Napló a pici fiamnak, minden kedves rokonunknak, barátunknak és ismerősünknek, aki szeretné figyelemmel kísérni, hogyan lesz egy pici motorosból vagány gördeszkás, kis felfedezőből pedig ifjú Einstein. ;-)

2011. január 13., csütörtök

Kedvetlenke

Ma nem tudni, mi volt velem, de nem voltam önmagam. Voltunk usziban Kingával és Nonóval, ami klassz programnak tűnt, de nem tetszett. Nem akartam most a vízben lenni, inkább mindent meg akartam mászni, illetve hajmeresztő mutatványokkal "kápráztattam" el anyucit. A víz helyett sokkal jobban érdekelt a büfé, így kaptam ropit és citromos teát, azzal szépen leültem egy asztalhoz és hamikáztam. Aztán öltözés közben Noncsival nekiálltunk krukit enni, amit én még egy kis mandarinnal is megfejeltem. Anyuci nem volt túl boldog. Az autóban Nonóval nekiálltunk inni, koccintani, dumálni. Megszületett az új szavam is: "szuper". ;-)

A konyhásnénik még mindig nagy kedvencek, ma anyuci közölte is Margó nénivel, hogy a tegnapi nutellás kenyér meghozta az eredményt, mivel reggelire is azt ettem. ;-) Ma megint bepróbálkozott Margó néni, hogy ha ad nekem májkrémes kenyeret, akkor eszem-e. Jelentem, igen. Otthon eddig ezt sem ettem. Anyuci kész van tőlem. De reménykedik, hogy a bölcsiben is meg fogok enni mindent, hisz azt nem anyuci fogja adni. :-P

Délután szépen eljátszottam az építőkockáimmal - ritka pillanat! -, aztán elmondtam anyucinak, melyik állat mit mond, hogy a járművek milyen hangot hallatnak. A memóriakártyám még mindig nagyon tetszik, megmutatom rajta anyucit, apucit, papát, mamát, Nonót - mert bizony kineveztünk egy kártyát Nonónak ;-) -, Gabit - neki is dukált egy kártya -. És rájöttem, hogy az én ágyikómban is nagyon jó ám ugrálni. ;-)

Vacsira a kedvencem kaptam, Happy Meal menüt. Imádják anyuciék, hogy amíg sorban állunk a kajcsiért, semmi mást nem vagyok hajlandó mondani, csak hogy "ham", ill. "inni". :-) A krumplira bukok rá először mindig, amit szépen fogok a kezemben és adagolom kettesével a számba. Aztán jön a fini narancslé, és végül a sajtburger. Ebből ma kivételesen sokat ettem. Lett is pocakom rendesen.

És este semmi más nem mehetett a tévében, csak Matuka. Anyuci már kezdi unni, de én hajthatatlan vagyok, a Matuka őrület nálam egyre csak fokozódik.

Már fürcsi előtt kértem a kakaóm :-O, mert nagy kakaó imádó lettem. Új szokást vezettem be, hogy a jó éjt pép nincs, csak kakaó. A kakaót apucihoz bújva pohárból, szívószállal iszom meg. Utána rohanok a szobámba a párnámért, majd a nappaliban a kanapén sziesztázok egy kicsit, és utána megyek át az ősök hálószobájába, hogy ott térjek nyugovóra. Apuci és anyuci között. :-P

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése