Anyuci kezd teljesen tanácstalan lenni velem kapcsolatban. Korán kelek, nem eszek, álmos vagyok, icipicit nyügi. Lehet, hogy ez mind ennek a fránya időnek köszönhető? Hiányoznak a nagy séták? Vagy a fogam kavar be? Vagy lappan bennem valami? Vagy csak a hisztikorszak? Na most legyen okos valaki.
Tegnap este előkerültek a Mikulás sapik, amik tavaly ilyenkor nagyon nagy kedvencek voltak. És állítom, hogy most is azok. Mivel a sapkák végén van egy csörgő, előszeretettel rázom a fejem benne, csak hogy megszólaltassam. Ma például már ébredés után a fejemen volt a sapi. ;-)
A rossz időben még többet veszem igénybe a hintám, amiben délelőtt anyuci legnagyobb meglepetésére elaludtam. Jó egy óra szundi után anyuci finom felébresztett, hogy egy picit aktivizáljon, de nagyon nem akartam kikászálódni a hintámból. A délutáni alvásom így kicsit nehézkesen indult, de anyuci betette nekem azt a cd-met, amit pici baba koromban hallgattam az autóban, meseszép altatódalok vannak rajta, és erre elszundiztam. Most is bevált.Nagyon jó murit biztosított nekem egy olyan síp, amit ha megfújok, a csiga része kiegyenesedik. Addig-addig próbálkoztam a fújásával, hogy sikerült megszólaltatnom, kiegyenesítenem. ;-)
Sajna ma bünti sarok is volt, mert ha mérges vagyok, vagy begurulok, akkor dobálom a gördeszkám. Ilyenkor anyuci még a gördeszkám is elkobozza.
Csingilingnek hála azért volt nyugi is ma. De mesenézés közben is találtam át jó mókát, ugyanis ha a tündérek segítségével repül a kislány, akkor nekem is repülnöm kell. Addig nem hagyom békén az ősöket, amíg nem reptetnek engem is körbe-körbe a szobába. ;-)
Új szavam pedig: víz. :-P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése