakított versenypálya, így aztán róhatta sebesen a köröket a futóbringáján. Imádta! Olyan volt, mintha egy motorversenyt néznénk, csak úgy kapkodtuk a fejünket. :-D

Vadasparki séta

Ma is szuper kis programot találtunk ki. Kettesben ellátogattunk a Vadasparkba, ahol Barna nagyon érdeklődő volt. Futóbringáján szépen gurult egyik állattól a másikig, és most nagyon kíváncsi volt, sokat kérdezett, sokáig nézett egy adott állatot. Nagyon tetszettek a szurikáták, ahol végignézte, ahogy a kisállat szétmarcangolt és elfogyasztott egy kisegeret. Egyszerűen nem tudtam innen elvonszolni. Tetszett neki az óriás teknős, aki rögtön odacammogott hozzánk, és Barna szemébe bámult. Imádta a nyuszikat. Az állatsimogatóban szépen sorra megfogta a nyuszikat, felemelte, megdögönyözte őket. Miután a nagy nyuszikat megtornáztatta, a kisnyuszik már sorban álltak Barna előtt, hogy őket is felemelje kismanónk. :-D Bejöttek a "dobolós" madarak, és a majmok is. Nagy kacagást váltott ki Barnából a sörényes hangyász, nagyon viccesnek találta őket. A pingvinek is teljesen elvarázsoltak bennünket, nagyon édesen úsztak a hátukon. Egy pingvint sikerült is hazahoznia Barnának, de az ajándékboltból. :-D Még egy kis esőt is kaptunk a nyakunkba, amit nagyon élveztünk, jutalmul kaptunk egy kis nasit. 

A futóbringájára egyébként ma szereztünk egy kosarat, mivel ma ahogy elmentünk egy biciklibolt előtt, közölte, hogy szeretne egy kosarat a bringájára, ahova tenni tudja az innikéjét. Azóta csak tele kosárral bicajozunk. :-D

Kiválasztotta továbbá a névnapi ajándékát, mivel ma ahogy a Cora-ban jártunk, rácuppant egy Thomas-os "pályára", ami haza is jött vele. Ugyanis Barna csak azokkal a játékokkal játszik, amiket ő választ. De tényleg! :-D Aztán mivel kreatívak vagyunk, a verdás 10 versenyautót kilövő pályáját kineveztük a Sodor szigeti fűtőháznak. Imádta Barna! :-D

Meg kell, hogy állapítsam, imádom Barna dumáját. Szépen, érthetően, választékosan beszél, és vicceseket mond. Ma pl. már a sírás határán voltam, mert a héten semmit nem sikerült elintéznünk, amit akartam, így Barna odajött hozzám, simogatta az arcom, és közölte, hogy "anya, ne legyél szomorú, ne szomorkodj". Rögtön jobb kedvre kerültem. Lefekvés előtt is nagyon komoly beszélgetést szoktunk folytatni. Néha úgy érzem, hogy Barnával értelmesebben el lehet beszélgetni, mint egy felnőttel. Remélem felnőttként is ilyen jó dumás lesz. :-D

Piacozás

Mivel már elég régen voltunk együtt a piacon, ma sort kerítettünk rá. Nagyon élvezte Barna, nézelődött, huncutkodott a kofákkal. Sikerült nagyon finom görögdinnyét vásárolnunk, a krumplit ő pakolta a szatyorba, a sárgarépát is. Élvezte nagyon a vásárlást. Meg is reggeliztünk, fincsi lángos landolt a pocakunkba, amin osztoztunk az éhes galambokkal is, mivel megleptek bennünket. Barna szépen csücsült a "virágok között", ette a lángost, közben pedig etette az éhesebbnél-éhesebb galambokat, akik annyira közel furakodtak hozzánk, hogy majdnem ők csipegettek a lángosunkból. Barna kedvence mégis egy csóka volt, aki szintén betársult a kaját kunyizó madarak közé. Meg is mozgatta a madarakat, mert kaja után jól megkergette őket. :-D

A fáradhatatlan "kisbeteg"

Ma egy percünk nem volt unatkozni, mert mindig mentünk és mentünk.

Kezdtünk a doktornéninél, ahol akkora meglepetést okozott Barna, hogy csak ámultam. Szépen bement a doktornénihez, leült a vizsgálóasztalra, és már húzta is fel a pólóját, hogy jöhet a sztetoszkóp. Majd szép nagyra tátotta a száját, kérés nélkül. Ezért kapott matricát és császárkarikát is, én pedig megkaptam a legszebb bókot, hogy Barna nagyon szépen és választékosan beszél. Ez jó érzés a lelkemnek, pláne, hogy nem ő volt az egyedüli, aki ezt mondta. :-D Egyébkén egész hétre kiírtak bennünket, mivel piros a torkunk és folyik az orrunk. De a kedvünk határtalan, hála istennek!

Bementünk a bölcsibe is, mivel csoportfotózás volt, és nem szerettem volna, ha erről lemarad kismanónk, Hisz ez az utolsó bölcsis képe. Ahogy meglátták a kiskomák, rohantak Barnához, és ölelgették, puszilgatták. Én még ilyet nem láttam! Hihetetlen örültek neki! A csoportfotón ismét az első sorba kerültünk az alacsony méretünk miatt, de legalább jól fog látszani a csintalan kis vigyorral az arcocskáján. :-D

Az ovinkat is meglátogattunk, ahol sikerült Rita óvónénivel lezsírozni, hogy a kisautó legyen Barna jele, hiszen ha már három évig ovisok leszünk, akkor muszáj valami pasis jelünknek lenni. Rögtön megtalálták a közös hangot, és Barna be is mutatta Móka Miki énjét. Hiszem, ill. remélem, hogy jó lesz szeptembertől ebben az oviban manónak.

A munkahelyemre is bementünk, ahol ismét szemügyre vettük a nyuszit és a patkányokat. Csajozott is, pörgött a székemben, mivel ezt imádja. 

A belvárosi sétát egyébként futóbiciklivel tette meg Barna, mivel e járgány nélkül sehova nem megyünk. Nagyon szépen közlekedik vele, szépen betartva minden szabályt.

És ma még vonatoztunk is, azaz villamosoztunk. Utaztunk Thomas-szal és az Akcióvonattal is. :-D

Ha a bölcsi hív ...

... az nem jelent jót. Barna már tegnap óta köhög és folyik az orra, és kicsit kedvetlen. Elmentünk ugyan reggel a bölcsibe, de szinte egész nap csak a telefonomat néztem, hogy mikor fog megszólalni azzal a hírrel, hogy Barna belázasodott. Nyertem! Délután 1-kor megjött a hívás, Barna lázas, sír, engem kér. Épp hűtőfürdőt adott neki Judit, így rohantam is érte. Barna nem arról híres, hogy beteg, hanem inkább elfárad. Csak azért szabadságolja magát, hogy itthon feltöltődjön és aztán menjen minden a megszokott rend szerint. Néha rá is ráfér a szabadság. :-D

Lefolytattunk egy komoly beszélgetést is Barnával, miszerint "mi szeretne lenne, ha nagy lesz". Barna vigyorog, és közli, hogy "ki fogok dőlni". Nézünk rá értetlenül, mire közli, "mint apa". Na ekkor világos lett a helyzet. Ha apa fürdeti, az rendszerint egy hatalmas bohóckodásba fullad. Apucival azt szokták játszani, hogy apuci ül egy kis széken a fürdőben, majd egyszer csak hátradől. Ennek eredménye egy iszonyatosan nagy kacagás. Hát nem édes? :-D

De azért anyuci is kreatív, mert vonatos pirítóst készítettem neki. Kifaragcsáltam a kenyérből egy Thomas-t, ami hatalmas sikert aratott kismanónknál. :-D

Mártélyi kalandpark és vonatozás

Mivel ma sütött a nap, egyértelmű volt a kinti program. Mivel kedvenc helyünk Mártély, így úti célul is ezt választottuk, hisz a hely gyönyörű, Barna futóbringázhat, játszóterezhet, sétálhat. Szuper jó ötlet volt! Barna ahogy kiszállt az autóból, már neki is lódult. Felfedezte a terepet. Nagyon élvezte a hatalmas teret, ahol tényleg bringázhatott szabadon. Élvezte a "dimbes-dombos" részeket a fák között, ahol igazi "terepmotorosként" használta a bringáját. Mint egy kis versenyző. :-D És nagyon bejött a "kalandpark" is, ahol először voltak olyan mászórészek, hidak, amiket nem akart kipróbálni, mert hát ugye félt. - Nem tudom, mi volt jobb, hogy nem félt, vagy hogy most félt. Az eszem tudja, hogy az a jobb, ha fél, mert tudja, a tetteinek milyen következményei lesznek, vagyis értelmileg felfogja ezeket, de nagyon rossz látni, hogy nem mer megtenni olyan dolgokat, amiket eddig gond nélkül megtett. Brrrrr. - Apuci kreativitásának hála azért sikerült mindent kipróbálni, bevetve a Thomas mese néhány epizódjelenetét, mint pl. az ingó-bingó hidat. :-D

Vonatozni is vonatoztunk, de otthon, a lakásban. Hatalmas vonatpályát építettünk, amit Barna néha átrendezett, majd ismét apuci kreativitásának hála sikerült egy jó hosszú meredek vonatpályát építenie, illetve egy ingó-bingó hidat is. :-D

A fürdéseket mostanában előbbre kellett hogy hozzuk, mert Barna 8 után már semmire sem képes. Így 7 körül általában megpróbálunk fürcsizni, és utána még játszani. Fürcsi után azonban megjön az étvágy. A ma esti vacsora pl. a következő volt, rántott húsi, 1 banán, 1 alma. És még egy kis nasi is. :-D

Hídi vásárban

Ha Szeged, és május, akkor hídi vásár. Minden évben program nálunk a hídi vásárba való ellátogatás. Most is nagyon élveztük, sikerült megint találkozni a gólyalábon lépegető vásári szórakoztatókkal, akik kicsit hangosnak bizonyultak, mivel Barna befogta a fülét, aztán áttunk régi magyar harci díszbe bújtatott néniket és bácsikat. Szépen nézelődött végig apuci nyakában, ahol még egy citromfagyit is elnyalogatott, apuci hajára egy kis "zselét" csepegtetve. :-D A szokásos kürtöskalács evést is megejtettük, és Editnek is sikerült egy szuper klassz vásárfiát beszereznünk. :-D Barna nem kért vásárfiát, legalábbis tárgyi ajándékot nem. Ő ugyanis inkább ugrálni szeretett volna. Így esett, hogy megint "befogták", és hatalmasakat ugrált a trambulinon. Majd kisvonatot is vezetett, és még egy hatalmas ugrálóvárat is bevett, igaz, egy kis felnőtt segítséggel. Szóval jó buli volt!

Délután Dundi mama szórakoztatta Barnát, aki egy háromkerekű, kezdetleges gokart szerű autóban rótta a köröket az utcában. Alig lehetett kiimádkozni a járműből. Mamát pedig folyamatosan szórakoztatta a kis dumaládánk az utolérhetetlen szövegével.

A minap megállapítottuk, hogy megjött Barna félelemérzete. Eddig ugye soha semmitől nem félt, én bizonyos helyzetekben frászt kaptam, hogy nem fél kiskománk adott helyzetben. De változás történt! Kezdődött a nagy biciklijével való esésével. Nem esett el, inkább csak megdőlt, de a lényegen nem változtat. A minap is, kérte, hogy a futóbiciklivel való nagy tekerés után kérte a nagy biciklijét, aminek az eredménye egy kis hiszti lett, hogy ő leesik a járművéről, és minden egyes bukkanónál leszállt, átgurította rajta a biciklit, majd visszapattant, és így tovább. Így már nem megy fel a magas várba a játszótéren, nem csúszik le a nagyon-nagyon magas csúszdáról, nem ül rá a nagy biciklijére. Nem tudom, hogy ennek örüljünk vagy ne, de tény, hogy nem ártott már egy kis félelemérzet Barnának. Az új futóbiciklije azonban szuper, még a belvárost is meghódítottuk, ahol a kedvenc szobránál pózolt nekünk. :-D

Bölcsis gyereknap

A bölcsiben ismét buli volt, mégpedig gyereknapi buli. Szuper jól éreztük magunkat! Rengeteg program volt, amiben Barna mind részt vett. Lehetett trambulinozni, gyurmázni, nyakláncot fűzni császárkarikából - a legjobb persze az volt, hogy a remekművet meg is ette Barna -, lehetett kutyusokat simogatni. Nagy szám volt a vattacukor, mint mindig. A tombolán is rengeteg szuper dologgal lett gazdagabb Barna, hisz nyert könyvet, plüss figurát, labdát, kreatív készletet. :-D

Otthon tovább folytattuk a bulit, hisz apucival ma mondtuk ki 10 éve a boldogító igent, így volt mit megünnepelni. Volt fini torta és pezsgő, persze kölyökpezsgőt, amiből Barna ivott a legtöbbet.

 

Barna tőlünk is kapott még egy kis apróságot gyereknapra, mégpedig egy Miki egeres társasjátékot, amit végig is játszottunk, és egy kis gumimacit. Apucit is kioktatta a társasjáték rejtelmeivel, és válogatott neki is gumimacit. :-D

Tegnap egyébként annyit biciklizett délután, hogy reggel közölte: "túl fáradt vagyok, hogy biciklivel menjek a bölcsibe, menjünk autóval!". :-D Nem mellesleg a tegnapi futóbringázás eredménye, hogy megtanult két kerékkel közlekedni. Rájött, hogy ha begyorsítja a bringát, és ezt követően felteszi a lábát az arra kijelölt helyre, akkor két keréken gurul. És még csak 3 éves! :-D

Futóbringás büszkeségünk!

A futóbringa nagyon jó buli kismanónknak. Tegnap délután bölcsi után hatalmasat bringázott. Voltunk játszótéren, elmentünk boltba, és még egy hatalmas sétát is tettünk a Vértó körül. Megnéztük a villamosokat, amik ugye Barnának vonatok,  feltérképeztük a környéket. Még liccs-loccs-poccs-ot is játszottunk, mert ugye bele kell menni minden utunkba kerülő pocsolyába. A gond csak az volt, hogy nem gumicsizma volt rajta, így a mondás az volt, ha felemeli a tócsa felett a lábát, akkor belemehet. És ennek következtében meg is tanult szépen egyensúlyozni. :-D Ennek örömére meg is beszéltük, hogy ha jó idő lesz, akkor a bölcsibe együtt fogunk biciklivel menni, ki-ki a magát "hajtva". :-D

Így is lett. És nagyon-nagyon büszke voltam Barnára. Felvette szépen a bukósisakját, ami neki gördeszkás sisak, majd szépen mellettem haladva, elbicikliztünk a bölcsibe. Megbeszéltük, hogy csak akkor indulunk neki az útnak, ha szépen szót fogad, ha megkérem, akkor megáll. És tényleg! Szépen megállt minden útkereszteződésnél, szétnézett, hogy jön-e autó. Tudta, hogy merre van a bölcsi, de azért néha instrukciókkal ellátva szépen fordult  balra-jobbra. És végig vigyorgott, mesélt, és közölte, hogy "anya, ez jó buli, együtt biciklizünk!". :-D

Felvették! :-D

Hát eljött ez a pillanat is! Megérkezett a hivatalos levél a Toldy utcai óvodától, hogy szeptember 1-jétől szeretettel várják kismanónkat a kiscsoportba! Ugyan nem hivatalosan már volt tudomásunk ezen jó hírről, de a levél ezt az információt teljesen hivatalossá tette. Éljen! :-D

Barna a legutolsó biciklis  "esése" után nem igazán volt hajlandó rápattanni a járgányára, így kicsit gondolkodóba estünk. A kerékpárját tudja hajtani, fel- és le tud róla szállni gond nélkül, de ugye nem éri el a lábával a földet. Nem volt célunk, hogy idén megtanuljon biciklizni két keréken, mert ráérünk arra még, a lényeg az volt, hogy kapjon kedvet a biciklizéshez! Ez sikerült is, imádja a kerékpárját, és nem is akar kisebbet! DE! Kerianyunak köszönhetően ma egy kerékpár boltban kötöttünk ki, ahol kismanónk kiválasztotta a saját futóbiciklijét. Mert nagyon vágyott rá! Főleg, hogy minden kispajtija ilyennel közlekedik mostanában! Nagyon édesen kipróbált több futóbringát is, majd egy narancssárga mellett döntött, amire választott egy kék, napocskás csengőt is! A zuhogó esőben ki is próbálta! Az edzést pedig ezt követően a lakásban folytatta. Megbeszéltük, hogy ha jó idő lesz, akkor ezzel mehet a bölcsibe, én pedig addig majd mellette biciklizek. Így legalább a közlekedési szabályokat is gyakoroljuk! Egyébkén nagyon ügyesen mozog a járgánnyal, hiszen az egyensúlyérzékünkkel nagyon nincs gond. :-D

A biciklivásárlás rádöbbentett, hogy milyen apró termetű Barna. Pontosabban annyira nem, mert ugye 94 cm magas, ami azért nem annyira alacsony, és kb. ilyen magasak a kortársai is a bölcsiben. De a futóbicikli, amit kinézett kerianyu pl. nagy volt neki, csak lábujjhegyen tudta hajtani, és mondta is, hogy erről le fog esni. Aztán ugye amivel hazatávoztunk, nagyon bejön neki, de pl. az a legkisebb méretű futóbringa, aminek a nyerge és a kormánya is magasítható tovább is. Remélem azért lesz akkora magas, mint mi. Szurkolunk neki nagyon! :-D

A dinnyeőrület még mindig tart, de mivel nem tudtunk szert tenni finom görögdinnyére, így egy sárga mézédes dinnyét kínáltam fel Barnának. A felét meg is ette a legnagyobb szerencsémre. Nem lesz a nagy kedvence, de a lényeg, hogy nem zárkózott el attól, hogy megkóstolja. Büszke vagyok rá, mert azért egyre több mindent megkóstol, és ami ízlik neki, abból kanalazik is rendesen a pociba. :-D

Május közepe van és ...

... reggelente még mindig a "karácsonyos George" (Bajkeverő majom) mesefilmet kell néznünk. Ugyanis bölcsi előtt mindig van egy kis mesenézés engedélyezve. Nem tudom már hányszor láttuk, de az egész család kívülről fújja a bájos karácsonyi történetet. Remélem azért hamarosan magunk mögött tudhatjuk ezt a szokást. :-D

Lego kiállítás és pókemberes joghurt

Ha már Szegeden lego kiállítás van, akkor menjünk! Barna nem nagy lego-s, habár van duplo lego-ja, nem igazán érdekli. Évente kb. 2 alkalommal legozik, de akkor hatalmas tornyokat, építményeket készít. De úgy voltunk vele, tegyünk egy próbát, hátha kedvet kap majd eme játékhoz. Amikor megérkeztünk, hatalmas szemekkel nézte a hatalmas szobrokat, amik a szeme elé tárultak. A nagy kedvencek egyértelműen a Toy Story mesehősök voltak, Woody és Buzz. Na innen hat lóval is alig tudtuk elvonszolni. Tetszett neki az oroszlán is, aminek a szájába betette a pici fejecskéjét. A legjobb, hogy igazi oroszlánbőgést hallatott az állat. Bejöttek a vonatok is, de nagyon zavarta, hogy nem tud velük játszani. Megtaláltuk a "verdás részleget" is, ez is nagy örömforrás volt. A mozgó, hangot adó építmények szintén tetszettek Barnának, főleg, ha ő tudta mozgásba hozni őket egy piros gomb segítségével. Minden beindult kismanónk kezei által. :-D De a kiállítás végére azért megállapítottuk, hogy Barna ezután sem lesz egy nagy lego-s.

Megemlítendő, hogy befejeztem a Barna kedvenc ételeinek az elkészítését. Ugyanis már a fülünkön folyik ki a sok rántott hús, makaróni és fasírt. Úgy voltam vele, ha a bölcsiben hajlandó megenni mindent, megkóstolni mindent, akkor ezt ideje itthon is bevezetni. Vasárnap délben rakott kel volt az ebéd, amit nem akart befalatozni, de az asztal közepén ott virított a finom süti, amire viszont rá akart startolni Barna. A mondás az volt, ha eszik annyi kanál ebédet, ahány éves, akkor övé a süti. Még túl is teljesítette a feladatot, és befalhatta a finomságot. Így jött a képbe a pókemberes joghurt is, amit Barna saját maga vett a boltban. Este kérte, hogy megehesse a "pókemberét", így fel is bontottam neki, miután közölte, hogy nem kéri. A mondás most az volt, ha meg sem kóstolja, nincs Thomas-os mese. Egy falat után befalta az egész joghurtot. Haladunk! Amit soha, de tényleg soha nem kell tukmálni Barnára, az a dinnye. Fogalmam nincs, hogy eddig hány kiló dinnyét evett meg már az idén, de nem keveset.

A legújabb kedvenc: Angry birds, egy vicces ügyességi reptetős játék. A számítógépén egy felnőttet meghazudtoló módon játszik eme játékkal. Szinte egy-két lövés, és már teljesítette is a feladatot, a malacok kipurcannak, aminek nagyon tud örülni. Imádom.

És végre fodrászkodhatott is, mert annyira megnőtt a fűfej komájának a "haja", hogy muszáj volt megnyírnia. :-D

Az új barát

Napok óta elfelejtem megemlíteni Barna új barátját, Fűfej uraságot. Már ültettünk ugye együtt virágot, amit szépen locsolt is, gondozta, és imádta, amikor előbújt a földből a szép virág. Innen jött az ötlet - na meg a hajvágás miatt is -, hogy kapott egy fűfejet. Első látásra szerelembe esett vele, azóta is folyamatosan öntözni, és amikor megjelentek az első "hajszálak", fűszálak, már fodrászkodni is akart vele. De megfogadta a tanácsunkat, és most épp bozontot növesztünk, amit később ő nyírhat meg. :-D

Ha már hajvágás, túl vagyunk ismét egy könnycseppmentes hajvágáson. Második alkalommal készítettem én a frizuráját, és nagy mázlimra még mindig elégedett a "kész termékkel". Egyre nagyobb fiú!

És ilyen az, amikor teljes lazulás van. Déli szunya közben.

A dinnyeőrület pedig tetőződik, mert elképzelhetetlen, hogy itthon ne legyen dinnye! Már feltérképezte apuci az egész várost, hogy hova rohanjunk, ha kismanónk görögdinnyére éhes. Simán megeszik egy negyed dinnyét! És folyik mindenhol a dinnyelé! :-D

Viszlát és helló!

Pontosítok: Viszlát Verdás korszak, Helló Thomas korszak! :-D

Barna mostanában hanyagolja a verdás autókkal való játszást, illetve csak nagyon ritkán játszik verdás sztorikat. Annál többet foglalkozik a vonatokkal. Most hogy tényleg kibővítettük a vonatkészletét, mániákusan építi a vonatpályákat, kívülről fújja a Thomas szereplőket, a meséket és a Thomas mese főcímdalát is. Lassan már nem csak magyarul, hanem angolul is. A vonatoknak ma még szállítmánya is volt, a kedvenc állatfigurás gabonapelyhei voltak az utasok, jelen esetben egy krokodil és két elefánt. Az oroszlán rejtélyes módon eltűnt - a pocakba -. :-D

Amikor Szeged útjait rójuk, akkor mindig elnevezi a trolibuszokat, buszokat, villamosokat vonatoknak, és színük alapján nevezi el őket a Thomasos mese szereplői után. Vagyis: a zöld trolibusz Percy, a sárga-kék-fehér villamos Thomas, a piros trolibusz James, a sárga villamos akcióvonat. A kék igazi vonat is Thomas. :-D

Mórahalmi fürdő - szupeeeeeeeer!

Szuperebbnél szuperebb helyekre sikerül mostanában eljutnunk! Ilyen a Mórahalmi Erzsébet Fürdő is.

Barna alig várja, ha strandra megyünk. Ma pedig igazán jól érezte magát. Kipróbálta a gyerekmedencét, ahol volt fóka, kígyó és teknősbéka is, ami spriccelte a vizet. Imádta! De amit ennél is jobban imádott, az a gyerekmedencében lévő csúszda. Nem műanyagra kell gondolni, hanem a medencéhez épített, kővel kirakott meredek csúszda felületet, aminek a tetején korlát van, és folyik belőle a víz. Tehát ahhoz, hogy lecsússzon a csúszdán, egy vízfüggönyön keresztül kell elindulnia. Csúsztunk fenéken előre, hason előre, hason hátra, úszógumival, és úszógumin csücsülve. Másfél óra csúszdázás után az ember gyereke el kellene, hogy fáradjon, nem? A válasz: neeeeeeeeeeem, dehogy. Még izmosabb lett a lába, annyit mászott fel a csúszdához vezető lépcsőn. :-D

Kipróbáltunk egy gyors vízáramlatú medencét, ami körbe-körbe vitt bennünket. Volt benne alagút is, pontosabban két híd ívelt át a medencén, és az egyikből még vízsugár is ömlött ránk. Na ez is nagyon bejött Barnának.

A melegvízes medencében apuci "dől a fa"-t játszott kismanónkkal, vagyis apuci felvette a nyakába Barnát, majd hasra esett vele a vízbe. A válasz minderre: "mégegyszer". :-D

Fagyiztunk is, és fagyit nyalva feltérképeztük a strandot. Barna még ilyet soha nem csinált, szépen sétált, nyalta a fagyit, és egy olyan kérése nem volt, hogy "apa, felveszel?". Délben pizzát evett, de olyan sebességgel, hogy ilyet még nem láttunk.

Szóval ismét jó kis napot tudhatunk magunk mögött.

Budapesti Állatkert - szupeeeeeer!!!

Ma ismét szabadságolta magát kiscsaládunk, és felutaztunk Budapestre, mert úgy gondoltuk, ideje végre a szegedi vadasparkon kívül mást állatkertet is felfedezni. És milyen jól tettük! 

Barna nagyon élvezte egyrészt, hogy szép, napos idő volt, másrészt a terepet, ahol motorozhatott, harmadrészt pedig az állatokat. Nagy mázlinkra minden állat igen aktív volt, szemügyre tudtunk venni mindenkit. Barna rögtön Melment, Marty-t, Gloriat és Alex-et kereste (Madagaszkár mese). Meg is találtuk az összes "havert". Szerencsénkre egy fókashow-ba is belecsöppentünk, ami nagy sikert aratott Barnánál, főleg amikor hangot hallattak a fókák. Akkora vigyorgás volt, hogy csuda. :-D Találkoztunk orángutánnal is, csodálatosak voltak. A kicsi orángután dinnyét falatozott - ha jó láttuk -, kismanónk imádta. A nagy kedvencek azért mégiscsak a kecskék voltak. Rögtön bemászott hozzájuk, és már ment is közéjük, simogatta, vitte, etette őket. Semmi veszélyérzet. Még mindig. És a képek:

- kürtöskalács majszolgatás

- motorozás 

- kecskesimogatás

 

- "állatok" meglovagolása

- fáradt vándorok

- "majmok"

- Barna szavaival élve a "majomszentélynél" (Bajkeverő majom mese után szabadon)

- "autókázás"

- apuci fején könyöklés

Még a városligetet is bevettük, annyira fáradhatatlanok voltunk. Nagyon klassz játszótéren tomboltunk még egy nagyot levezetésképp.

Voltunk persze az IKEA-ban is, ahol készítettek egy terepasztalt, ahol vonatozni lehetett. Barnát alig tudtuk elrángatni innen. Rögtön kiszemelt egy vonatkészletet, amivel bővíteni lehetne a már meglévőt, így került így kis ajándék a kosárba. Otthon rögtön meg is építette a nagy pályát, ami még az ágy alá is megy, mert így jó a buli. Kapott egy "vasalható gyöngy"-ös játékot is, ami szerintem türelemjáték is, mint ahogy az este kiderült. De a lényeg, hogy leköti, és próbálkozik.

A nap legnagyobb érdekessége, hogy az egész napot Barna egy 20 perces alvással abszolválta. Reggel 6-kor volt az ébresztő, hogy időben el tudjunk utazni, és a sok program között csak egy minimális sziesztára jutott ideje. Az állatkertből még vidáman, éberen távozott, de kb. 30 perces autózás után teljesen beájult, és 6 (!) órakor kezdte meg a délutáni szunyáját. :-D

Klassz program volt! Mindenki hulla fáradt! :-D

Rugós labda Írországból és dinnye

Barnának ismét jó napja volt. Történt ugyanis, hogy Lili barátnője megérkezett Írországból és kapott tőle egy kék, rajta egy nevető almás rugós labdát. Ez annyit jelent, hogy a labdára rá lehet erősíteni egy rugót, és ha így belerúg a labdába, vissza is jön, nem kell érte futni. Imádja! Köszi Lili!

Megjelent a kedvenc gyümölcsárusunk a házunk végénél, akit már a hétvégén letámadott Barna, hogy dinnyét szeretne, de akkor nem volt. De tegnap! Végre belekóstolhatott Barna az idei év első görögdinnyéjébe. Az eladóhölgy emlékezett rá, hogy ő volt a nagy dinnyekereső, és besértődő, hogy nincs. Már a kocsiban nekiállt a dinnyének, csak úgy folyt a dinnyeleve az álán lefele. Otthon pedig továbbfolytatta a "zabálást". Alig bírta abbahagyni. Olyan jó volt ránézni, ahogy csak tolja-tolja egymás után be a nagyobbnál-nagyobb dinnyefalatokat a szájába. :-D

Ha Barna nem alszik ...

... akkor sincs semmi gond - bár egy kicsit bújóska és bágyadt ilyenkor -, mert ha le tudjuk kötni a figyelmét, akkor szépen eljátszik, mint ahogy tegnap délután is tette apucival. Lementek gördeszkázni, játszóterezni, amitől még jobban elfáradt, majd egy kis mesenézés és egy igen csak rövid pancsi után már fél 8-kor aludt, egészen reggel fél 7-ig. És semmi bepisilés nélkül. Éljen!

Anyák napja a bölcsiben

Délután a bölcsibe voltam hivatalos egy kis anyák napi köszöntésre. Jó nagy csomag papírzsebkendővel érkeztem, mert tudtam, hogy szem nem marad szárazon. Így is lett! Barna foglalt nekem helyet, hogy hova üljek, és hol figyeljem őt. Imádom! Énekeltek, mondókáztak egyet a gyerekek, majd átadták az ajándékokat az anyukáknak. Egy nagyon szép tulipánt kaptam, és egy hatalmas piros szívecskét, aminek az egyik oldalát Barna díszített fel virágokkal, a másik oldalán pedig egy fénykép található róla. Mellé még egy hatalmas puszit is kaptam. Kicsit sem érzékenyültem ám el!

Íme Barna kis csipet-csapata! Egy kicsit sajnálom, ha majd búcsút intünk a bölcsinek, mert nagyon megszerették egymást ezek a kis a csajok és a kis pasik. Jó kis banda verődött össze! :-D

Aztán volt egy kis nasi is, ahol sikerült lefényképeznem a három jómadarat, Botit, Barnát és Dantét! A három muskétás! Jóban-rosszban. :-D

És életem legnagyobb értelme képekben:

A nagy ho-ho-ho-horgász

Vasárnap délután apuci meglepte Barnát egy pecabottal, ami nagy sikert aratott. Annyira, hogy rögtön lementek kipróbálni a ház előtti tóhoz. Nem fűztem hozzá nagy reményeket, hogy Barna türelmes lesz, mire végre egy hal akad a horgára, ha egyáltalán akad, de tévedtem. Kb. 20 perc élvezetes horgászatot tudhat maga mögött. Ráadásul sikeres horgászatot, mivel 5 (!) halat is fogott. Ahogy kifogta az első halat, ugye kedvet kapott a horgászáshoz, és apucit folyton kérdezte, hogy "van már fogás?", "van már kapás?". A halacskát is tüzetesen megvizsgálta, és jókat kacagott, amikor a halacska kiugrott apuci kezéből. Egyébként a terv holnapra az, hogy ismét lemennek horgászni, és ha kifognak egy halacskát, hazahozzák egy üvegben. Jaj de jó nekem! :-D

Falun a buli még mindig csúcs

Ha itt a jó idő, a legjobb falun, mégpedig Józsi papánál és Juci mamánál. 3 szuper - nagyon fárasztó - nap van mögöttünk, de Barna ismét eszméletlen sok élménnyel gazdagodott.

A szokásos mókák most is adottak voltak:

- vonatpálya, Thomas gőzmozdonyok "zakatoltatása"

 

 - homokozás

- pancsizás

- kertészkedés

- pipisimogatás a szomszédnéninél, tyúkok becserkészése - a képen látható barna kiscsirke "Szelídke", ugyanis őt bármikor meg lehetett fogni és simogatni. Barna szépen feltérképezte, hogyan néz ki. Naponta többször jártunk át a pipikhez. És itt egy nagyon meglepő fordulatnak lehettünk szemtanúi. Ugyanis a pipik tulajdonosa, Irénke néni, belopta Barna szívébe magát. Történt ugyanis, hogy Irénke néni megkérdezte, kér-e pogácsát Barna, aki rögtön "igen"-nel válaszolt, így már ment is oda Irénke nénihez, fogta a kezét és ment vele a házba, ahol rögtön otthon érezte magát, lefeküdt a kanapéra a párnák közé, majd pogácsát majszolt és szörpikét ivott. :-D
Amiről sajnos nem készült fotó az az, hogy vasárnap reggelre keresztszüleimnél kisboci született. Barna rögtön ment, és még csatakosan megsimogatta a bocit, majd kicsit később a boci fejét, orrát, nyelvét. Tuti állatorvos lesz. :-D

- motorozás, motormosás

- "versenyautózás" - a kocsi nem bírta olyan jól a strapát, mint az utasa és az utaztatója, ugyanis többször defektet kapott a kocsi, kiesett a kereke

Jászkiséren, anyák napján búcsút szokott lenni, így adott volt a vasárnap délelőtti program. Rögtön a hullámvasútra akart felszállni - mire másra -, de még épp szerelték a sárkányos vonatot, így odébbálltunk, és beszállt egy repülőbe, felült egy kisvasútra, dodzsemezett egyet kerianyuval és egyet persze anyucival. Nálam már az ölemben ült, és teljesen egyedül kormányzott. Én csak mondtam, hogy merre kanyarodjon, illetve nyomtam a gázt. Mi voltunk Villám. Nagyon tetszett neki. Majd jött a feketeleves, ugyanis mind a hárman felültünk a hullámvasútra. Most már értem, hogy apuci miért félt a majálison, amikor ketten vasutaztak. Eszméletlen gyors volt, a kanyarban majdnem "kirepültünk". Mi csajok, alig vártuk, hogy vége legyen, bezzeg Barna. Sikítozott, kiabált, vigyorgott, élvezte. Meg se kottyant neki a sebesség. Az örömét egy hatalmas ugrálóvárban vezette le, ahol úgy elbújt, hogy alig találtunk rá. Persze utána beszerezte a vásárfiát is, lufit, Thomas gőzmozdonyt, Thomas-os matricás könyvet.

Mivel Barna imád sátorozni, egyértelmű volt, hogy vittük magunkkal a sátrat, amit fel is állítottunk az udvaron, ahová nem mehetett más be vele csak papa. És ha mi is bebocsátást szerettünk volna kérni, közölte, hogy "ez férfitársaság". :-D

De mégis, szerintem a legnagyobb mulatság a békakeresés volt. Esős idő után rengeteg béka bukkant elő a rejtekéből. A következők szerint történt a mulatság: Barna megkereste, kikotorta a lyukakból, ill. a járdák alól, papa megfogta a békát, Barna begyűjtötte a homokozóvödörbe, majd békaversenyt tartott, hogy ki a jobb, aztán ismét papa fogta a békát, bele a vödörbe, vödörből kiborítás, verseny, majd minden kezdődött elölről. :-D

Utánagondolva még nagyobb móka volt Barna számára az új vízipuska. Juci mama már kevésbé élvezte Barna szórakozását, ugyanis nagyon jól céloz, és előle nem lehet elbújni. Pláne, ha meg még váratlan is a támadás. Mindenki tiszta víz lett. Józsi papa még az orrába is kapott vizet. Juci mama sem úszta meg szárazon, de ő inkább mérgelődött, mint nevetett a viccen. Edit is igen csak vizes lett. Kismanónk arra is rájött, hogy nagyon-nagyon messzire hord a puskája, így még Juci mama konyhaablakán is sikerült egy kis vizet juttatni a házba. :-D

A 3 nap alatt készült képekből a kedvencem a papát szeretgetős fénykép:

Rengeteg élmény, és inger érte Barnát, amiből tuti elfelejtettem valamiről megemlékezni, de ígérem, ha eszembe jutnak, akkor "tollat" ragadok.

Elmaradt képi összefoglaló

Végre sikerült a telefonomból "kioperálni" a fényképeket, így álljon most itt egy kis képi összefoglaló az elmúlt időszakról:

• Voltunk Vadasparkban, valamikor régen, mint ahogy azt még a kép is bizonyítja, hisz még elég vastag kabát van a fiúkon.

• Dédit is sűrűn szoktuk látogatni, hisz ott a kedvenc fehér cicája Barnának, akinek az egyik szeme kék, a másik zöld. És nagyon-nagyon tűri, hogy Barna gyömöszöli. :-D

 

•  Állatgondozó szerepbe is belebújt, amikor segített a munkahelyemen Lali bácsinak a kispatkányokat "tisztába tenni". Élvezte! :-D

•  Voltunk majálison is, de inkább előmajálisnak hívnám a dolgot, hisz még épp építették a vurstlit, amikor Barna jól kiszórakozta magát. :-D

• Élni tudni kell! Élvezi nagyon a strandolást, pláne ennyi kajával körbevéve! :-D

• Megörökítettük apuci művészi tehetségét is, amikor a kis csipet-csapatunknak rajzolt! Egyébként a hátérben az a gyönyörű narancssárga bicikli Barna tulajdona! És nagyon-nagyon szereti! Igazi kis biciklibajnok lett belőle! :-D

 

• A játszótér alkalmas a baráti kapcsolatok ápolására is, pláne, ha nyalókázhatnak egyet együtt!

 

• És végre sikerült "ráimádkozni" apuci motorjára is, Árpi komájával. De aztán egy hatalmas dudasorozat után beindította a motort, és mentek egy kört apucival kettesben is. Hurrá!