Napló a pici fiamnak, minden kedves rokonunknak, barátunknak és ismerősünknek, aki szeretné figyelemmel kísérni, hogyan lesz egy pici motorosból vagány gördeszkás, kis felfedezőből pedig ifjú Einstein. ;-)

2010. december 15., szerda

Gatyába ráztak - szó szerint -

Ma legnagyobb szerencsémre több alkalommal is játszóházazhattam. Délelőtt ugyan csak egyedül voltam a játszóházban, de így legalább csak rám tudott figyelni a néni, aki vigyázott rám. Majdnem 1 órát kibírtam anyuci nélkül úgy, hogy néha csak lecsekkoltam, ott van-e még. Délután aztán legnagyobb mázlimra rengeteg kis lurkó volt a másik játszóházban, ahol ismét mindenki haver volt. Ráadásul mindenki rám vigyázott. Nem felejtettem el, hogy én be tudok egyedül is "menni" a labdaházba, ment a bukfencezés, kézenállásból bukfencezés ezerrel. Az új barátnőm, Anna segítségével még a labdaház emeletére is feljutottam, aki szó szoros értelemben belerázott a gatyámba, és így tudott felemelni. ;-) Ezt követően pedig élvezhettem a gyors csúszdát a labdák közé, ahol nagyobb fiúk vártak, és segítettek nekem elölről kezdeni a mókát. Ezután pedig a kishaverokkal leültem egy asztalhoz játszani. Lehet, hogy nem lesz semmi gond a bölcsiben velem???

A mai nap két legaranyosabb mozzanata:
  • Imádom a gyümölcshúsos narancslevet. Olyannyira, hogy a narancslé flakonját össze-vissza puszilgattam, annyira szeretem. Bezzeg az ősöknek megint nem osztogatom a puszikat! :-P
  • Nem szeretem, ha anyucin hosszú ujjú felső van. Ilyenkor azt mindig levetetem vele, majd odabújok, és simogatom a kezét. ;-)
Új szavaim: barát, tiszta.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése