Napló a pici fiamnak, minden kedves rokonunknak, barátunknak és ismerősünknek, aki szeretné figyelemmel kísérni, hogyan lesz egy pici motorosból vagány gördeszkás, kis felfedezőből pedig ifjú Einstein. ;-)

2011. január 14., péntek

A kis önálló vámpír

Már megint nagyon anyás lettem. Reggel ébredés után rohantam át az ősökhöz, kis pihi után húztam volna anyucit a nappaliba, de neki még szüksége volt 5 perc sziesztára. Ezért ki is vertem a balhét, hogy nekem nem apuci kell, hanem anyuci.

Délelőtt megmutattam, mennyire önálló tudok lenni. Elmentünk turizni, ahol megint nagyot alakítottam. Először a játékosládához mentünk, ahol végre rátaláltam az én babámra. Ugyanis babaőrült vagyok. Van már egy rongybabám, de nagyon tetszenek a kopasz pici babák. Ami most már nekem is van. Aztán ráleltem egy úszószemüvegre, egy néni kosarában. Anyuci kérte, hogy adjam vissza a néninek, de közöltem, hogy "nem". Nagy mázlinkra a néninek nagyon megtetszettem, így nekünk adta. :-P Ezt követően pedig anyuci meglátott egy autós ágyneműhuzatot, amit a kezében meglátva már rohantam is oda, öleltem magamhoz, mondtam, hogy "autó". Így ez is a kosarunkban landolt. Hazafelé a babakocsiban össze-vissza puszilgattam a babát, ölelgettem magamhoz, és büfiztettem. :-D És persze, hogy hívják a babát? Nonónak. :-D Otthon persze le sem akartam tenni az úszószemüvegem, annyira nagy kedvenc lett. És persze mivel mással is aludhattam volna el délben, mint az új babámmal. :-P

Aztán összefutottunk persze Kingával és Nonóval, akivel együtt kirakóztunk, gyurmáztunk, és mesét néztünk. Majd én nagy mandarinzabálásba kezdtem, és előjött ismét a szórakoztató énem. Két gerezd mandarint ugyanis úgy tettem a számba, mint a vámpírfogakat. Lett is belőle hatalmas kacagás. ;-)

Délután megállapításra került, hogy már ráuntam a játszóházakra. Már nem tombolok annyira, mint eddig. Ahhoz, hogy jó kedvem legyen, kell apuci, aki velem játszva átmegy pici lurkóba. :-P

A vacsira kétszer kerítettem sort. Mert játszóház után megéheztem, így kaptam egy zsömlét, amit a kocsiban szépen hazáig elmajszoltam. Majd jött a fini pizza. A sonkás-ananászos a kedvencem, de ma került a pizzára kukorica is. Így is nagyon csúszott. :-D

Fürcsi előtt táncpartyt csaptunk az ősökkel. Először az ősök ágyában ugráltam ezerrel, majd az én ágyikóm volt a trambulin. Majd miután talpalávaló is felcsendült a rádióból, táncoltunk egy hatalmasat az ősökkel, miközben én kalappróbát tartottam. Ugyanis felpróbáltam minden olyan tavaszi, nyári kalapom, ami még rájött a fejemre. ;-) Némelyik sapkám igazi rapperként tettem fel a fejemre. Oldalra csapva, kicsit a szemembe húzva. Voltak nagy kacagások. ;-)

Újabban amikor vége a fürcsinek, és vesz ki apuci a kádból, a levegőbe mindig biciklizek, próbálva így lerázni magamról a vizet. Olyan vagyok ilyenkor, mint aki épp maratont fut. ;-)

Új szavam pedig: tarka, szuper. :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése