Napló a pici fiamnak, minden kedves rokonunknak, barátunknak és ismerősünknek, aki szeretné figyelemmel kísérni, hogyan lesz egy pici motorosból vagány gördeszkás, kis felfedezőből pedig ifjú Einstein. ;-)

2011. január 27., csütörtök

Apucival kettesben

Ma ugye anyucit hiányolnunk kellett, mert elutazott, és mi fiúk kettesben maradtunk. De azt kell, hogy mondjam, kisebb-nagyobb bakikkal, de tök jó napunk volt. Elmentünk játszóházazni, porszívóztunk, mesét néztünk.

Az alvás nem igazán volt ma az erősségem, mert 6 után nem sokkal ébresztettem apucit, hisz tudtam, hogy vele nagy tombolás lesz. És sajnos a délutáni szundim sem sikerült túl hosszúra, mert még két órát sem pihiztem, amikor nagy sírás közepette ébredtem, fájt a fogam. Úgy néz ki, megint megindultak a hiányzó fogacskáim növése. Ráadásul az étvágyam sem volt az igazi. Dehát nincs két egyforma nap, ugye?

Érdekes mód anyucit egész nap nem hiányoltam, de hisz miért is tettem volna, a legjobb kezekben voltam, az apuciéban. :-P Este, miután megérkezett, akkor sem sokat foglalkoztam ám vele. Úgy viselkedtem, mint aki mérges rá, hogy egész nap nem volt velem. :-O És persze megérkezett a fáradtságom miatt a hiszti, a nyügi, így még a büntisarokban is töltöttem egy kis időt, hogy megnyugodjak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése