Napló a pici fiamnak, minden kedves rokonunknak, barátunknak és ismerősünknek, aki szeretné figyelemmel kísérni, hogyan lesz egy pici motorosból vagány gördeszkás, kis felfedezőből pedig ifjú Einstein. ;-)

2012. március 3., szombat

Hajvágás sírás nélkül

Szombat reggel. 5.45-kor apró talpak tipegése. "Anya itt vagyok!" Folyamatos duma, mondókázás. Egy kis időnyerésért tévé be, mesenézés. Apró "rúgások" a hátba, "anya ébren vagy?". :-D

Mivel mi úgy gondoljuk, hogy itt a tavasz, ellátogattunk a nagy játszótérre, ahol végre találkozhattunk a rég nem látott cimbikkel. Kipróbáltunk minden játékot a játszótéren, és a mászóvárnál meg kellett állapítanom, hogy Barna eddig is nagyon ügyes volt, mint egy kis pók a mászás terén, de ősz óta rengeteget fejlődött. Olyan volt a várban, a hozzá kapcsolódó kötélpályákon, kötéllétrákon, mint egy kis majom. Eszméletlen! :-D

Barna új kedvence, mint azt már írtam, Thomas, a gőzmozdony. Már szinte az összes játékboltot bejártuk Szegeden, de nem találtunk kismozdonyt. De ma! Gazdagabb lett egy Thomas és egy Percy mozdonnyal. Így most csak vonatozunk, vonatozunk, vonatozunk. Azt hiszem, úgy fogunk járni, mint a verdákkal, addig nem lesz béke, amíg nem lesz meg az összes kismozdony. De annyira édesen szerepjátékozik, komoly párbeszédeket folytat, hogy megéri. :-D

A másik nagy kedvenc Tigris, a Micimackóból. Van egy viszonylag nagy Tigrise, újabban vele alszunk el. De a nyakában sétáltatja, mint ahogy mi őt. És nem velünk játszik ám, hanem Tigrissel. Tigrishez intézi a szavakat, én Tigris "mögé" bújva kommunikálok Barnával, és ha játékról van szó, akkor Tigrisnek kell ám megfognia a játékot, nekem nem szabad. Imádom!

Az alvási szokásai is megér egy misét. Délután ugye hétvégén, ill. amikor itthon van, csak a sátrában hajlandó aludni, Tigrissel, vagy épp egy kisautóval. Este azonban lassan nem fog Barna beférni az ágyába, mert nem csak Tigris kerül be mellé, de a kisautók, a harcos cicák, könyvek. Aztán mikor elalszik, alig győzöm kipakolni a nem épp odavaló dolgokat. :-D

És a mai csúcs! Az esti hajvágás sírás nélkül történt! Hogyan történt? Szépen leült a székére, körbetekertem a lepellel, majd apuci hozzákezdett volna a hajvágáshoz, mire kérte Barna, hogy én vágjam le neki a haját. Ilyen még nem volt! Hát! Van kézügyességem, azt hiszem, de nagyon féltem, hogy milyen frizurát fogok Barnának készíteni. De a projekt sikeresen teljesítve! Egyetlen könnycsepp nem hagyta el Barna szemét! A végén azért apucit megkértem, hogy ő is menjen még át Barna haján, biztos, ami biztos. De az elkészült frizura mindenkinek elnyerte a tetszését! Imádom, hogy ennyire bízik bennem! :-D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése