Napló a pici fiamnak, minden kedves rokonunknak, barátunknak és ismerősünknek, aki szeretné figyelemmel kísérni, hogyan lesz egy pici motorosból vagány gördeszkás, kis felfedezőből pedig ifjú Einstein. ;-)

2011. február 14., hétfő

Gumicumi őrület

Még ma is tombolt egy kicsit a dinka énem, főleg Kinga és Nonó társaságában. Meglátogattuk őket, ahol össze-vissza estem. Sikerült az emeletre vezető lépcső feléről fejjel lefelé érkeznem. Még mázli, hogy megtanultam esni, és kitartottam a kezem, felfogva ezzel az ütést. Persze meg se kottyant, mentem tovább a dolgomra. Mindenen ugráltam Nonóval, az ugráló állatokon, a kanapén, az ágyon, Nonó ágyában. Na ide is sikerült néha nagyon érdekesen megérkeznem. :-P Anyuci teljesen kész volt tőlem. Nonó nagy dumás csaj, így vele nagyon jól érzem magam. Szépen leültünk rajzolni, gyöngyöt fűzni, kávét inni, burgonyaszirmot enni. És rájöttünk, hogy nem csak innivalóval lehet koccintani, hanem csokival is. ;-) És még hercegnős filmet is néztünk, ami nagyon lekötött. És folyamatosan mondtam, hogy "köszönöm". ;-)

Délután papa volt porondon, akit nagyon-nagyon imádok, mert iszonyatosan jókat lehet vele bohóckodni. Benne van legnagyobb mázlimra minden mókában. Azért ma kímélő üzemmódba váltottam, és kevésbé mozgattam meg, inkább leültem játszani a Kinder-tojás figurákkal és az autóimmal. De könyvet is nézegettünk, így az új szavam is ezzel kapcsolatos, "könyv". :-) Persze a hátrabukfenc gyakorlás után fogtam anyuci kezét és leültettem a számítógép elé, hogy akkor nézzünk ma is gördeszkás filmeket, amiket nagyon-nagyon szeretek. Annyira, hogy még a fürcsi előtti időtöltés is ez kellett, hogy legyen.

Apucitól Valentin-napra kaptam egy Verdák-tojást (alias Kinder-tojás), amiben a legnagyobb szerencsémre egy Matuka rejtőzött. Nagyon boldog voltam tőle. :-D

De ami majdnem könnyet csalt az ősök szemébe az az volt, amikor fogtam a babám, átmentem vele a szobámba, befektettem az ágyikómba, betakargattam, megpusziltattam az ősökkel a babát, majd én is megpusziltam a babát, felhúztam neki a zenélős kacsám, amire délben szoktam elaludni és pápá-t intettem neki. Szívetmelengető pillanat volt! ;-)

És tombol a gumicumi őrület. Tudom melyik boltban vesszük, mert ahogy arra vesszük az irányt, már mondom is, hogy "gumicumi" - ismét egy új szó -, amikor pedig ott vagyunk a bolt közelében, közlöm, hogy "oda be". Ha tehetném egész nap ezt a nasit enném. Napjában min. 2-3 a pocakom mélyén landol. Hiába, az ősök is nagyon imádták ezt az ő gyerekkorukban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése