Napló a pici fiamnak, minden kedves rokonunknak, barátunknak és ismerősünknek, aki szeretné figyelemmel kísérni, hogyan lesz egy pici motorosból vagány gördeszkás, kis felfedezőből pedig ifjú Einstein. ;-)

2011. február 22., kedd

Ritka pillanatok

Imádom a jól sikerült napokat, mint amilyen a mai is volt!

Délelőtt kocsiba vágtuk magunkat és nyakunkba vettük a várost, bicikliülést kerestünk. Rájöttem, hogy imádom a kerékpárüzleteket. Tök jó dolgok vannak itt: nekem való roller, bicikli, futóbicikli, sisak. ;-) Mindent kipróbáltam mindenhol, sőt, még az egyik helyen biciklit is szereltem, mert valahonnan szereztem egy csavarhúzót és átmentem rögtön szervizesbe. :-D A projektet egyébként sikerrel zártuk, megkaptam Edittől a szülinapi ajándékom, a bicikliülést, anyuciék pedig vettek nekem egy halacskás, nagyon vagány sisakot. Persze én választottam ki, melyiket szeretném. :-D Amint hazaértünk, kiszálltunk a kocsiból, már kértem is a fejemre az új kalapom, és ebben gördeszkáztam az ujjgördeszkámon. ;-) Este pedig apuci felszerelte a biciklire az ülést, amiben persze én is asszisztáltam, és ki is próbáltuk. Hol anyucival mentem egy kört, hol apucival. :-D

Egyébként anyuci nagyon meg volt elégedve velem, mert gyönyörűen sétáltam a saját lábamon, arra mentem, amerre kért, és néha még a kezét is megfogtam. :-P Egyébként ha fáradok, akkor cselhez kell folyamodni, illetve kajához, mert a császárkarikáért futni is hajlandó vagyok. ;-)

Edit munkahelyére is beugrottunk, ahol "kupak-fociztam" egyet, majd megtaláltam Edit kabátját és közöltem, hogy jöjjön velem. ;-)

És megtörtént az, amire már rég került sor, elaludtam a babakocsimban - a babámmal a kezemben -, ahogy mentünk az ebédért. Bizony-bizony! A sok séta, a friss levegő elfárasztott! De lehet, éreztem, hogy ma ülök utoljára a babakocsimban, és ki kell használnom teljes mértékig és elbúcsúznom tőle! :-)

Délben a kedvencem volt ebédre, fasírt! Nagyon-nagyon szeretem! De rendi srác voltam, mert ettem levest és tökfőzeléket is! ;-) A süti pedig mindennél gyorsabban landolt a pocim mélyén. :-D

Délután elég szeleburdi voltam, így elég sokszor sikerült a buksimat beütnöm. Mi mást! Újabban, ha esek, akkor mindig a fejemet sikerül bevernem! Jujjj!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése