Megszűnt a jó élet. Tata és Jutka mama otthon, Edit dolgozik, apuci dolgozik. Ki maradt? Csak anyuci. De azért ő is jó! :-)
Éjszaka kellemetlen meglepetés ért bennünket. Hajnal fél 1-kor ugyanis egy hatalmas puffanásra, majd sírásra ébredtünk. Leestem valamilyen úton-módon az ágyamról. Nem igazán értik az ősök, hogy ezt hogy sikerült végrehajtanom, de a lényeg, hogy a földön landoltam.
A reggelt mi mással is kezdhettük volna, mint pöttyellenőrzéssel. És anyuci meglepően konstatálta, hogy elmúltak, illetve ami néhány megmaradt, az nagyon halvány Felhívtuk a dokinénit, aki mondta, hogy ez a láz következménye, ami ugye év végén kínzott. Semmi aggodalom, tuti nem bárányhimlő, mert az ugye hólyagos. Hát nagy kő esett le az ősök szívéről!
Mivel már rámfért egy kis kikapcsolódás és kimozdulás itthonról, meglátogattuk Kingát és Nonót. Le is szerepeltem, mert icipicit nyügi voltam. Mert ugye megszoktam, hogy mindig rengetegen vannak körülöttem, ha anyucinak nem is, de másnak panaszkodhatok. Hát ez ma ugye nem így volt. Egyébként nagyon ügyesek voltunk, mert Noncsival leültünk rajzolni, kirakózni, könyvet lapozgatni. Nonó megmutatta nekem a pónilovacskáit, ami nálam is nagy tetszést váltott ki. Egy sárga kacsa pedig teljesen elrabolta a szívem, ami táncolt és énekelt. Alig tudtam elszakadni tőle.
Ma végre találkozhattam a konyhásnénikkel is, nem felejtettem el, hogy én adom oda nekik az ételhordót. Jót mosolyogtak nekem, mert az ebédhez csoki is járt, és a konyhásnéniktől megszerezve, közöltem, hogy "ez az!" és már mentem is a babakocsihoz. :-P
De a mai móka még itt nem ért véget, mert késő délután még Angélához is elmentünk játszóházazni, aki megállapította, hogy újra a régi vagyok. Vagyis eleven. Az ősöknek nagyon tetszik, hogy a velem egykorú, vagy nálam egy picivel nagyobb gyerekeket hogyan irányítom. Mindig megmondom ki mit csináljon. Tuti főnök lesz belőlem! ;-)
És tényleg visszatért az étvágyam. Rengeteg levest ettem, éééééss spenótot!!! Nagyon örült neki anyuci, mert eddig még megkóstolni sem voltam hajlandó. És még húsit is ettem. Klassz!!! :-P
Éjszaka kellemetlen meglepetés ért bennünket. Hajnal fél 1-kor ugyanis egy hatalmas puffanásra, majd sírásra ébredtünk. Leestem valamilyen úton-módon az ágyamról. Nem igazán értik az ősök, hogy ezt hogy sikerült végrehajtanom, de a lényeg, hogy a földön landoltam.
A reggelt mi mással is kezdhettük volna, mint pöttyellenőrzéssel. És anyuci meglepően konstatálta, hogy elmúltak, illetve ami néhány megmaradt, az nagyon halvány Felhívtuk a dokinénit, aki mondta, hogy ez a láz következménye, ami ugye év végén kínzott. Semmi aggodalom, tuti nem bárányhimlő, mert az ugye hólyagos. Hát nagy kő esett le az ősök szívéről!
Mivel már rámfért egy kis kikapcsolódás és kimozdulás itthonról, meglátogattuk Kingát és Nonót. Le is szerepeltem, mert icipicit nyügi voltam. Mert ugye megszoktam, hogy mindig rengetegen vannak körülöttem, ha anyucinak nem is, de másnak panaszkodhatok. Hát ez ma ugye nem így volt. Egyébként nagyon ügyesek voltunk, mert Noncsival leültünk rajzolni, kirakózni, könyvet lapozgatni. Nonó megmutatta nekem a pónilovacskáit, ami nálam is nagy tetszést váltott ki. Egy sárga kacsa pedig teljesen elrabolta a szívem, ami táncolt és énekelt. Alig tudtam elszakadni tőle.
Ma végre találkozhattam a konyhásnénikkel is, nem felejtettem el, hogy én adom oda nekik az ételhordót. Jót mosolyogtak nekem, mert az ebédhez csoki is járt, és a konyhásnéniktől megszerezve, közöltem, hogy "ez az!" és már mentem is a babakocsihoz. :-P
De a mai móka még itt nem ért véget, mert késő délután még Angélához is elmentünk játszóházazni, aki megállapította, hogy újra a régi vagyok. Vagyis eleven. Az ősöknek nagyon tetszik, hogy a velem egykorú, vagy nálam egy picivel nagyobb gyerekeket hogyan irányítom. Mindig megmondom ki mit csináljon. Tuti főnök lesz belőlem! ;-)
És tényleg visszatért az étvágyam. Rengeteg levest ettem, éééééss spenótot!!! Nagyon örült neki anyuci, mert eddig még megkóstolni sem voltam hajlandó. És még húsit is ettem. Klassz!!! :-P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése