Mivel ma mindenki kidőlt a sorból, annyira elfáradtunk, ezért helyettem inkább a képek beszéljenek. És hogy miért is volt nagyon-nagyon fárasztó ez a nap? Mert Barna megtartotta a sokadik zsúrját a héten. Ha jól számolom, a negyediket. :-)
Végre sikerült összecsődíteni a nagymamákat, nagypapákat, kerianyukat, nagynéniket csak azért, hogy megünnepeljük Barna manónk 2. születésnapját. Ritka az ilyen pillanat, hisz a nagyszülők sajnos mindenki bánatára távol laknak Szegedtől. Az egész napos buli fergeteges volt.
Volt ezerrel motorozás a mínuszokban, hólapátolás, focizás, kutyával futás, labdázás, bújócskázás, fogócskázás.
Volt mindenhová felmászás és hatalmas ugrálás, fetrengés, és persze vigyorgás, vigyorgás, vigyorgás. :-P
Volt ismét torta, gyertyafújás - többször is! -, és ajándéközön. Anikó unokatesóm sütötte Barna verdás tortáját, aminek kimondhatatlanul örült az én manóm. De rengeteg ajándékkal is gazdagodott, persze majd minden verdás volt. Kapott verdás takarót, ami szerelem volt első látásra. Ezzel is aludt el délben. Gazdagabb lett verdás tányérral és jegyzetfüzettel is. Mindennek nagyon örült. Kapott még kocka kirakót is, ami egyenlőre még építőkockaként funkcionál, de majd később rendeltetésnek megfelelően fogja használni. Remélhetőleg! De könyvek is kerültek az ajándékok közé, ráadásul olyan, ami kukucskálós. Ezek nagyon lekötik a figyelmét, viszonylag sokáig ül velük egy helyben. Nálunk ugye ez nagy szó!
Este pedig amerikai palacsintás partyt tartottunk, hisz imádja eme eleséget. Ráadásul kölyökpezsgővel, ami nagyon csúszik neki a pezsgős pohárból.Az egész napból levontuk, hogy nagyon szereti a nagy társaságot, pláne, hogy ilyenkor minden körülötte forog. Mindenki az ő kívánságát lesi. Ráadásul imádja a mamákat, és a papákat. Ha papa ott van, akkor ő a nagy kedvenc, de most a mamák is nagyon nagy kedvencek voltak. Annyira, hogy Jutka mamát be kellett ültetni hozzánk az autóba, amikor utaztunk vissza Szegedre, mert a mamát akarta az én drága Barnám. Jó lenne, ha közelebb laknának, mert nagyon igényli kismanó a nagyszülők társaságát.
Ja igen! A pusziadás. Ritka mint a fehér holló, ha az én fiam puszit ad valakinek. Én kb. 5 puszit kaptam a 2 éve alatt, apucija kb. 2-t. De ma nagyot alakított az én fiam. Lacitól kapott egy piros kis ferrari játékautót, és puszit kért érte cserébe. És láss csodát, kapott is! Egy hatalmas csattanós puszit! Így jártunk!
Holnap pedig bölcsi! Kíváncsi leszek, hogy milyen lesz! Szurkoljatok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése