Összeestem a röhögéstől ;-)

Ma meglátogattuk Ani mamát és Lacit, valamint Gömbi kutyust. Volt nagy örömködés. Főleg Gömbi örült nekem, leginkább azért, mert vittük a motorom, így volt kivel kergetőznie. Annyira benne volt a játékban a kutyus, hogy néha még lökött is rajtam egyet. Amikor már zaklatásnak vettem a szeretgetését, akkor apucit kértem meg, hogy szerelje már le rólam egy kicsit Gömbit. A mamának pedig tornaórát tartottam, mert futnia kellett mellettem. De az én tempómat nem mindenki bírja ám, így mama is kidőlt egy idő után mellőlem. ;-) Aztán a házban bevontam mindenkit a kukucsos játékba, volt nagy sikítozás és hahotázás. Mamát még le is birkóztam, meg is lovagoltam. Majd összeestem a röhögéstől, mert nagyon szeretem, ha eljátssza apuci, hogy nekiment valaminek és elesik. Annyira nevettem, hogy először roggyasztott térddel röhögtem, aztán pedig fenékre huppantam. És még mindig az az igazi babakacajom van. Szóval kellemes délutánom volt.

Az ősök pedig nagyon szeretik a következőket bennem:

• Önzetlen és jószívű vagyok, mert ha én eszek, akkor mindenki másnak is kell.
• Ami a szívemen, az az arcomon! ;-) Hihetetlen mennyi arcom van, és rögtön lerí róla minden.
  
• Móka Miki vagyok, pláne, ha a tükör előtt állok, és saját magamnak grimaszolok!
• A nyami-nyami hangjaim tündériek, ráadásul minden kaja, ami ízlik, az "torta". :-P
• Iszonyat mód tudok szurkolni, nagyon bele tudom élni magam a helyzetbe.
• Kitartó vagyok, mert már több mint féléve kaptam a gördeszkám és a kosárlabdapalánkom, és mind a két sportot azóta is "űzöm". :-P
  
• Aranyos, amikor magamra mutatok, és közlöm, hogy "én baba".
  
• De a legfantasztikusabb, az a gurgulázó babanevetésem, amit még nem vetkőztem le magamról! :-D